„Baróti Lajos” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
2. sor: | 2. sor: | ||
==Élete== | ==Élete== | ||
− | A budapesti egyetemen először jogot tanult, majd tanári oklevelet szerzett. 1880-tól polgári iskolai tanár volt a fővárosban. Petőfi-kutatóként és a Bánság településtörténetének vizsgálatával jelentős érdemeket szerzett. 1902-ben költözött [[ | + | A budapesti egyetemen először jogot tanult, majd tanári oklevelet szerzett. 1880-tól polgári iskolai tanár volt a fővárosban. Petőfi-kutatóként és a Bánság településtörténetének vizsgálatával jelentős érdemeket szerzett. 1902-ben költözött [[Balatonalmádi]]ba, mert betegségére a Balaton-felvidéki klímát ajánlották gyógyulásként. 1907-ben felépítette a család birtokán lévő villát (Kisberényi u. 21. sz.), amelyben haláláig élt. Átdolgozta [http://mek.oszk.hu/00800/00892/ SZALAY József: A magyar nemzet története] c. négy kötetes munkáját, amely 1895–1898 között jelent meg. |
:Balatonalmádiban temették el. | :Balatonalmádiban temették el. | ||
A lap 2009. február 28., 12:09-kori változata
1884-ig Grünn Lajos (Haulikfalva, 1856. aug. 26. – Balatonalmádi, 1933. márc. 13.) író, irodalomtörténész.
Élete
A budapesti egyetemen először jogot tanult, majd tanári oklevelet szerzett. 1880-tól polgári iskolai tanár volt a fővárosban. Petőfi-kutatóként és a Bánság településtörténetének vizsgálatával jelentős érdemeket szerzett. 1902-ben költözött Balatonalmádiba, mert betegségére a Balaton-felvidéki klímát ajánlották gyógyulásként. 1907-ben felépítette a család birtokán lévő villát (Kisberényi u. 21. sz.), amelyben haláláig élt. Átdolgozta SZALAY József: A magyar nemzet története c. négy kötetes munkáját, amely 1895–1898 között jelent meg.
- Balatonalmádiban temették el.
Művei
- Szalay-Baróti: A magyar nemzet története
- Petőfi újabb reliquiái. Bp. 1887.
- A bánsági legrégibb német település története. Temesvár, 1892.
- Észrevételek Petőfi költeményeinek első kritikai kiadásáról. Bp. 1894.
- Petőfi adomák. Bp. 1908.
- Petőfi a világirodalomban. (Társszerző.) Bp. 1911.