„Almádi régi térképeken” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
[[Image:Elso_katonai_felmeres.jpg|thumb|left|Az első katonai felmérés részlete]] | [[Image:Elso_katonai_felmeres.jpg|thumb|left|Az első katonai felmérés részlete]] | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Masodik_katonai_felmeres.jpg|thumb|A második katonai felmérés részlete]] |
Almádi településtörténetével foglalkozó írásokban csaknem minden esetben történt hivatkozás az 1858. évi első kataszteri felmérés adataira. A felmérés valójában korábban készült, a mérési jegyzőkönyveken 1857. évi dátum szerepel és csak a megszerkesztett térkép első szelvényén szerepel ez az évszám. Abban az időben Almádi nem volt önálló település, hanem Szentkrályszabadjához tartozott. Ismeretes, hogy a Bach korszakban a hivatalos nyelv a német volt, így ezen a nyelven íródott az anyag. ''Dorf Szentkirályszabadja sammt Ortschaft Almádi'', azaz Szentkiráyszabadja falu Almádi helységgel együtt. | Almádi településtörténetével foglalkozó írásokban csaknem minden esetben történt hivatkozás az 1858. évi első kataszteri felmérés adataira. A felmérés valójában korábban készült, a mérési jegyzőkönyveken 1857. évi dátum szerepel és csak a megszerkesztett térkép első szelvényén szerepel ez az évszám. Abban az időben Almádi nem volt önálló település, hanem Szentkrályszabadjához tartozott. Ismeretes, hogy a Bach korszakban a hivatalos nyelv a német volt, így ezen a nyelven íródott az anyag. ''Dorf Szentkirályszabadja sammt Ortschaft Almádi'', azaz Szentkiráyszabadja falu Almádi helységgel együtt. | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Harmadik_katonai_felmeres.jpg|thumb|left|A harmadik katonai felmérés részlete]] |
A térképek nagyon pontosak voltak, egyes esetekben még ma is egyeznek a birtokhatárok. A térképek művelési ág szerint tartalmazzák a területeket, így előfordul, hogy egy birtoktest hét helyrajzi számot kapott. A térképek mértéke 1 bécsi hüvelyk=40 láb volt. Innen származik a nemrégiben még használatos 1=1440 és 1=2880 lépték. | A térképek nagyon pontosak voltak, egyes esetekben még ma is egyeznek a birtokhatárok. A térképek művelési ág szerint tartalmazzák a területeket, így előfordul, hogy egy birtoktest hét helyrajzi számot kapott. A térképek mértéke 1 bécsi hüvelyk=40 láb volt. Innen származik a nemrégiben még használatos 1=1440 és 1=2880 lépték. | ||
A lap jelenlegi, 2017. május 5., 17:56-kori változata
A XIX. században az egész ország területéről egységesen szerkesztett kataszteri térképek készültek. A nagyarányú vízszabályozások is sok térkép alkotását tették szükségessé egyebek mellett. Ezek a térképek a hozzájuk tartozó iratokkal együtt az Országos Levéltárba kerültek. A levéltár térképtára az iratanyagból kiemelte a mintegy 40.000 mappát (térképet) és egy részlegbe gyűjtötte.
Almádi településtörténetével foglalkozó írásokban csaknem minden esetben történt hivatkozás az 1858. évi első kataszteri felmérés adataira. A felmérés valójában korábban készült, a mérési jegyzőkönyveken 1857. évi dátum szerepel és csak a megszerkesztett térkép első szelvényén szerepel ez az évszám. Abban az időben Almádi nem volt önálló település, hanem Szentkrályszabadjához tartozott. Ismeretes, hogy a Bach korszakban a hivatalos nyelv a német volt, így ezen a nyelven íródott az anyag. Dorf Szentkirályszabadja sammt Ortschaft Almádi, azaz Szentkiráyszabadja falu Almádi helységgel együtt.
A térképek nagyon pontosak voltak, egyes esetekben még ma is egyeznek a birtokhatárok. A térképek művelési ág szerint tartalmazzák a területeket, így előfordul, hogy egy birtoktest hét helyrajzi számot kapott. A térképek mértéke 1 bécsi hüvelyk=40 láb volt. Innen származik a nemrégiben még használatos 1=1440 és 1=2880 lépték.
Kiemelt jelentőségűek az ország katonai felmérései, amelyeknek térképeit a Hadtörténeti Intézet és Múzeum térképtárában őrzik. Három ilyen felmérés volt, a következők szerint.
Az első katonai felmérés 1782-1785 között történt. A térképen Almádi neve nem szerepel, a teljes területe szőlőként van bejelölve. Vörösberény beépítését ábrázolja a térkép, két malom is szerepel a Séd mellett.
A második katonai felmérés 1829-1866 között készült, ezen belül ez a rész 1852-ben került térképre. Almádira vonatkozó jelölések: Almádi csárda, Csárda, Öreghegy Almádi puszta. Felfedezhetők a mai úthálózat elemei, Óvári út, Baross út Veszprémi út.
A harmadik katonai felmérés 1872-1884 között történt. Almadi puszta szerepel helységnévként. További elnevezések. Lok hegy, Öreg hegy, Almadi major.
Természetesen azóta sok felmérés és térkép készült Almádiról, a fenti rövid tájékoztatással a kezdetet ismerhetjük meg.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2008. (20. évf.) 7. sz. 7. p.
