A lap 2014. március 26., 10:25-kori változata

Balatonfüred, Mikes Kelemen u. 19.

     Az elvadult parkban álló, jelenleg lakatlan, helyileg védett épületet Brázay Zoltán gyáros építtette 1938-ban. A birtok korábbi tulajdonosa Baradlai Jenő, eredetileg Steiner Aurel szőlőbirtokos, bortermelő volt. A vasúttól a Balatonig terjedt tíz holdas szőlője, rajta a Balaton Gyöngye nevű nyaraló. Baradlai boraival számos díjat nyert külföldön is.^[1] 1913-ban már állt a nyaraló, nyolc szobáját kiadták.

     A „balatonfüredi jeles bortermelő” 1936 szeptemberében bekövetkezett hirtelen halála után, a birtok eladásra került. A Brázay család már évtizedek óta nyaralt rendszeresen Füreden. Brázay Zoltán (1875–1951) likőrgyáros, a világhíressé vált Brázay sósborszesz gyártója szeretett volna már korábban is birtokot vásárolni itt.

     1938-ban már ő a terület és a nyaraló új tulajdonosa. „Brázay Zoltán gyáros, nagy apparátussal végezteti a birtok s a hozzátartozó épületek rendbehozását, szépítését. Az uj áldozatkész tulajdonos – hír szerint a birtokhoz vezető elhanyagolt utakat is rendbehozatja. A nagyszabású munka kétségtelenül előbbre segíti a fürdőhely balatonarácsi részének fejlődését.”^[2] – írta a helyi lap decemberben. A villát lebontották, helyén felépült az emeletes, korszerű, központi fűtésű épület, amelyet Zákonyi Ferenc szerint Tóth Kálmán, a tihanyi népművészeti ház egyik tervezője épített.^[3] Más források szerint Káldy Ferenc füredi építész tervei alapján épült fel.^[4]

     Saját költségén elkészült az épülethez vezető út, vizet és villanyt is vezettetett a környékre. Tíz évig volt a terület a birtokában, ezalatt Máthé János kertész irányításával korszerű kertgazdaságot teremtett. A tízholdas területen célszerű öntözőberendezéssel ellátott bolgárkertészetet létesített, tyúkfarmot is tartott fenn. Üvegházában elsősorban orchideákat termesztett.^[5] Híres volt az épület előtt kialakított gyönyörű sziklakert. 1942-ben így reklámozták a Brázay Kertgazdaságot: „Harmincezer tő bokorrózsa minden színben eladó. Azonnal szállítható. Virágok, évelő növények, facsemeték, dísznövények. Konyhakertészet. Kertészeti újdonságok.”

     A Balatoni Kurir tudósítása szerint 1940 márciusában készült el a villa lépcsőházának falán egy nagy freskó, egy füredi kép a múlt század közepéről: „a kápolna s Kisfaludy Sándor színháza, közöttük sétáló emberek, korhű öltözetben; háttérben a Balaton, Tihany. A témát Protivinszky Ferenc a Balaton régi lelkes művésze … tehetséggel, tudással, szívvel-lélekkel dolgozta fel … Valami különös melegséget éreztem, mikor a freskót nézegettem, gyönyörködtem benne. Mily szép is volt Brázay Zoltántól, az új füredi birtokostól Füred múltjára gondolni s ebből egy beszédes, kedves mozzanatot megörökíttetni! ... Füred története gazdag oly eseményekben, melyek országos vonatkozásban is nagyjelentőségűek, s történetének szereplői a nemzetnek is legjobbjai voltak. Ez események megörökítése freskókban (pl. a gyönyörű Kúrszalon falán) hazafias cselekedet volna s Füredet megkereső magyarok, idegenek részére felejthetetlen.”^[6]

     1942-ben állították fel a villa elé Vastagh Éva szobrászművész Balatoni sellők című szobrát, amelyet a közelmúltban felújítottak és a vízparti sétányra helyeztek át. 1943-ban itt forgatták a Fény és árnyék című filmet.

     A nyaraló az államosítás után az MDP, majd az MSZMP szigorúan őrzött pártüdülője volt. Az ötvenes évek elején Rákosi Mátyás, Kádár János is pihent itt.^[7] Ekkor tüntették el a lépcsőházi freskót, amelyet remélhetőleg csak elfalaztak, és még megmenthető lesz.^[8]

     A rendszerváltáskor a birtok az állami vagyon része lett. A város igyekezett visszaszerezni, több terv is született a hasznosítására, de a közelmúltig a Kincstári Vagyon Igazgatóság kezelésében volt. 2007-ben került a város tulajdonába.

Jegyzetek

1. ↑ Z. Karkovány Judit: A füredi Baradlai Jenő és rokonai. = Füredi História. 13. sz. 2006. 5-13.
2. ↑ Balatonfüred. 1938. dec. 17. 51. sz. 2.
3. ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 266.
4. ↑ Káldy Mária: Visszaemlékezések édesapámra, Káldy Ferenc építészmérnök-építőmesterre. In: Márványtábla helyett. Szerk. Elek. Miklós. Balatonfüred, 2008. 99., 107.
5. ↑ Tábori Kornél: Nevezetes balatoniak: Brázay Zoltán. = Balatoni Kurir. 1941. nov. 13. 1-2.
6. ↑ Balatoni Kurir 1940. márc. 21. 12. sz. 3.
7. ↑ Tóth-Bencze Tamás: Kisértetkastélyok Balatonfüreden II. = Balatonfüredi Napló 2006. 10. sz. 2.
8. ↑ Z. Karkovány Judit: A balatonarácsi Brázay villa. = Füredi História. 17. sz. 2007. 2-7.

Forrás

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetés épületei. 2008.