„Kerényi György” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a (Új oldal, tartalma: „(Csorna, 1902. márc. 9.-Bp., 1986. dec. 30.) népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár. === Élete === Középiskolába a Veszprémi Piarista Gimnáziumba járt, 192...”)
 
a
 
(5 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
(Csorna, 1902. márc. 9.-Bp., 1986. dec. 30.) népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár.
+
{{InfoboxSzemély
 +
|név=Kerényi György
 +
|kép=Kerenyi_Gyorgy.jpg
 +
|település=Csorna
 +
|dátum=1902. március 9.
 +
|elhunyt=Budapest
 +
|halálozási idő=1986. december 30.
 +
|foglalkozása=népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár
 +
}}
 +
(Csorna, 1902. március 9. - Budapest, 1986. december 30.) népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár.
  
−
=== Élete ===
+
== Élete ==
 
Középiskolába a Veszprémi Piarista Gimnáziumba járt, 1920-1925-ös években a Budapesti Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványa. Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen Magyar Jambus dallamok ritmusa címen írta doktori disszertációját. 1925 és 1930 között Győrben tanár, karnagy és a Győri Hírlap munkatársa. Berlinben és Rómában ösztöndíjas, majd 1933-tól 1950-ig szerkesztette az Énekszó és az Éneklő Ifjúság c. folyóiratokat. Vezette a Chinoin gyár vegyes karát, főmunkatársa az MTA népzenekutató csoportjának. 1949 és 1970 között az MTA Zenetudományi Intézete népzenekutató csoportjának osztályvezetője és a Magyar Népzene Tára egyik főszerkesztője. 1929 után rendszeresen foglalkozott népdalgyűjtéssel, a Balaton-felvidéki és Sümeg-környéki falvak gyűjtőmunkájának fontos állomásai. [[Balatonalmádi]] a második otthona, a nyári hónapokban, a családi villában sokat dolgozott. Számos kiadványt gondozott reneszánsz kori mesterek műveiből. Részt vett több ének-oktatási tankönyv szerkesztésében. Szakcikkeket és zenei kritikákat írt.  
 
Középiskolába a Veszprémi Piarista Gimnáziumba járt, 1920-1925-ös években a Budapesti Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványa. Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen Magyar Jambus dallamok ritmusa címen írta doktori disszertációját. 1925 és 1930 között Győrben tanár, karnagy és a Győri Hírlap munkatársa. Berlinben és Rómában ösztöndíjas, majd 1933-tól 1950-ig szerkesztette az Énekszó és az Éneklő Ifjúság c. folyóiratokat. Vezette a Chinoin gyár vegyes karát, főmunkatársa az MTA népzenekutató csoportjának. 1949 és 1970 között az MTA Zenetudományi Intézete népzenekutató csoportjának osztályvezetője és a Magyar Népzene Tára egyik főszerkesztője. 1929 után rendszeresen foglalkozott népdalgyűjtéssel, a Balaton-felvidéki és Sümeg-környéki falvak gyűjtőmunkájának fontos állomásai. [[Balatonalmádi]] a második otthona, a nyári hónapokban, a családi villában sokat dolgozott. Számos kiadványt gondozott reneszánsz kori mesterek műveiből. Részt vett több ének-oktatási tankönyv szerkesztésében. Szakcikkeket és zenei kritikákat írt.  
  
−
=== Munkái ===
+
== Munkái ==
−
: Kétágú síp. Bp., 1934.
+
*Kétágú síp. Budapest, 1934.
−
: Kilenc leánykar. Bp., 1929.
+
*Kilenc leánykar. Budapest, 1929.
−
: Az énekkari műveltség kezdetei. Bp., 1936.
+
*Az énekkari műveltség kezdetei. Budapest, 1936.
−
: Madárka. 102 magyar népdal. Bp., 1939.
+
*Madárka. 102 magyar népdal. Budapest, 1939.
−
: Elsülyedt falu a Dunántúlon. Bp., 1936.
+
*Elsülyedt falu a Dunántúlon. Budapest, 1936.
−
: A regős ének magja. Bp., 1953.
+
*A regős ének magja. Budapest, 1953.
−
: Megy a kosár. Bp., 1957.
+
*Megy a kosár. Budapest, 1957.
−
: Zsidó zene, magyar népzene. Bp., 1969.
+
*Zsidó zene, magyar népzene. Budapest, 1969.
−
: Kodály és Berzsenyi. (Berzsenyi emlékkönyv.) Bp., 1976.
+
*Kodály és Berzsenyi. (Berzsenyi emlékkönyv.) Budapest, 1976.
  
