A lap 2015. augusztus 16., 07:33-kori változata

Bevezetésként foglalkoznunk kell azzal, hogy a képeslap meghatározás „szakmai” szempontból nem helyes. Egyik legnevesebb hazai gyűjtő szerint, aki egyébként tudományos igénnyel foglalkozott a témával, képeslap például a Nők Lapja, illetve hasonló periodika. Korrekt meghatározás a Képes levelezőlap, mert kifejezi funkcióját, valamint utal külső megjelenésére. Hozzá kell tenni, hogy a kép nem minden esetben kép, hanem a grafikától a textilrátétig bármi lehet.

A gyűjtők egymás között a „szakmaiatlanság” kockázatával, az egyszerűség kedvéért, a képeslap kifejezést használják, a cikkben mi is így teszünk, a fentebb említett gyűjtő is ezt tette. Almádi első képeslapja 1898 nyarán jelent meg, valószínűleg augusztusban, mert egyik lapon írja a feladó, csak most lehet kapható, azért nem írt eddig.

1. számú képeslap: A képen az úgynevezett Óvári kereszt látható, amelyet a rajta levő véset szerint 1893-ban állítottak fel. Hozzá vezetett az 1920-as évek elején létesített kálvária, ma már csak néhány lépcsőfok látható belőle. A kereszt és a kálvária annak idején Alsóőrs község közigazgatási területén állt. Óvári kálváriaként is említették.

A kép Almádi első vendéglőjének, a Hattyúnak kert felőli bejáratát ábrázolja, amelyet 1883-ban az Almádi Fürdő Rt. alapított. A bejárat felett „Minden órádnak leszakaszd virágát, mert hamar elhervadnak...” felirat csábítja a vendégeket a hangulatos kerthelyiségbe. 1898-ig, a Zsák vendéglő megnyitásáig, Almádi egyetlen szórakozó helye volt.

A képen látható szőlőket és présházakat ma már beazonosítani nem lehetséges. Valószínűleg a Loki dűlőben készült a kép, amit a távoli háttérben látható Balaton igazol. Ez esetben feltételezhetjük, hogy a tájkép közepén látható a Vörösberénybe vezető út.

A képen az 1889-ben megnyitott gőzhajó kikötő látható, amelynek tengelye pontosan megegyezik a mai kikötőével. A töltés mindkét oldalán sűrű nádas volt, amit az 1902-ben, a kikötő és a fürdőház közötti partszakasz rendezésekor kiirtottak. A töltés másik oldalán levő nádas megszüntetésére néhány évvel később került sor. A háttérben a Véghely birtok tornyos épülete látszik.

Almádi XIX. századvégi képének jellegzetes részlete látható, a felvétel nagy valószínűséggel a mai Bajcsy-Zsilinszky útról készülhetett. Az előtérben lévő szőlők az említett út és a Remete patak közötti területen feküdtek. Egyetlen épület ismerhető fel, nevezetesen a Szalay Mihály kanonok által épített, Kis Jancsi villa néven ismert nyaraló.

Az 1898-ban kiadott egyetlen képeslapot a következő évben több nyomda, illetve kiadó, viszonylag nagyszámú újdonsága követte. A kiadók közül elsőként a „Köves és Boros Veszprém” felirattal megjelent, 11-től 20-ig számozott, tíz képeslapból álló sorozatot ismertetjük. Hangsúlyozni kell, hogy az 1-től 10-ig sorszámozottak Veszprémet mutatják be, amelyet Almádi követ.

Két következtetést vonhatunk le ebből a gyors „követésből”. Az egyik, talán a fontosabb, hogy Almádi fürdőhely jelentősége folyamatosan növekedett. A korabeli sajtóban „a mi kis Almádink” kifejezés számtalan cikkben előfordul és Almádi Veszprém kapcsolatát tükrözi. A másik következetés a kiadó szándékára utal, nevezetesen arra, hogy a települést egy időben készült felvételekkel mutassa be. Gondoljunk arra, hogy az 1890-es évek végén fényképező turistákkal nem találkozhattunk, amint éppen a hajókikötőbe sietnek. A vendégek vásárolt képeslapokkal örökítették meg nyaralásuk színhelyét, ezért találhatnak a gyűjtők megíratlan, kitűnő állapotban levő képeslapokat

A gyűjteményemben levő képeslapok jelentős része 1899-ben került feladásra, tehát a felvételek nagy valószínűséggel 1898-ban készültek. A vegetáció minden képen azonosnak látszik, ami egyidejű készítésre enged következtetni. A korabeli hatalmas fényképező szerkezetek is az egyidejűséget támasztják alá.

A felvételen látható épületsor a mai Bajcsy-Zsilinszky, akkori nevén Felső Fürdő út, melletti beépítést mutatja. Két épület ismerhető fel, az egykori tornyos Lujza villa, mai házszáma 36, valamint a Hullám panzió átalakított, ma is álló épülete, amelynek házszáma 46.

A mai Baross Gábor útról készült felvételen az Öreghegy kis részlete látható, néhány épülettel. Közülük a Szalay Mihály kanonok által építtetett, Kis Jancsi villa néven ismert nyaraló, jelentősen átépítve ma is áll. Az épületek közötti út, ma Móra Ferenc nevét viseli.

A kép érdekessége abban rejlik, hogy egyetlen épület sem látható rajta, ennek ellenére jól beazonosítható. A nyárfasor a Remete patak mellett állt. A sűrű bokros területsáv a patak partjait kísérő, a korabeli telekkönyvi adatok szerint „terméketlen terület”-ként tartozott a telek tulajdonhoz. A felvétel a mai Bajcsy-Zsilinszky útról készült.

A képeslapon látható épületek a következők: 1900-ban felavatott községháza épület tömegében változatlan, bizonyára mindenki felismeri. Mögötte látszik az egykori Fekete nyaraló, ma Csokonai köz 1. szám, lényegében változatlan megjelenésű épület. A községháztól jobbra látható épület (Bajcsy-Zsilinszky út 56) őrzi eredeti architektúráját. Látszik még a Szent Margit kápolna, mögötte pedig az akkor még nádtetős Brenner villa (Baross Gábor út 61).

A képeslapon két, ma is lényegében eredeti architektúráját megőrző épület látható, a hozzájuk tartozó szőlőbirtok egy részével. A baloldali épületet Thury Etele református lelkész építette, megközelíthető a Radnóti utcából. A másik, lényegesen nagyobb tornyos épület, pedig az egykori Véghely villa. Ma a Hotel Ramada áll a Véghely birtokon, a szomszédos kis vincellérház pedig lebontásra került.

Kapcsolódó cikkek

• Almádi képes levelezőlapjairól - Második rész
• Almádi képes levelezőlapjairól - Harmadik rész
• Almádi képes levelezőlapjairól - Negyedik rész
• Képes levelezőlapokról

Forrás

Új Almádi Újság^[1] 2010. (22. évf.) 10. sz. 2. p.

Külső hivatkozás

1. ↑ Új Almádi Újság honlapja