„Györgyi Dénes” változatai közötti eltérés
a (→Élete) |
a (→Élete) |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
Györgyi Dénes a művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgár családba született. Apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész, édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író, nagybátyja Györgyi Géza és Giergl Kálmán építész.<ref>[http://www.giergl.hu A Györgyi-Giergl család három évszázada] </ref> | Györgyi Dénes a művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgár családba született. Apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész, édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író, nagybátyja Györgyi Géza és Giergl Kálmán építész.<ref>[http://www.giergl.hu A Györgyi-Giergl család három évszázada] </ref> | ||
| − | Györgyi Dénes a budapesti Királyi József Műegyetem építészkarán 1909-ben szerzett oklevelet. Előbb az Országos Magyar Iparművészeti Iskolánál oktató, majd 1945-től 1946-ban történt nyugdíjazásáig az iskola igazgatója. Oktatói tevékenysége mellett tervezői munkát is végzett, időnként más építészekkel társulva. Kós Károllyal kötött barátsága, a „Fiatalok” építészcsoportjához való tartozása megszabta pályafutásának kezdetét. A Fiatalok a magyar parasztház, elsősorban az erdélyi kalotaszegi népi építészet szerkezeti és formai tanulságai alapján, valamint az angol [http://hu.wikipedia.org/wiki/Arts_and_Crafts_movement Arts and Crafts mozgalom] és a fin nemzeti romantika hatására korszerű és ugyanakkor sajátosan magyar építészet megalkotását tűzték ki célul. Főbb munkái: a zebegényi római katolikus templom, a XII. kerületi Városmajor utcai iskola és óvoda, a Hangya Szövetkezet IX. Közraktár utcai egykori székháza, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a debreceni Déri Frigyes Múzeum. A IV. Károly 1916-os koronázási ünnepségének dekorációját Kós Károllyal, Kismarty-Lechner Jenővel és Pogány Móriccal együtt tervezte. Munkáit a historizáló és az art deco stílus jellemezte, a harmincas években már a Modern Mozgalom is erősen hat rá. | + | Györgyi Dénes a budapesti Királyi József Műegyetem építészkarán 1909-ben szerzett oklevelet. Előbb az Országos Magyar Iparművészeti Iskolánál oktató, majd 1945-től 1946-ban történt nyugdíjazásáig az iskola igazgatója. Oktatói tevékenysége mellett tervezői munkát is végzett, időnként más építészekkel társulva. Kós Károllyal kötött barátsága, a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szecesszi%C3%B3s_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet_Magyarorsz%C3%A1gon „Fiatalok”] építészcsoportjához való tartozása megszabta pályafutásának kezdetét. A Fiatalok a magyar parasztház, elsősorban az erdélyi kalotaszegi népi építészet szerkezeti és formai tanulságai alapján, valamint az angol [http://hu.wikipedia.org/wiki/Arts_and_Crafts_movement Arts and Crafts mozgalom] és a fin nemzeti romantika hatására korszerű és ugyanakkor sajátosan magyar építészet megalkotását tűzték ki célul. Főbb munkái: a zebegényi római katolikus templom, a XII. kerületi Városmajor utcai iskola és óvoda, a Hangya Szövetkezet IX. Közraktár utcai egykori székháza, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a debreceni Déri Frigyes Múzeum. A IV. Károly 1916-os koronázási ünnepségének dekorációját Kós Károllyal, Kismarty-Lechner Jenővel és Pogány Móriccal együtt tervezte. Munkáit a historizáló és az art deco stílus jellemezte, a harmincas években már a Modern Mozgalom is erősen hat rá. |
Az épülettervezés mellett már pályája elején részt vett kiállítások rendezésében kiállítási épületek és belsők tervezőjeként. Korának leggyakorlottabb kiállítás-építésze volt, a philadelphiai, barcelonai, brüsszeli, párizsi világkiállítások általa tervezett hatásos magyar pavilonjaira a külföld is felfiyelt, megkapta a belga Lipót-rend parancsnoki keresztjét, majd a francia becsületrend tiszti keresztjét és a párizsi világkiállítás nagydíját. Tervei alapján készült el a pittsburghi egyetem főépületében az ún. magyar terem berendezése. | Az épülettervezés mellett már pályája elején részt vett kiállítások rendezésében kiállítási épületek és belsők tervezőjeként. Korának leggyakorlottabb kiállítás-építésze volt, a philadelphiai, barcelonai, brüsszeli, párizsi világkiállítások általa tervezett hatásos magyar pavilonjaira a külföld is felfiyelt, megkapta a belga Lipót-rend parancsnoki keresztjét, majd a francia becsületrend tiszti keresztjét és a párizsi világkiállítás nagydíját. Tervei alapján készült el a pittsburghi egyetem főépületében az ún. magyar terem berendezése. | ||
A lap 2014. november 9., 12:22-kori változata
| Györgyi Dénes | |||||
| |||||
| Született: | Budapest | ||||
| 1886. április 25. | |||||
| Elhunyt: | Budapest | ||||
| 1961. november 22. | |||||
| Pályafutása | |||||
| Foglalkozása: | építészmérnök, tanár | ||||
(Budapest 1886. április 25. - Budapest 1961. november 22.) építészmérnök, tanár.