−
=== Irodalom ===
+
== Irodalom ==
−
: GÁSPÁR Margit: Gyászhír. = Kóta, 1982. 4. sz.
+
*GÁSPÁR Margit: Gyászhír. = Kóta, 1982. 4. sz.
−
: LUKIN László: Egy hűséges Kodály tanítvány. ~ emlékezete. = M. Nemz, 1987. jan. 18.
+
*LUKIN László: Egy hűséges Kodály tanítvány. Kerényi György emlékezete. = Magyar Nemzet, 1987. január 18.
−
: FONAY Tibor: A zenetudós öröksége. 1. = Megy. Ped. Körk, 1987. 3. sz.
+
*FONAY Tibor: A zenetudós öröksége. 1. = Megyei Pedagógiai Körk, 1987. 3. sz.
−
: FONAY Tibor: ~. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989.
+
*FONAY Tibor: Kerényi György. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989.
  
−
== Külső hivatkozás ==
+
== Külső hivatkozás ==
−
[http://www.ekmk.hu/lexikon/lexikon.php Veszprém megyei életrajzi lexikon]
+
  
−
[[Kategória:Balatonalmádi jeles személyiségei]]
+
{{Sablon:Vpel}}
 +
 
 +
[[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]]

A lap jelenlegi, 2016. március 21., 16:30-kori változata

Kerényi György
Kerenyi Gyorgy.jpg
Született: Csorna
1902. március 9.
Elhunyt: Budapest
1986. december 30.
Pályafutása
Foglalkozása: népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár


(Csorna, 1902. március 9. - Budapest, 1986. december 30.) népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár.

Élete

Középiskolába a Veszprémi Piarista Gimnáziumba járt, 1920-1925-ös években a Budapesti Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványa. Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen Magyar Jambus dallamok ritmusa címen írta doktori disszertációját. 1925 és 1930 között Győrben tanár, karnagy és a Győri Hírlap munkatársa. Berlinben és Rómában ösztöndíjas, majd 1933-tól 1950-ig szerkesztette az Énekszó és az Éneklő Ifjúság c. folyóiratokat. Vezette a Chinoin gyár vegyes karát, főmunkatársa az MTA népzenekutató csoportjának. 1949 és 1970 között az MTA Zenetudományi Intézete népzenekutató csoportjának osztályvezetője és a Magyar Népzene Tára egyik főszerkesztője. 1929 után rendszeresen foglalkozott népdalgyűjtéssel, a Balaton-felvidéki és Sümeg-környéki falvak gyűjtőmunkájának fontos állomásai. Balatonalmádi a második otthona, a nyári hónapokban, a családi villában sokat dolgozott. Számos kiadványt gondozott reneszánsz kori mesterek műveiből. Részt vett több ének-oktatási tankönyv szerkesztésében. Szakcikkeket és zenei kritikákat írt.

Munkái

  • Kétágú síp. Budapest, 1934.
  • Kilenc leánykar. Budapest, 1929.
  • Az énekkari műveltség kezdetei. Budapest, 1936.
  • Madárka. 102 magyar népdal. Budapest, 1939.
  • Elsülyedt falu a Dunántúlon. Budapest, 1936.
  • A regős ének magja. Budapest, 1953.
  • Megy a kosár. Budapest, 1957.
  • Zsidó zene, magyar népzene. Budapest, 1969.
  • Kodály és Berzsenyi. (Berzsenyi emlékkönyv.) Budapest, 1976.

Irodalom

  • GÁSPÁR Margit: Gyászhír. = Kóta, 1982. 4. sz.
  • LUKIN László: Egy hűséges Kodály tanítvány. Kerényi György emlékezete. = Magyar Nemzet, 1987. január 18.
  • FONAY Tibor: A zenetudós öröksége. 1. = Megyei Pedagógiai Körk, 1987. 3. sz.
  • FONAY Tibor: Kerényi György. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989.

Külső hivatkozás

Veszprém megyei életrajzi lexikon
A lap eredeti címe: „http://zirc.helyismeret.hu/index.php?title=Kerényi_György&oldid=17193”