„A Pinkóci csárda történetéből” változatai közötti eltérés
a (→Forrás) |
|||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
==Forrás== | ==Forrás== | ||
| − | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1991. (3. évf.) 3. | + | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1991/UAU_1991_03.pdf 1991. (3. évf.) 3. sz. 2 p.] |
| − | [[Category: | + | ==Külső hivatkozás== |
| + | <references/> | ||
| + | |||
| + | {{DEFAULTSORT: Pinkoci csárda történetéből}} | ||
| + | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | ||
[[Category:Balatonalmádi]] | [[Category:Balatonalmádi]] | ||
A lap jelenlegi, 2014. február 13., 15:02-kori változata
Almádi legrégibb középületei a csárdák voltak. Ezek egyike Alsó, majd Torgyöpi csárda néven volt ismeretes. Erről olvashatunk Eötvös Balatoni utazás című művében. A másik csárda Felső, illetve Pinkóci csárda néven vonult be a település történetébe. Pontos építési idejét nem ismerjük. Először egy 1744-ben kelt határjárásban említik „aholis most korcsma vagyon” formában. Ebből következik, hogy a tanúk ismerték a helyet a csárda megépítése előtt is, tehát az építés ideje az 1700-as évek első negyedére tehető. Következzék néhány adat a XVIII. és XIX. századból:
1744. június 25-én kelt határjárási jegyzőkönyvben olvashatjuk: „... fölső Eörsről az Almádi úton keresztül... föl a Vödör Völgye Véginél Sz. Király Szabadgya felé mégyen... ezen úton által menvén az egyes Farkas vermen föllyül egy nihány lépéssel a Köles tarló földeken, az Apácza fara névű Dombra: a holis mostan korcsma vagyon. Itt megfordulván később napkeletnek Vörös Berény felé...”
1754. április 24-én kelt szerződésből:
„Harmadszor. Az Apácza fara nevű divertikulumban ...építeni fogunk korcsma házat kőbül, mellyen is lészen Szoba, Konyha, Pincze és Kamora, nem különben istálló vagy Fészer az utasok számára...
Melly dolognak állandóságára az titulált Uraságnak adtuk ezen reversálís levelünket névünk subscriptiojával és kezünk kereszt vonyásával megerősítvén. Veszprém...” A szerződés egyébként nem jött létre, mert csak az ajánlkozó 13 ember aláírása szerepel rajta.
1769. október 26-án kelt irat szerint: „... Sz. Király Szabadin lakozó Nemes Lőrincz Istvánnak... ki árendáltuk... Három Esztendeig... Kis Berény... Pusztánkat alább megírt punctumok szerént:
Elsőben: Említett Pusztánknak két Korcsmáját, Mészárszékét... Negyedszer: Mint hogy a Fölső Korcsma ház magában már semmit sem érne és az említett árendásunk... magára vállalta annak föl épéttését olly formán, hogy eő Kegyelme tartozik falát kőbül meg rakatni... mi fogunk szekerészeket, napszámosokat adni... a födél fát meg vágatni, faragtatni, föl rakatni, meg födetni... Pusztában termett elegendő nádat adni... Az Épületnek hossza lészén Tizen Kilencz öll szélessége belső világosságra három öll, a falai az épületnek kereszt falon kívül két sugnyi vastagságú lesznek... magassága pedig ... kilencz sugnál alacsonyabb nem leszen. Két szoba, egy konyha és egy kamora lészen, mely kamorának alatta fog lenni a pincze, a többi része pedig Dézsma Boroknak hagyattatik...”
Ebből az iratból kiderül, hogy a régi, az 1700-as évek elején épült ház rossz állapotú, újat kell építeni a mellékelt vázlat alapján. Az épület megépült, a szerződést még kétszer meghosszabbították és 1776-ig bérelte Lőrincz István a csárdát.
1813. március 14-én kelt szerződésből:
„Melynek erejével... Almádi Pusztában... Fölső Csárdát Bor méréssel, Mészárszékkel és Pálinka égetéssel egygyütt ki adtuk... öt esztendőre Sz. Király Szabadi Simon Jakab árendás zsidónak olly feltétellel:
1-ör. Köteles lészen az Árendáter a Bornak és Húsnak ki mérésében igaz mértékkel élni és a Szöllő Birtokosokra nézve minden üdőben, de leginkább munka üdején alkalmatos elegendő Húst tartani...
1816. év december 12-i nádaratási kimutatás szerint az uraságnak jutó fél részből, (1784 kéve) 714 kéve „... az Almádi F. Csárdának reperátiojához kívántatik...”
1822. április 27-én kelt „Az Almádi Vágásban vágatott és el adatott Fának Spetifikátioja az 1822-ik esztendőre címet viselő kimutatás szerint „Almádi felső Csárdához ki hordatott 69 Födélyfa...”Nem derül ki, miért lett tetőhöz szükséges fa a csárdához kiszállítva.
1841. január 31-én kelt szerződésből:
„Melynek erejével a T. Veszprémi Káptalan részéről... az Almádi pusztában az úgynevezett Felső, vagy is Pinkótzi Csárda, Bor, Pálinka, vagyis hús mérhetési szabadságával 1841 Szt. György naptól 1844 Szt. György napig... Ns Fejes Sándornak... feltételekkel... haszonbérbe ki adatik... esztendőnként 125 váltóforintokat tartozik béfizetni... megengedtetik a hús mérés is... az tétetik kötelességévé, hogy... a Szöllős Birtokosokat jó és egészséges marha, és birka hússal tartani... a Csárdánál való Székben árulni vagy mérhetni tartozik... szorosan megkívántatik... igaz mértékre való fel ügyellése elváratik...”
Ennyit a csárda történetéből.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1991. (3. évf.) 3. sz. 2 p.
