„Babics Antal” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb BABICS Antal (Lovászpatona, 1902. aug. 4.-Bp., 1992. jan. 17.) orvos, politikus. =Élete= 1919 és 1922 között a pápai bencés gimn...”) |
a |
||
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image:Babics_Antal.jpg|thumb]] | [[Image:Babics_Antal.jpg|thumb]] | ||
− | BABICS Antal (Lovászpatona, 1902. | + | BABICS Antal (Lovászpatona, 1902. augusztus 4. - Budapest, 1992. január 17.) orvos, politikus. |
− | =Élete= | + | ==Élete== |
− | 1919 és 1922 között a pápai bencés gimnáziumban tanult. 1929-ben a budapesti tudományegyetemen doktorált, majd tanulmányait Berlinben és Varsóban folytatta. A budapesti Urológiai Klinikán tanársegéd, adjunktus, 1938-tól 1943-ig megbízott vezető, egyetemi magántanár. Két évig a Budapesti Honvédkórház osztályvezető főorvosa, 1945 után a Budapesti Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, dékán. 1956 októberében Nagy Imre kormányának egészségügyi minisztere. 1963 és 1971 között a budapesti 23. sz. választókerület országgyűlési képviselője. 1949-től az MTA-nak levelező-, 1950-től rendes tagja. Az egészségügyi szakszervezetben, a magyar és a nemzetközi orvos-egyesületekben vezetőségi tag. Elsősorban a veseüreg rendszer kórélettanával, a vesekövek keletkezésének problémáival foglalkozott. Kimutatta a nyirokkeringés jelentőségét a vesemedence megbetegedéseiben. Több szaklapnak volt szerkesztője vagy szerkesztőségi tagja. Urológiai tanulmányai nemcsak a magyar, hanem a világ jelentősebb szakfolyóirataiban is megjelentek. 1951-ben Kossuth-díjat kapott. | + | 1919 és 1922 között a pápai bencés gimnáziumban tanult. 1929-ben a budapesti tudományegyetemen doktorált, majd tanulmányait Berlinben és Varsóban folytatta. A budapesti Urológiai Klinikán tanársegéd, adjunktus, 1938-tól 1943-ig megbízott vezető, egyetemi magántanár. Két évig a Budapesti Honvédkórház osztályvezető főorvosa, 1945 után a Budapesti Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, dékán. 1956 októberében [http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_Imre_(politikus) Nagy Imre] kormányának egészségügyi minisztere. 1963 és 1971 között a budapesti 23. sz. választókerület országgyűlési képviselője. 1949-től az MTA-nak levelező-, 1950-től rendes tagja. Az egészségügyi szakszervezetben, a magyar és a nemzetközi orvos-egyesületekben vezetőségi tag. Elsősorban a veseüreg rendszer kórélettanával, a vesekövek keletkezésének problémáival foglalkozott. Kimutatta a nyirokkeringés jelentőségét a vesemedence megbetegedéseiben. Több szaklapnak volt szerkesztője vagy szerkesztőségi tagja. Urológiai tanulmányai nemcsak a magyar, hanem a világ jelentősebb szakfolyóirataiban is megjelentek. 1951-ben Kossuth-díjat kapott. |
==Művei== | ==Művei== | ||
19. sor: | 19. sor: | ||
*HAJDUSKA István: Tudósok közelről. Bp. 1975. | *HAJDUSKA István: Tudósok közelről. Bp. 1975. | ||
*KARDOS István: Magyar tudósportrék. Bp. 1976. | *KARDOS István: Magyar tudósportrék. Bp. 1976. | ||
− | *KARDOS István: A 4-es számú szakszervezeti igazolvány. | + | *KARDOS István: A 4-es számú szakszervezeti igazolvány. Babics Antal akadémikus 80 éves. = Népszava, 1982. augusztus 5. |
− | *FRANG Dezső: | + | *FRANG Dezső: Babics Antal = Orvos Hetilap, 1992. 20. sz. - GAÁL. |
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2013. április 16., 16:10-kori változata
BABICS Antal (Lovászpatona, 1902. augusztus 4. - Budapest, 1992. január 17.) orvos, politikus.
Élete
1919 és 1922 között a pápai bencés gimnáziumban tanult. 1929-ben a budapesti tudományegyetemen doktorált, majd tanulmányait Berlinben és Varsóban folytatta. A budapesti Urológiai Klinikán tanársegéd, adjunktus, 1938-tól 1943-ig megbízott vezető, egyetemi magántanár. Két évig a Budapesti Honvédkórház osztályvezető főorvosa, 1945 után a Budapesti Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, dékán. 1956 októberében Nagy Imre kormányának egészségügyi minisztere. 1963 és 1971 között a budapesti 23. sz. választókerület országgyűlési képviselője. 1949-től az MTA-nak levelező-, 1950-től rendes tagja. Az egészségügyi szakszervezetben, a magyar és a nemzetközi orvos-egyesületekben vezetőségi tag. Elsősorban a veseüreg rendszer kórélettanával, a vesekövek keletkezésének problémáival foglalkozott. Kimutatta a nyirokkeringés jelentőségét a vesemedence megbetegedéseiben. Több szaklapnak volt szerkesztője vagy szerkesztőségi tagja. Urológiai tanulmányai nemcsak a magyar, hanem a világ jelentősebb szakfolyóirataiban is megjelentek. 1951-ben Kossuth-díjat kapott.
Művei
- A gonorrheáról. Bp. 1935.
- A vese üregrendszerének patofiziológiája és műtétei. (Társszerző.) Bp. 1950.
- Urológia. Bp. 1952. - A vesék nyirokrendszere. Bp. 1956.
- A korszerű vesesebészet egyes kérdései. Bp. 1962.
- Megtévesztő kóresetek intraoperativ diagnózisa az urológiában. Bp. 1977.
Irodalom
- HAJDUSKA István: Tudósok közelről. Bp. 1975.
- KARDOS István: Magyar tudósportrék. Bp. 1976.
- KARDOS István: A 4-es számú szakszervezeti igazolvány. Babics Antal akadémikus 80 éves. = Népszava, 1982. augusztus 5.
- FRANG Dezső: Babics Antal = Orvos Hetilap, 1992. 20. sz. - GAÁL.