„Gárdonyi Géza” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb GÁRDONYI Géza, Ziegler Géza (Agárd, 1863. aug. 3.–Eger, 1922. okt. 30.) tanító, író. =Élete= Néptanítóból lett a magy...”)
 
a
 
1. sor: 1. sor:
−
[[Image:Gárdonyi_Géza.jpg|thumb]]
+
[[Image:Gardonyi_Geza.jpg|200px|thumb]]
  
−
GÁRDONYI Géza, Ziegler Géza (Agárd, 1863. aug. 3.–Eger, 1922. okt. 30.) tanító, író.
+
GÁRDONYI Géza, Ziegler Géza (Agárd, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) tanító, író.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
  
−
Néptanítóból lett a magyar irodalom egyik legismertebb és legolvasot-tabb alakja. 1882. szept. 5-től 1883. dec. 26-ig volt a devecseri r. k. iskola tanítója. Az iskola igazgatója, Tima Lajos hűvösen fogadta a kopott ruhájú, félszeg fiatalembert. Az anyagi gondok és a méltatlan emberi bánásmód elkeseríti, s regényírás szándékával igyekezik feloldódást keresni. A Füstölő 1883. januári számaiban jelenik meg egy, irodalmilag nem jelentős novellája. Egyházi énekeket is szerez, melyek közül ma is ismert a “Fel nagy örömre, ma született” kezdetű karácsonyi ének. A devecseri pék lánya, Gergelyi Katalin iránti szerelme ihlette a Hosszúhajú veszedelem, valamint a Zivatar Pékéknél c. alkotásait. A Gergelyéknél hallott történetet dolgozta fel a Zászló átmarad c. novellában és Devecserben írta a Zolika orra c. regényét is. Kísérletei még nem hoztak sikert. 1884. január 4-étől a sárvári r. k. iskolában tanított. Német származású, mégis egy osztrákgyűlölő dal miatt kellett még az év őszén távoznia. 1884. szeptember 6-án Kovács Zsigmond veszprémi püspök kinevezte Dabronyba kántortanítónak. Magához vette édesanyját és Árpád nevű öccsét is. Szorgalmasan írt, a Vasmegyei Lapok munkatársa, németül és franciául tanult. Anyagi gondjai és érzelmi válságai búskomorrá tették, a toll, az írás volt egyetlen menedéke. Rendszeresen jelentek meg munkái a Dunántúlban, de lehetőséget biztosított számára a Pápai Lapok és a Néptanítók Lapja is. Muraközi József plébános feleségül adta hozzá unokahúgát, Molnár Máriát. Kényszer teremtette, rossz házasság, semmilyen tekintetben hozzá nem illő feleség miatt emberkerülő remetehajlama még jobban erőt vett rajta. Dab-ronyban nem maradhatott, de Győrben, a Hazánk szerkesztőségében szívesen fogadták belső munkatársként. A dabronyi emlékek fontos szerepet játszottak több munkájában is. Így Az én falum c. regényben, s néhány novellában. Szerencsétlen házasságát pedig a Lámpásban idézi fel. Balatonfüredi vonatkozású az Annabáli emlékek c. novellája és a Vallomás c. keretes regénye. A megye több településén őrzik szeretettel és tisztelettel emlékét. Pápán a Köztársaság-ligeti szoborparkban, Devecserben a róla elnevezett általános iskola előtt áll kőből, illetve bronzból készült mellszobra, Konyarcsik János és Ferenczy Béni alkotása. Balatonfüreden a Balatoni Panteonban, Dabronyban a volt iskolaépületen, Devecserben pedig az iskola régi épületében tábla (Vörös János alkotása) őrzi emlékét.
+
Néptanítóból lett a magyar irodalom egyik legismertebb és legolvasottabb alakja. 1882. szeptember 5-től 1883. december 26-ig volt a devecseri római katolikus iskola tanítója. Az iskola igazgatója, Tima Lajos hűvösen fogadta a kopott ruhájú, félszeg fiatalembert. Az anyagi gondok és a méltatlan emberi bánásmód elkeseríti, s regényírás szándékával igyekezik feloldódást keresni. A Füstölő 1883. januári számaiban jelenik meg egy, irodalmilag nem jelentős novellája. Egyházi énekeket is szerez, melyek közül ma is ismert a “Fel nagy örömre, ma született” kezdetű karácsonyi ének. A devecseri pék lánya, Gergelyi Katalin iránti szerelme ihlette a Hosszúhajú veszedelem, valamint a Zivatar Pékéknél c. alkotásait. A Gergelyéknél hallott történetet dolgozta fel a Zászló átmarad c. novellában és Devecserben írta a Zolika orra c. regényét is. Kísérletei még nem hoztak sikert. 1884. január 4-étől a sárvári római katolikus iskolában tanított. Német származású, mégis egy osztrákgyűlölő dal miatt kellett még az év őszén távoznia. 1884. szeptember 6-án Kovács Zsigmond veszprémi püspök kinevezte Dabronyba kántortanítónak. Magához vette édesanyját és Árpád nevű öccsét is. Szorgalmasan írt, a Vasmegyei Lapok munkatársa, németül és franciául tanult. Anyagi gondjai és érzelmi válságai búskomorrá tették, a toll, az írás volt egyetlen menedéke. Rendszeresen jelentek meg munkái a Dunántúlban, de lehetőséget biztosított számára a Pápai Lapok és a Néptanítók Lapja is. Muraközi József plébános feleségül adta hozzá unokahúgát, Molnár Máriát. Kényszer teremtette, rossz házasság, semmilyen tekintetben hozzá nem illő feleség miatt emberkerülő remetehajlama még jobban erőt vett rajta. Dabronyban nem maradhatott, de Győrben, a Hazánk szerkesztőségében szívesen fogadták belső munkatársként. A dabronyi emlékek fontos szerepet játszottak több munkájában is. Így Az én falum c. regényben, s néhány novellában. Szerencsétlen házasságát pedig a Lámpásban idézi fel. Balatonfüredi vonatkozású az Annabáli emlékek c. novellája és a Vallomás c. keretes regénye. A megye több településén őrzik szeretettel és tisztelettel emlékét. Pápán a Köztársaság-ligeti szoborparkban, Devecserben a róla elnevezett általános iskola előtt áll kőből, illetve bronzból készült mellszobra, Konyarcsik János és Ferenczy Béni alkotása. Balatonfüreden a Balatoni Panteonban, Dabronyban a volt iskolaépületen, Devecserben pedig az iskola régi épületében tábla (Vörös János alkotása) őrzi emlékét.
  
