„Pápai Károly” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb PÁPAI Károly, 1881-ig Lip Károly (Pápa, 1861. dec. 20.–Görz, Ausztria, 1893. nov. 25.) nyelvész, néprajztudós. =Élete= Pá...”) |
a |
||
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | [[Image: | + | [[Image:Papai_Karoly.jpg|thumb]] |
− | PÁPAI Károly, 1881-ig Lip Károly (Pápa, 1861. | + | PÁPAI Károly, 1881-ig Lip Károly (Pápa, 1861. december 20. – Görz, Ausztria, 1893. november 25.) nyelvész, néprajztudós. |
=Élete= | =Élete= | ||
9. sor: | 9. sor: | ||
==Művei== | ==Művei== | ||
− | *Csepel sziget és lakói. | + | *Csepel sziget és lakói. Budapest, 1890. |
*A Karancs és a karancsalji palóczok. = Földrajzi Közlemények, 1891. | *A Karancs és a karancsalji palóczok. = Földrajzi Közlemények, 1891. | ||
− | *Déli osztják szójegyzék. (~ gyűjtése nyomán összeáll.: MUNKÁCSI Bernát.) | + | *Déli osztják szójegyzék. (~ gyűjtése nyomán összeáll.: MUNKÁCSI Bernát.) Budapest, 1896. |
*A vogulok- és osztjákoknál. Bp., 1890. | *A vogulok- és osztjákoknál. Bp., 1890. | ||
− | *A finnugor őshaza nyomában. (Szerk.: ifj. KODOLÁNYI János.) | + | *A finnugor őshaza nyomában. (Szerk.: ifj. KODOLÁNYI János.) Pozsony–Budapest, 1973. |
{{DEFAULTSORT:Papai Karoly}} | {{DEFAULTSORT:Papai Karoly}} | ||
[[Category:Életrajzok]] | [[Category:Életrajzok]] |
A lap jelenlegi, 2016. április 29., 19:19-kori változata
PÁPAI Károly, 1881-ig Lip Károly (Pápa, 1861. december 20. – Görz, Ausztria, 1893. november 25.) nyelvész, néprajztudós.
Élete
Pápán végezte a középiskolát, majd külföldön és Budapesten egyetemi hallgató, 1885-ben a budapesti tudományegyetemen filozófiából bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1888-ban Munkácsy Bernáttal együtt tanulmányutakat tett a vogulok és osztjákok földjén, néprajzi kutatásokat és antropológiai vizsgálatokat végzett. Rossz anyagi helyzete és betegsége miatt csak részben tudta feldolgozni a gyűjtött gazdag anyagot. Szibériai nyelvi, néprajzi és antropológiai jegyzeteit, valamint kéziratos palóc néprajzi gyűjtéseit a Néprajzi Múzeum kézirattára őrzi. Szibériából való hazatérése után a palócokkal, valamint a Csepel-sziget néprajzi kérdéseivel kezdett foglalkozni. A Néprajzi Társaság egyik megalapítója. Munkássága nemzetközi jelentőségű, a finnugor összehasonlító embertan első művelője.
Művei
- Csepel sziget és lakói. Budapest, 1890.
- A Karancs és a karancsalji palóczok. = Földrajzi Közlemények, 1891.
- Déli osztják szójegyzék. (~ gyűjtése nyomán összeáll.: MUNKÁCSI Bernát.) Budapest, 1896.
- A vogulok- és osztjákoknál. Bp., 1890.
- A finnugor őshaza nyomában. (Szerk.: ifj. KODOLÁNYI János.) Pozsony–Budapest, 1973.