„Györgyi Dénes” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
52. sor: | 52. sor: | ||
<center> | <center> | ||
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" > | <gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" > | ||
− | Fájl | + | Fájl:03_gyd.jpg|Kiskunhalasi iskola, 1913 |
− | Fájl | + | Fájl:05_gyd.jpg|Debrecen, Déri Múzeum (Münnich Aladárral), főhomlokzat részlete, 1925-29 |
− | Fájl | + | Fájl:08_gyd.jpg|A barcelonai világkiállítás magyar pavilonja, 1929 |
− | Fájl | + | Fájl:01_gyd.jpg|Zebegényi templom, Györgyi Dénes festménye, 1908 |
</gallery> | </gallery> | ||
</center> | </center> |
A lap 2015. július 10., 13:25-kori változata
Györgyi Dénes | |||||
Született: | Budapest | ||||
1886. április 25. | |||||
Elhunyt: | Budapest | ||||
1961. november 22. | |||||
Pályafutása | |||||
Foglalkozása: | építészmérnök, tanár | ||||
(Budapest 1886. április 25. - Budapest 1961. november 22.) építészmérnök, tanár.
"a két világháború közti sötét és szomorú magyar világ egyik legkiválóbb magyar építőművésze" Kós Károly
Tartalomjegyzék
Élete
Györgyi Dénes a művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgár családba született. Apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész, édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író, nagybátyja Györgyi Géza és Giergl Kálmán építész.[1]
Györgyi Dénes a budapesti Királyi József Műegyetem építészkarán 1909-ben szerzett oklevelet. Előbb az Országos Magyar Iparművészeti Iskolánál oktató, majd 1945-től 1946-ban történt nyugdíjazásáig az iskola igazgatója. Oktatói tevékenysége mellett tervezői munkát is végzett, időnként más építészekkel társulva. Kós Károllyal kötött barátsága, a „Fiatalok” építészcsoportjához való tartozása megszabta pályafutásának kezdetét. A Fiatalok a magyar parasztház, elsősorban az erdélyi kalotaszegi népi építészet szerkezeti és formai tanulságai alapján, valamint az angol Arts and Crafts mozgalom és a fin nemzeti romantika hatására korszerű és ugyanakkor sajátosan magyar építészet megalkotását tűzték ki célul. Főbb munkái: a zebegényi római katolikus templom, a XII. kerületi Városmajor utcai iskola és óvoda, a Hangya Szövetkezet IX. Közraktár utcai egykori székháza, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a debreceni Déri Frigyes Múzeum. A IV. Károly 1916-os koronázási ünnepségének dekorációját Kós Károllyal, Kismarty-Lechner Jenővel és Pogány Móriccal együtt tervezte. Munkáit a historizáló és az art deco stílus jellemezte, a harmincas években már a Modern Mozgalom is erősen hat rá.
Az épülettervezés mellett már pályája elején részt vett kiállítások rendezésében kiállítási épületek és belsők tervezőjeként. Korának leggyakorlottabb kiállítás-építésze volt, a philadelphiai, barcelonai, brüsszeli, párizsi világkiállítások általa tervezett hatásos magyar pavilonjaira a külföld is felfiyelt, megkapta a belga Lipót-rend parancsnoki keresztjét, majd a francia becsületrend tiszti keresztjét és a párizsi világkiállítás nagydíját. Tervei alapján készült el a pittsburghi egyetem főépületében az ún. magyar terem berendezése.
A hazai hivatalos körök is elismerték munkásságát: 1935-ben a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1936-ban a Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérmét, 1937-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének mesterdíját vehette át. 2010-ben posztumus Ybl Miklós díjat kapott[2]
1919-ben megnősült, tanítványát, Grofcsik Emíliát vette feleségül. A Grofcsik család révén került kapcsolatba a Balaton vidékével, elsősorban Balatonalmádival.
1950-től néhány évig állami tervező vállalatoknak dolgozott. Többek között a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetem építkezését vezette, de betegsége rövidesen megakadályozta a munkában. Utolsó éveit Balatonalmádiban élte le, ahol 1990-ben az általa tervezett általános iskolát és a mellette lévő utcát róla nevezték el.
Munkái
- 1917-1920 Budapest. Közraktár utca 30. Hangya-irodaház (ma irodaház)
- 1923 Néprajzi Múzeum pályaterve
- 1923-29 Debreceni Déri Frigyes Múzeum - (Debrecen, Déri tér 1. sz.; alapítás: 1902) A Déri Múzeum épülete Györgyi Dénes ízig-vérig neobarokk épületei közé tartozik (Münnich Aladárral közös terv, 1923-1929). Az épületnél a tervezők szabadabban érvényesíthették elképzeléseiket, s a történeti formákkal épült múzeum - előtte Medgyessy szobraival - mindmáig Debrecen belvárosának ékessége.
- 1926 Philadelphiai kiállítási pavilon
- 1926 ELMŰ Honvéd utcai bérház - a hazai art-deco építészet kivételes emléke. A 20. század első felének két kiváló építésze, Román Ernő és Györgyi Dénes 1926-ra építették fel a bérházát a Markó és a Honvéd utca sarkán, mellé trafóház is került 1930-ra. Idővel eredeti funkcióját elvesztette, a kilencvenes években közel 4000 m2 irodaházzá alakította egy bank. A külső teljesen eredeti.
- 1929 Barcelonai pavilon (Menyhért Miklós)
- 1920-as évek vége, debreceni egyetemi tanári lakások
- 1929-30 Diákotthon, Debrecen (Nem épült meg)
- 1930-39 Pittsburgh-i magyar szoba
- 1931 Debreceni városháza
- 1932-33 Orom utcai bérház
- 1932 Szent János tér
- 1933 Bérház a Nyáry Pál (eredetileg Kaas Ivor ) utcában
- 1933 Rákóczi út 66
- 1935 Rákóczi út 12
- 1935 Brüsszeli pavilon
- 1937 Párizsi pavilon
- 1936 Danuvia (kapukeretezés)
- 1938 ELMŰ Attila úti épülete
- 1938 Debreceni Nagyerdei Gyógyfürdő
- 1938 Pongrác úti lakótelep két épület egysége
- 1940-41 Tomcsányi úti elemi iskola
Balatonalmádiban
- 1922 A Yacht-klub háza - terv, nem valósult meg
- 1934 Hősi emlékmű
- 1934 Bajcsy Zsilinszky utca. Saját családiház
- 1935-1936 Postatakarékpénztári tisztviselők üdülőotthona
- 1939 Családiház. (Dr. Márkus Andor háza)
- 1930-as évek Balatonalmádi község szabályozása - pályaterv, nem valósult meg
- 1942 Családiház (Legény Béla háza)
- 1943 A Balatoni Yacht-klub épületei - terv, nem valósult meg
- 1948 Balatonalmádi általános iskola
- 1949 Református imaház - terv, nem valósult meg
Irodalom
- Csordás Lajos: Áramház. Budapest. 2006 (III. új évf.) 5. szám
- Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes. Budapest, 1974.
- Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes emlékezete. Magyar Szemle. XX. évf. 9.-10. sz.
- Schildmayer Ferenc: Györgyi Dénes és Almádi. Új Almádi Újság, 2001. (13. évf.) 8. sz. 2. p.
- Az emlékkiállítás elé : 125 éve született Györgyi Dénes. Új Almádi Újság, 2011. (23. évf.) 8. sz. 4 p.