 
==Művei==
 
==Művei==
  
−
*Munkái. 1–60. Köt. Bp., 1924–1938.
+
*Munkái. 1–60. Köt. Budapest, 1924–1938.
 
*Összegyűjtött művei. 1–11. Köt. 1962–1966.
 
*Összegyűjtött művei. 1–11. Köt. 1962–1966.
  
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
  
−
*GÁRDONYI József: Az élő ~. 1–2. Köt. Bp., 1934.
+
*GÁRDONYI József: Az élő Gárdonyi Géza. 1–2. Köt. Budapest, 1934.
−
*Emlékkönyv ~ születésének 100. évfordulójára. Bp., 1963.
+
*Emlékkönyv Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulójára. Budapest, 1963.
−
*KISPÉTER András: ~. Bp., 1970.
+
*KISPÉTER András: Gárdonyi Géza. Budapest, 1970.
−
*SZALAI Sándor: ~ alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1977.
+
*SZALAI Sándor: Gárdonyi Géza alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest, 1977.
  
 
{{DEFAULTSORT:Gardonyi Geza}}
 
{{DEFAULTSORT:Gardonyi Geza}}
−
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2016. augusztus 10., 14:20-kori változata

Gardonyi Geza.jpg

GÁRDONYI Géza, Ziegler Géza (Agárd, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) tanító, író.

Élete

Néptanítóból lett a magyar irodalom egyik legismertebb és legolvasottabb alakja. 1882. szeptember 5-től 1883. december 26-ig volt a devecseri római katolikus iskola tanítója. Az iskola igazgatója, Tima Lajos hűvösen fogadta a kopott ruhájú, félszeg fiatalembert. Az anyagi gondok és a méltatlan emberi bánásmód elkeseríti, s regényírás szándékával igyekezik feloldódást keresni. A Füstölő 1883. januári számaiban jelenik meg egy, irodalmilag nem jelentős novellája. Egyházi énekeket is szerez, melyek közül ma is ismert a “Fel nagy örömre, ma született” kezdetű karácsonyi ének. A devecseri pék lánya, Gergelyi Katalin iránti szerelme ihlette a Hosszúhajú veszedelem, valamint a Zivatar Pékéknél c. alkotásait. A Gergelyéknél hallott történetet dolgozta fel a Zászló átmarad c. novellában és Devecserben írta a Zolika orra c. regényét is. Kísérletei még nem hoztak sikert. 1884. január 4-étől a sárvári római katolikus iskolában tanított. Német származású, mégis egy osztrákgyűlölő dal miatt kellett még az év őszén távoznia. 1884. szeptember 6-án Kovács Zsigmond veszprémi püspök kinevezte Dabronyba kántortanítónak. Magához vette édesanyját és Árpád nevű öccsét is. Szorgalmasan írt, a Vasmegyei Lapok munkatársa, németül és franciául tanult. Anyagi gondjai és érzelmi válságai búskomorrá tették, a toll, az írás volt egyetlen menedéke. Rendszeresen jelentek meg munkái a Dunántúlban, de lehetőséget biztosított számára a Pápai Lapok és a Néptanítók Lapja is. Muraközi József plébános feleségül adta hozzá unokahúgát, Molnár Máriát. Kényszer teremtette, rossz házasság, semmilyen tekintetben hozzá nem illő feleség miatt emberkerülő remetehajlama még jobban erőt vett rajta. Dabronyban nem maradhatott, de Győrben, a Hazánk szerkesztőségében szívesen fogadták belső munkatársként. A dabronyi emlékek fontos szerepet játszottak több munkájában is. Így Az én falum c. regényben, s néhány novellában. Szerencsétlen házasságát pedig a Lámpásban idézi fel. Balatonfüredi vonatkozású az Annabáli emlékek c. novellája és a Vallomás c. keretes regénye. A megye több településén őrzik szeretettel és tisztelettel emlékét. Pápán a Köztársaság-ligeti szoborparkban, Devecserben a róla elnevezett általános iskola előtt áll kőből, illetve bronzból készült mellszobra, Konyarcsik János és Ferenczy Béni alkotása. Balatonfüreden a Balatoni Panteonban, Dabronyban a volt iskolaépületen, Devecserben pedig az iskola régi épületében tábla (Vörös János alkotása) őrzi emlékét.

Művei

  • Munkái. 1–60. Köt. Budapest, 1924–1938.
  • Összegyűjtött művei. 1–11. Köt. 1962–1966.

Irodalom

  • GÁRDONYI József: Az élő Gárdonyi Géza. 1–2. Köt. Budapest, 1934.
  • Emlékkönyv Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulójára. Budapest, 1963.
  • KISPÉTER András: Gárdonyi Géza. Budapest, 1970.
  • SZALAI Sándor: Gárdonyi Géza alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest, 1977.
A lap eredeti címe: „http://zirc.helyismeret.hu/index.php?title=Gárdonyi_Géza&oldid=18858”