„P. Tóth Ede” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb P. TÓTH Ede (Szil, 1911. ápr. 27.–Bp., 1936. febr. 19.) szerzetes, költő. Az elemi iskola első négy osztályát szülőfalujában...”) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | [[Image: | + | [[Image:P_Toth_Ede.jpg|200px|thumb]] |
− | P. TÓTH Ede (Szil, 1911. | + | P. TÓTH Ede (Szil, 1911. április 27. – Budapest, 1936. február 19.) szerzetes, költő. |
+ | |||
+ | Az elemi iskola első négy osztályát szülőfalujában, és a fővárosban végezte. A negyedik elemi elvégzése után édesanyja beíratta a budapesti Barcsai utcai gimnáziumba. Betegség miatt visszatért szülőfalujába, újra az elemiben, majd a bencéseknél folytatta gimnáziumi tanulmányait. Kőszegi rokonai vették magukhoz. Tizennyolc évesen belépett a Szent Ferenc rendbe, az újoncidő letelte után, a pápai bencéseknél fejezte be a gimnáziumot. Teológiai tanulmányait 1931-ben Szombathe1yen kezdte, de egy év múlva a rend a ferences missziók szemináriumába, a teológia folytatására és a francia nyelv elsajátítására, a franciaországi Monsen-Baroeul-ba küldte. 1934. július 8-án szentelték pappá; újmiséjét szülőfalujában mondta, majd pár heti pihenés után visszatért tanulmányainak franciaországi színhelyére. A következő évben betegen hozták haza a budakeszi tüdőszanatóriumba, ahol meghalt. Első versei 1930-ban jelentek meg, írt elbeszéléseket és esszét is. Rövid pályafutásának talán leggyönyörűbb alkotása az a 12 költemény, amelyet „Strófák az Isten hegyéről” címmel kötött csokorba. Alkotásait közölte a Párizsi Katolikus Tudósító, a Katolikus Szemle és az Élet is. | ||
==Művei== | ==Művei== | ||
9. sor: | 11. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
− | *VARGA B.: Az eltört hárfa. A pápai bencéseknél tanult. = Pápa és Vidéke, 2009. | + | *VARGA B.: Az eltört hárfa. A pápai bencéseknél tanult. = Pápa és Vidéke, 2009. június 25. |
{{DEFAULTSORT:P. Toth Endre}} | {{DEFAULTSORT:P. Toth Endre}} | ||
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. május 23., 14:05-kori változata
P. TÓTH Ede (Szil, 1911. április 27. – Budapest, 1936. február 19.) szerzetes, költő.
Az elemi iskola első négy osztályát szülőfalujában, és a fővárosban végezte. A negyedik elemi elvégzése után édesanyja beíratta a budapesti Barcsai utcai gimnáziumba. Betegség miatt visszatért szülőfalujába, újra az elemiben, majd a bencéseknél folytatta gimnáziumi tanulmányait. Kőszegi rokonai vették magukhoz. Tizennyolc évesen belépett a Szent Ferenc rendbe, az újoncidő letelte után, a pápai bencéseknél fejezte be a gimnáziumot. Teológiai tanulmányait 1931-ben Szombathe1yen kezdte, de egy év múlva a rend a ferences missziók szemináriumába, a teológia folytatására és a francia nyelv elsajátítására, a franciaországi Monsen-Baroeul-ba küldte. 1934. július 8-án szentelték pappá; újmiséjét szülőfalujában mondta, majd pár heti pihenés után visszatért tanulmányainak franciaországi színhelyére. A következő évben betegen hozták haza a budakeszi tüdőszanatóriumba, ahol meghalt. Első versei 1930-ban jelentek meg, írt elbeszéléseket és esszét is. Rövid pályafutásának talán leggyönyörűbb alkotása az a 12 költemény, amelyet „Strófák az Isten hegyéről” címmel kötött csokorba. Alkotásait közölte a Párizsi Katolikus Tudósító, a Katolikus Szemle és az Élet is.
Művei
- Az eltört hárfa. 1936.
Irodalom
- VARGA B.: Az eltört hárfa. A pápai bencéseknél tanult. = Pápa és Vidéke, 2009. június 25.