"a két világháború közti sötét és szomorú magyar világ egyik legkiválóbb magyar építőművésze" Kós Károly
Tartalomjegyzék
Élete
Györgyi Dénes a művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgár családba született. Apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész, édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író, nagybátyja Györgyi Géza és Giergl Kálmán építész.[1]
Györgyi Dénes a budapesti Királyi József Műegyetem építészkarán 1909-ben szerzett oklevelet. Előbb az Országos Magyar Iparművészeti Iskolánál oktató, majd 1945-től 1946-ban történt nyugdíjazásáig az iskola igazgatója. Oktatói tevékenysége mellett tervezői munkát is végzett, időnként más építészekkel társulva. Kós Károllyal kötött barátsága, a „Fiatalok” építészcsoportjához való tartozása megszabta pályafutásának kezdetét. A Fiatalok a magyar parasztház, elsősorban az erdélyi kalotaszegi népi építészet szerkezeti és formai tanulságai alapján, valamint az angol Arts and Crafts mozgalom és a fin nemzeti romantika hatására korszerű és ugyanakkor sajátosan magyar építészet megalkotását tűzték ki célul. Főbb munkái: a zebegényi római katolikus templom, a XII. kerületi Városmajor utcai iskola és óvoda, a Hangya Szövetkezet IX. Közraktár utcai egykori székháza, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a debreceni Déri Frigyes Múzeum. A IV. Károly 1916-os koronázási ünnepségének dekorációját Kós Károllyal, Kismarty-Lechner Jenővel és Pogány Móriccal együtt tervezte. Munkáit a historizáló és az art deco stílus jellemezte, a harmincas években már a Modern Mozgalom is erősen hat rá.
Az épülettervezés mellett már pályája elején részt vett kiállítások rendezésében kiállítási épületek és belsők tervezőjeként. Korának leggyakorlottabb kiállítás-építésze volt, a philadelphiai, barcelonai, brüsszeli, párizsi világkiállítások általa tervezett hatásos magyar pavilonjaira a külföld is felfiyelt, megkapta a belga Lipót-rend parancsnoki keresztjét, majd a francia becsületrend tiszti keresztjét és a párizsi világkiállítás nagydíját. Tervei alapján készült el a pittsburghi egyetem főépületében az ún. magyar terem berendezése.
A hazai hivatalos körök is elismerték munkásságát: 1935-ben a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1936-ban a Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérmét, 1937-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének mesterdíját vehette át.
1919-ben megnősült, tanítványát, Grofcsik Emíliát vette feleségül. A Grofcsik család révén került kapcsolatba a Balaton vidékével, elsősorban Balatonalmádival.
1950-től néhány évig állami tervező vállalatoknak dolgozott. Többek között a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetem építkezését vezette, de betegsége rövidesen megakadályozta a munkában. Utolsó éveit Balatonalmádiban élte le, ahol 1990-ben az általa tervezett általános iskolát és a mellette lévő utcát róla nevezték el.
Számos alkotása közül jelentős Debrecenben a Déri Múzeum és több egyetemi épület. Munkái között szerepel a Keszthelyi Balatoni Múzeum (1928) és a Balatonalmádi Általános Iskola (1948) épülete. A harmincas évek közepén készíti el Balatonalmádi első rendezési tervét. Feleségével (Grovcsik Emília belső építész, Grofcsik János testvére) és fiával Balatonalmádiban, a Szent Imre templom melletti családi sírboltban nyugszanak. Balatonalmádiban általános iskola vette fel nevét.
2010-ben posztumus Ybl Miklós díjat kapott[2]
Munkái
- 1923 Néprajzi Múzeum pályaterve
- 1923-29 Debreceni Déri Frigyes Múzeum
- 1926 Philadelphiai kiállítási pavilon
- 1926 ELMŰ Honvéd utcai bérház
- 1929 Barcelonai pavilon (Menyhért Miklós)
- 1920-as évek vége, debreceni egyetemi tanári lakások
- 1929-30 Diákotthon, Debrecen (Nem épült meg)
- 1930-39 Pittsburgh-i magyar szoba
- 1931 Debreceni városháza
- 1932-33 Orom utcai bérház
- 1932 Szent János tér
- 1933 Bérház a Nyáry Pál (eredetileg Kaas Ivor ) utcában
- 1933 Rákóczi út 66
- 1935 Rákóczi út 12
- 1935 Brüsszeli pavilon
- 1937 Párizsi pavilon
- 1936 Danuvia (kapukeretezés)
- 1938 ELMŰ Attila úti épülete
- 1938 Debreceni Nagyerdei Gyógyfürdő
- 1938 Pongrác úti lakótelep két épület egysége
- 1940-41 Tomcsányi úti elemi iskola
Balatonalmádiban
- 1922 A Yacht-klub háza - terv, nem valósult meg
- 1934 Hősi emlékmű
- 1934 Bajcsy Zsilinszky utca. Saját családiház
- 1935-1936 Postatakarékpénztári tisztviselők üdülőotthona
- 1939 Családiház. (Dr. Márkus Andor háza)
- 1930-as évek Balatonalmádi község szabályozása - pályaterv, nem valósult meg
- 1942 Balatonalmádi. Családiház (Legény Béla háza)
- 1943 A Balatoni Yacht-klub épületei - terv, nem valósult meg
- 1948 Balatonalmádi általános iskola
- 1949 Református imaház - terv, nem valósult meg
Irodalom
- Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes. Budapest, 1974.
- Új Almádi Újság, 1996. 12. sz.
- (Révai Új Lexikona. 9. köt.: †Balatonalmádi.)
