|
|
| 1. sor: |
1. sor: |
| | [[Image:Jokai_szob.JPG|thumb|right|200px]] | | [[Image:Jokai_szob.JPG|thumb|right|200px]] |
| | | | |
| − | ''Helye:'' Jókai Mór Emlékmúzeum kertje (Balatonfüred, Honvéd u. 1.) | + | ''Helye:'' [[Jókai Mór]] Emlékmúzeum kertje (Balatonfüred, Honvéd u. 1.) |
| | | | |
| | ''Felavatva:'' 1961. | | ''Felavatva:'' 1961. |
| 9. sor: |
9. sor: |
| | ''Anyaga:'' mészkő | | ''Anyaga:'' mészkő |
| | | | |
| − | [[Jókai Mór]] író (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.). Jókai 1857-ben, első balatoni útja során néhány napot családjával Füreden töltött. A magyar Tempevölgy című írásában örökítette meg élményeit. Megszerették Füredet, a fürdő demokratikus légköre vonzotta vissza évről évre Jókait és családját. 1867-ben - Jókainé Laborfalvi Róza színésznő sógora, Huray István fürdőorvos biztatására - telket vásároltak a Kerek templom közelében. 1870-ben felépült a villa, az író maga ellenőrizte az építkezést. Jókai idejének nagy részét írással töltötte, de szívesen gondozta kertjét is. Itt írta a ''Fekete gyémántok'', ''A Damokosok'', ''Az arany ember'' és a ''Három márványfej'' című regényeit, több művében megjelenik Füred és a Balaton ábrázolása. Lapjában, az Üstökösben színes leírásokat, tudósításokat jelentetett meg a füredi fürdőéletről. Ő volt az 1882-ben alakult Balaton Egylet Irodalmi Szakosztályának elnöke. A házaspár ezüstlakodalmát is itt ünnepelte. Felesége halála után 1889-ben a villát eladta. A szobrot a Balatoni Intéző Bizottság készíttette. [[Jókai Mór]] nevét utca és a Tamás-hegyen kilátó viseli.
| + | =Forrás:= |
| | + | |
| | + | Balatonfüred emlékjelei. Balatonfüred, 2004. |
| | + | |
| | + | |
| | | | |
| | [[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]][[Category:Balatonfüred]] | | [[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]][[Category:Balatonfüred]] |
A lap 2014. január 31., 09:01-kori változata
Helye: Jókai Mór Emlékmúzeum kertje (Balatonfüred, Honvéd u. 1.)
Felavatva: 1961.
Készítette: Gyenes Tamás szobrászművész
Anyaga: mészkő
Forrás:
Balatonfüred emlékjelei. Balatonfüred, 2004.
