„A 100 éves Öregparkról...” változatai közötti eltérés
a |
a (→Forrás) |
||
(12 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | + | <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> |
+ | <div align="justify"> | ||
+ | Mint ismeretes, az 1893-ban megalakított [[Almádi Fürdő Részvénytársaság (I. rész)|Almádi Fürdő Részvénytársaság]] alapító okiratában Almádi fürdő felvirágoztatása volt a legfőbb célkitűzés. Ennek érdekében munkálkodásuk folyamatos volt, aminek szinte egyetlen ma is látható eredménye a parti sétány. Hozzá kell tenni azonban, hogy a mai partvonal az 1960- as évek végén mintegy 8 méterrel beljebb került a Balatonba. | ||
− | + | [[Véghely Dezső]] alispán a Részvénytársaság igazgató tanácsának 1886-tól, az 1897 áprilisában bekövetkezett haláláig tagja volt. Ő az említett cél legfőbb mozgatója, miután 1884-ben Almádiban [[Véghely-villa|birtokot vásárolt]], ami ráadásul szomszédos volt a park területével. Ez a terület is a veszprémi Káptalan tulajdona volt, és a Részvénytársaság csupán bérelte. Természetesen csak a Káptalan tudomásával történhettek a területen változtatások. | |
− | + | A közvetlen parti sáv kivételével fásításra került a terület, és 1901-re már szép nagy fák voltak a parkban, Véghely buzgólkodása eredményeképpen. A rendezetlen parti sávban nem volt épített partfal, csupán nádas, függetlenül attól, hogy a fürdőház és a gőzhajó kikötő már jóval régebb óta működött. | |
− | A | + | A Veszprémi Hírlap 1901. szeptember 1-én megjelent száma adta hírül a Almádi Fürdő Rt. elhatározását, miszerint ''„a Balaton parton kiirtatja a nádat, feltölteti a partot. Jövő évadra egy kedves sétahellyel ismét gazdagabb lesz Almádi.“'' Az elhatározást tett követte, és a fent említett újság 1902. május 11-én megjelent híradása szerint: ''„Új mólót építtetett a Balatonba s e móló közepén áll a csinos [[Zenepavilonok Almádiban|zenepavilon]]. Almádi jóhírét bizonyítja, hogy a lakások nagyrészt lefoglaltak.“'' Megjegyzendő, hogy a „móló“ kifejezés alatt a hajókikötő és a fürdőház közötti partszakaszt kell érteni. |
− | A Veszprémi Hírlap | + | Ez időben még két említésre méltó dolog történt a parkban. Egyik az volt, hogy 1902. július 31-én felavatásra került a [[Petőfi-szobrunkról|Petőfi szobor]], amelynek körülményeire az újság következő számában visszatérünk. A másik érdekesség a Veszprémi Hírlap 1902. november 16-i számának híre. ''„Apad a Balaton. Almádiban oly alacsony, hogy a fürdőházak alatt lehet járni, Joó János fürdőigazgató kihordatja az iszapot. Jövő évre meglepetés, a fürdőház és a Petőfi szobor közötti téren egy díszes pavilont állítottak fel, amelyik az őszi pozsonyi kiállításnak volt a dísze, melyben ezután cukrászda és egyéb elárusítók lesznek. Szóval halad a mi kis Almádink; sőt ha vasút röpíti majd a vendégeket oda, felvesszük a versenyt bármelyik villany világításos balatoni fürdővel is.“'' |
− | + | A mellékelt korabeli képes levelezőlapok minden szövegnél jobban illusztrálják az Öregpark múlt század eleji állapotát, illetve képét. </div> | |
− | + | = Forrás = | |
+ | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2002/UAU_2002_06.pdf 2002. (14. évf.) 6. sz. 2. p.] | ||
− | == | + | =Külső hivatkozás= |
+ | <references/> | ||
− | + | {{DEFAULTSORT:100 éves Öregparkról}} | |
− | + | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]][[Category:Balatonalmádi]] | |
− | {{DEFAULTSORT:100 | + | |
− | [[Category: | + | |
− | [[Category:Balatonalmádi]] | + |
A lap jelenlegi, 2014. január 8., 11:13-kori változata
Mint ismeretes, az 1893-ban megalakított Almádi Fürdő Részvénytársaság alapító okiratában Almádi fürdő felvirágoztatása volt a legfőbb célkitűzés. Ennek érdekében munkálkodásuk folyamatos volt, aminek szinte egyetlen ma is látható eredménye a parti sétány. Hozzá kell tenni azonban, hogy a mai partvonal az 1960- as évek végén mintegy 8 méterrel beljebb került a Balatonba.
Véghely Dezső alispán a Részvénytársaság igazgató tanácsának 1886-tól, az 1897 áprilisában bekövetkezett haláláig tagja volt. Ő az említett cél legfőbb mozgatója, miután 1884-ben Almádiban birtokot vásárolt, ami ráadásul szomszédos volt a park területével. Ez a terület is a veszprémi Káptalan tulajdona volt, és a Részvénytársaság csupán bérelte. Természetesen csak a Káptalan tudomásával történhettek a területen változtatások.
A közvetlen parti sáv kivételével fásításra került a terület, és 1901-re már szép nagy fák voltak a parkban, Véghely buzgólkodása eredményeképpen. A rendezetlen parti sávban nem volt épített partfal, csupán nádas, függetlenül attól, hogy a fürdőház és a gőzhajó kikötő már jóval régebb óta működött.
A Veszprémi Hírlap 1901. szeptember 1-én megjelent száma adta hírül a Almádi Fürdő Rt. elhatározását, miszerint „a Balaton parton kiirtatja a nádat, feltölteti a partot. Jövő évadra egy kedves sétahellyel ismét gazdagabb lesz Almádi.“ Az elhatározást tett követte, és a fent említett újság 1902. május 11-én megjelent híradása szerint: „Új mólót építtetett a Balatonba s e móló közepén áll a csinos zenepavilon. Almádi jóhírét bizonyítja, hogy a lakások nagyrészt lefoglaltak.“ Megjegyzendő, hogy a „móló“ kifejezés alatt a hajókikötő és a fürdőház közötti partszakaszt kell érteni.
Ez időben még két említésre méltó dolog történt a parkban. Egyik az volt, hogy 1902. július 31-én felavatásra került a Petőfi szobor, amelynek körülményeire az újság következő számában visszatérünk. A másik érdekesség a Veszprémi Hírlap 1902. november 16-i számának híre. „Apad a Balaton. Almádiban oly alacsony, hogy a fürdőházak alatt lehet járni, Joó János fürdőigazgató kihordatja az iszapot. Jövő évre meglepetés, a fürdőház és a Petőfi szobor közötti téren egy díszes pavilont állítottak fel, amelyik az őszi pozsonyi kiállításnak volt a dísze, melyben ezután cukrászda és egyéb elárusítók lesznek. Szóval halad a mi kis Almádink; sőt ha vasút röpíti majd a vendégeket oda, felvesszük a versenyt bármelyik villany világításos balatoni fürdővel is.“
A mellékelt korabeli képes levelezőlapok minden szövegnél jobban illusztrálják az Öregpark múlt század eleji állapotát, illetve képét.Forrás
Új Almádi Újság[1] 2002. (14. évf.) 6. sz. 2. p.