„Balatonalmádi kőkeresztjei” változatai közötti eltérés

A lap 2015. április 23., 17:42-kori változata

Egy-egy falu, város, kistáj képéhez a település bel- és külterületén található szakrális kisemlékek (kápolnák, keresztek, oszlopok, szobrok) ugyanúgy részei a kulturális örökségnek, mint a nagyobb méretű épített emlékek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek.

Horváth József így ír a keresztekről:

"A régi leltárak több fakeresztet jeleznek a község határának különböző pontjain, melyek többsége ma már nincs meg. Egyiket másikat később kőkereszttel pótolták. Így a Pinkóczi kereszt, melyet 1817-ben állíttatott szőleje végébe Girisics Márton. Az un. Almádi keresztfát Kis József magyar varga készítette 1835-ben.

Öreg Szente János 1840-ben ugyancsak szőlője végében állíttatott egy keresztfát. A Sátorhegyi keresztet Smid Mihály 1844-ben alapította. Az un. Ehart keresztet Ehart Ferenc készítette 1866-ban. Cseberei keresztnek is nevezték a dülő neve után, s a mai Tobruk nevű fűzfői lakótelepnél az országút mellett áll.

Az első világháború hősi halottainak emlékkeresztjét 1923-ban állították fel a katolikus templom előtt. Ezt a keresztet 1979-ben a műút korszerűsítése során áthelyezték a második világháború katonáinak temetőjébe. Felirata: "Az 1914-18. világháborúban elesett hőseink emlékére emeltette a róm. kat. ifjúság és a jószívű adakozók." A kereszt Toscani Kázmér helybeli kőfaragó készítette."^[1]

Sáner-kereszt

Sáner János a Filoxéra vész idején végzett munkásságának elismerése jeléül állítottak a szőlősgazdák és felesége. A település egyik legkorábbi épített emléke, az egykori dűlőutak mentén állt közismert kőkereszt. Anyaga helyi vöröskő, valószínűleg helyi kőfaragók eredeti állapotban megőrződött munkája. Ma a Bajcsy-Zsilinszky út 25. szám alatt, magánterületen található. Felirata: "1898".

Fehér kereszt

A Pinkóczi és a Fehérkereszt utca sarkán található kőkereszt. Felirata: „1858”.

Kereszt a Felsőörsi út és a Vécsey Károly utca kereszteződésében

Vöröskő kereszt, felújítva 2006-ban. Felirata:"Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. 2006"

Pinkóczi kereszt

A Pinkóczi és a Vessző utca sarkán található kőkereszt, melyet 1817-ben állítatott a szőlője végében Girisics Márton.

Kereszt a Szent Margit kápolnánál

1869-ben emelt kőkereszt, valószínűleg a település önállóvá válásának emlékét őrzi. Később a kereszt mellett épült fel a Szent Margit kápolna, amely 2006-os rekonstrukciójakor a keresztet áthelyezték a Veszprémi út mellől a kápolna kertjébe, jól látható helyre.

Hivatkozás

1. ↑ Horváth József: Vörösberény története. Balatonalmádi Önkormányzata, Vörösberény, 1979.