„Brenner-villa (Borbála-lak)” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. január 10., 14:15-kori változata

Almádi egyik legrégebbi nyaralójáról van szó, azonban nagy valószínűséggel ezeken a neveken kevesen ismerik, a „kápolna melletti szép faverendás ház” körülírással találkozunk a leggyakrabban. Az épület építésének periódusai a XVIII. század végéig visszavezethetők, erre azonban jelen cikk keretében nincs lehetőség, csupán vázlatos birtoklástörténeti ismertetésre kerülhet sor, érintve eközben az építési szakaszokat is.

A már eddig is bázisként használt 1858. évi kataszteri felmérés adatai szerint, a terület özv. Ketskés Mihályné veszprémi lakos tulajdona volt, területe 1 katasztrális hold 244 négyszögölet tett ki. A rajta lévő lakóépület házszáma 83., és a birtok területéből 1589 négyszögöl, azaz csaknem 1 hold volt a szőlő. Az épület a területből 23 négyszögölet foglalt el, ami mai mértékkel több mint 80 m², tehát nem tartozott az akkori épületek legkisebbjei közé. Az 1859-ben felfektetett szentkirályszabadjai telekkönyvben is özv. Ketskésné a birtokos, tőle 1868-ban, Halász Péter és neje, veszprémi lakosok vették meg, 350 osztrák értékű forintért. 1874. október 8-án Enczenbrenner Lőrinc és neje, Sebestyén Borbála veszprémi lakosok vásárolták meg a szőlőbirtokot 600 o. é. forintért, majd 1878. február 14-én jegyezték be a Brenner névváltozást. Ekkor a birtok területe 1 k. hold 215 négyszögöl, valamilyen kiigazítás következtében csökkent le.

A birtokon álló épület a régi, boltozatos pince fölé épült, klasszikusnak mondható háromosztatú alaprajzi elrendezéssel, nádfedéssel, szabadkéményes konyhával. Az épület egy, a kápolnáról 1885-ben készült fényképen részben látható. 1891 áprilisában a területből 249 négyszögölet eladott Brenner Szalmásy Józsefnek, ezen a területen épültek a század elején a ma is álló üzleteket tartalmazó épületek.

1894. március 14-től a birtok kizárólagos birtokosa Brenner Lőrincné, ajándékozási jog címén. 1909. szeptember 11-től pedig öröklés folytán Gergelyi Józsefné sz. Brenner Ilona tulajdonába került a teljes birtok, és még az 1923. évi kataszteri birtokívösszesítéseken is az ő neve szerepel, mint tulajdonosé.

Az épületet 1900 körül kibővítették egy további szobával, a hátsó kert felé, majd 1910-ben hozzáépítették a ma is eredeti szépségében látható, Almádiban egyedülálló motívumokban gazdag faverandát. Ugyanekkor lecserélték a nádfedést, és a ma is meglévő palafedést alkalmazták helyette. Az épület magántulajdonban van, és tulajdonosa dicséretes módon jó karban tartja. Az épület állapota és mindenekelőtt kvalitásai indokolják, hogy helyi védelemre javasolható legyen.

Külön meg kell említeni Brenner Lőrinc személyét az épület ismertetésén túlmenően. Ugyanis ő Almádi alapítói közé tartozik, sőt közöttük talán a legjelentősebb személyiségek egyike. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Almádi Promontóriumból a századforduló elismert fürdőhelye legyen. Alighogy megvette a birtokot, máris a település életét kezdte szervezni. 1877-ben ő nyitotta meg a fürdőévadot, miután Krisztián Józseffel együtt, a káptalantól bérleti díj ellenében jogot nyertek fürdőkabinok építésére. Az akkor megépült nyolc kabinból álló fürdőház volt az első építmény Almádiban, ami a fürdőkultúrával összefüggésben épült meg. Brenner Lőrincről - aki egyébként veszprémi építőmester volt - még annyit, hogy 1881 és 1884 között betöltötte a községi bírói funkciót, amire lelkesen megválasztották. Még ennél is lényegesebb, az ő kezdeményezésére alakult meg az Almádi Fürdő Rt., aminek 1899. december 31-én bekövetkezett haláláig elnöke volt.

Kapcsolódó cikkek

• Brenner Lőrinc - 1. rész
• Brenner Lőrinc - 2. rész

Forrás

Új Almádi Újság^[1] 1996. (8. évf.) 8. sz. 2. p.

Külső hivatkozás

1. ↑ Új Almádi Újság honlapja