„Vörös homokkő tanösvény” változatai közötti eltérés

Balatonalmádi Értéktár - Turizmus és vendéglátás

	Vörös homokkő tanösvény
	Helye:	Balatonalmádi
	Építési adatok
	Építés éve :	1999. április 9.
	Építtető:	Bauxitkutató Természetjáró SE
	Tulajdonos:	Önkormányzat
	Felújítva :

Balatonalmádi várossá nyilvánításának 10. évfordulója alkalmából 1999. április 9-én adták át.

A tanösvény nem igazi turistaútvonal, inkább egy olyan séta Almádi belterületén, amelynek jelzett útvonala természeti, környezeti, kultúrtörténeti értékeket fog egybe.

A tanösvény kialakításában és a tudnivalókat tartalmazó kiadvány elkészítésében az önkormányzat, a Bauxitkutató Természetjáró SE mellett segített az Almádiért Közalapítvány, a Megyei Turisztikai Hivatal, a BIB, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és sok lelkes helyi polgár.

Első szakasz, a városközpont

A Városház térről indul a 6 km-es Vörös Homokkő Tanösvény, amely a várost és annak természeti értékeit mutatja be. A séta a tavat szimbolizáló Pannonia Aqua szobor (Mihály Gábor műve) és a vasúti aluljáró közötti parkból indul, majd a Széchenyi sétányon, a Remete-patak befedett medre fölött halad a liget végéig, onnan a Szt. Imre herceg utcán megy fel a dombra a jelzett úton.

A kilátó felé

Almádi térségében három alapvető növényzet-típus különül el: a tó vize és partja, a vörös homokkő és a dolomit növényzete. Az ösvényt szegélyező Kiserdő „erdőalkotó” fái szárazságtűrő tölgyfajok és a virágos kőris. Cserjeszintjében gyakori az ősszel lángoló vörös levelű cserszömörce, kerti berkenye, fagyal, galagonya, boróka, kökény, gyepűrózsa. Gyepszintjében a szárazságtűrő, mészkedvelő fajok mellett gyakori a savanyú talajt jelző növény, mint a kékcsillag, a mezei perjeszittyó, a réti csormolya, a juhsóska, az orvosi veronika és a konya habszegfű. A Kilátóhegyi útra kanyarodva pihenőpadot érint az ösvény, majd lépcső vezet le az egykori vöröskő-bányából kialakított Bányaparkba. A következő kilátópontnál a Ramada Hotel Balaton és a többszintes Györgyi Dénes Általános Iskola tűnik elsősorban szemünkbe. A háttérben a kenesei magaspart, amelyet 4-5 millió éves homok, agyag felső-pannóniai rétegsor, az ún. Tihanyi Formáció alkot. Több-kevesebb lösz fedi.

A kilátóból

Az Óvári Messzelátó Almádi hajdani szőlőhegyén épült, valamikor a századforduló táján. Gerendavázas, cseréppel borított tetőzetét a '90-es évek elején rekonstruálták régi fényképek alapján, de egyszerűbb alakban. Egyidőben Wesselényi Kilátónak nevezték. Innen a panoráma középpontja a Fűzfői-öböl, az előtérben balra Vörösberény, jellegzetes templomaival: a felső körvédműves, meghatározó stílusa román (XI–XII. sz.), az alsó barokk (1779), mellette a volt jezsuita kolostor. A kilátónál a feltárásban a földtörténeti ókor (paleozoikum) végén, a perm időszakban képződött Balatonfelvidéki Homokkő Formáció rétegei látszanak.

Vöröskő emlékek a városban

A következő állomás a Mozdony, az egykori Veszprém-Alsóörs vasút emléke: a pálya vörös homokkőből készült boltozatos felüljáróján 375 sorozatszámú „szertartányos“ gőzmozdony áll. Hamarosan következik a Csikász-lépcső, amelyet Csikász Imrérõl, Almádi régi festőjéről neveztek el. Ezután a Sörény kerekeskút felé halad a tanösvény, előtte hajdani itató 100 éves medencéje szolgál virágtartóul. Innen ereszkedik le az Óvári utcába, amely az Almádiért és a vasútvonalak kiépítéséért sokat tett dr. Óvári Ferenc ügyvédről, országgyűlési képviselőről nyerte nevét. Emlékét a plébánia falán tábla is őrzi. A szemközti római katolikus templom nevezetessége a főhajóhoz kívülről csatlakozó Szent Jobb kápolna, ahol 2001. augusztus 20-a óta őrzik Szent István jobbjának egy fragmentumát. Arany mozaikját, amely Róth Miksa alkotása, a budai vár romjaiból 1957-ben kimentette s helybeli iparosok segítségével rekonstruálta dr. Pintér Sándor esperes plébános. Ő és Györgyi Dénes műépítész tanár a templom túloldalához csatlakozó kis temetőben nyugszik.

Az Öregparkban

Keresztezve a 71 sz. főutat, majd a sorompónál a vasutat, az Öregparkba visz a tanösvény. A fiatal platánsor a Wesselényi strand főbejáratához vezet. A fákat és a cserjéket 1890-ben kezdték el ültetni, s a 10 hektár területű park 1977 óta helyi védettséget élvez. Uralkodnak a hatalmas termetű fehér és fekete nyár, valamint fehér fűz példányok. Értékes a mocsárciprus és a piramis-fűzbokor. Tiszafa, nehézszagú boróka, oszlopos tuja színezi az együttest. Érdekes a narancsvörös vesszőjű fűz kettős fasora, a narancseperfa és számos fafaj szomorú változata, de figyelemre méltóak az örökzöld cserjék és a hamar pusztuló nyírfa nagytermetű, öregkort megért egyedei is.

A parkot értékes mellszobrok és emlékművek díszítik. Visszafelé érinti a partra merőlegesen futó, öreg fák alkotta kettős platánsort. A tanösvény végén elérjük a vasútállomásra vivő, 1975-ben épült aluljárót.

"A Vöröskő Tanösvény a város földtani, növénytani, építészeti értékeit egy sétára felfűzve mutatja be az ide látogatóknak." A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján

Hivatkozások

• A tanösvény bemutatása a balatonalmadi.hu oldalon