„Kompolthy Tivadar” változatai közötti eltérés

A lap 2016. december 12., 17:55-kori változata

	Kompolthy Tivadar
	Született:	Szolnok
		1852. április 19.
	Elhunyt:	Budapest
		1907. november 30.
	Pályafutása
	Foglalkozása:	író, újságíró

1871-ig Schreiber, aztán Kompolti, Kompolthy Tivadar (Szomolnok, Szepes vármegye 1852. április. 19. - Budapest, 1907. november. 30.) író, hírlapíró, nyomdatulajdonos.

Felesége Liedl Teréz, három gyereke Szolima, Jób és Edit

Élete

1870-ben Fiuméban tengerész növendék, 1871-ben végzett a Coolegio Nautico Commerciale tengerészeti főtanodában. Tizenhárom társával fő célnak tekintették a tengerészet tudományának áttekintését a vitorlásoktól a gőzösökig, minél több idegen nyelv elsajátítását, és a tengerészeti jog megismerését. 1871. december 14-én két társával (Kazy Lázár és Garlathy Géza) áthajózott a tengeren az USA-ba. Kalandos utazásukról Tengeren és szárazföldön c. naplószerűen vezetett írásában számolt be. Az Iconia nevű német briggel indultak Ontjes porosz kapitánnyal és 11 különböző nemzetiségű matróz társukkal (dán, norvég, magyar afrikai és a Bismarc nevű hajó kutyával.) Számos alkalom kínálkozott a tenger és a természet szépségeiről, nagy viharokról, hosszú és kínos szélcsendekről tapasztalatokat szereznie. A hajó út New Yorkig rendkívül hosszú volt, 1872. április 19-ig pontosan 20. születésnapjáig tartott. A hosszú út során sokszor visszanézett a magyar történelembe. Eszébe jutott Bornemissza Péter költő, aki zsebében 8 forinttal vágott bele franciaországi kalandos utazásába, mellette nem éppen krőzusnak érezte magát a 81,5 krajcárjával. Bámulatos természeti tüneményekben volt része: a füstölgő és tüzetokádó éppen kitört Etna látványa, mely több éjszaka is északi fényként világította be a tájat. „Templom a természet” -, állapította meg írásában. Még verset is írt:

„Szép az élet künn a tengeren, Lomha szélcsend , hogyha ül a vízen Bátorságunk növekszik a szívben, Vész, vihar, ha dúl a tengeren, Szép az élet künn a tengeren.”

Zenét is komponált hozzá, melyet hegedűjén többször is megszólaltatott. „Magyar cigájn”-nevezte el a hajó kapitánya. A szélcsendet az osztrák állam politikához hasonlította: „egyet előre, egyet vissza.” „A tengeren élnek a halak és a tengerészek, a szárazföldön az emberek és a patkányok.” - állapította meg a természetről és a társadalomról gondolkodva.

Megcsodálta Gibraltár partjait, ahol palackpostát dobott a tengerbe, a cartagenai világítótornyot, mely háromszor nagyobb a triesztinél és a valóságos északi fényt, melyben a kanári szigetek körül sikerült néhány éjszaka gyönyörködni. Vihar tépázta hajóval futottak be az amerikai kontinensre, s az itt várakozással töltött időben belekóstolt még az itteni politikába is. Ekkor zajlottak a munkások mozgalmai, a szakszervezetek magára találása, mely elsősorban akkor a géprombolásokban nyilvánult meg. Lehetőség kínálkozott számára egy gazdag házassággal letelepedni az új világban, de nem volt igazán ínyére. (Miss Mary Atlantic Garden mulató) Miss Mary apja egy Kossuth relikviát mutatott, egy asztalkendőt a következő felírással: Pro memoria Luis Kossuth diktator of Hungeria. Ugyan még megfordult Angliában, Dél-Amerikában, sőt Afrikában is, de 1873-ban végleg hazatért. 1873-ban Debrecen, majd 1875-ben a Veszprémi Hírlap főszerkesztője lett. Három évig még ismét tengerészkedett, letette a hosszúlejáratú tengerészkapitányi vizsgát. 1878-ban hazatért és megnősült. Felesége Liedl Teréz, három gyermekük született: Szolima, Jób és Edit.

Először a Váci Közlöny felelős szerkesztője, 1880-tól a Veszprémi Hivatalos Értesítő felelős szerkesztője és kiadója. 1881. október 1-jén alapította meg a Veszprémi Független Hírlap c. hetilapot, melyet saját tulajdonú Petőfi nyomdájában nyomtatott. Tizenhat éven át felelős szerkesztője, majd 1896 végén eladta a nyomdával együtt. (E lapból lett a Veszprém Vármegye.) 1889. február 16-án kiadta az Almádi Híradót, melynek egyetlen száma jelent meg.

1894-ben az egész ország az Ezredéves Millenniumi Kiállításra készülődött. Többek között ekkor válogatták össze történelmünk relikviáit. A Veszprémi Független Hírlap szerkesztője, Kompolthy Tivadar az első bejelentkező volt. 1894 októberében „egy remek mesterművet” ajánlott fel. „Egy gyönyörű másfél méter nagy antik feszületet, mely a magyarországi Kompolthy- családok ősi ereklyéje, immár 470 éve van a család birtokában.” A kiállításra alkalmas művelődéstörténeti tárgyak közé be is választották Veszprém megye legrangosabb értékeit képviselve. Kiállítási emlékérmet kapott. (Beck o. Fülöp)

Veszprémben ez időtáj már folyt az iparos tanoncképzés kb. 200 fős létszámban. Szívesen vállalt előadást elsősorban amerikai útján tapasztalt munkás érdekvédelmi szervezetekről.

1897-ben fia akadémiai tanulmányai idejére Fiumébe költözött rövid ideig a Fiume c. folyóiratot szerkesztette, majd Budapesten élt. 1883-tól az Almádi Fürdő Rt. jegyzője, a fürdőhely fejlesztője és népszerűsítője. Almádiban telket vásárolt, házat épített a Remete patak mentén.

A villa előtt áll ma az emlékmű a róla elnevezett utca és a Martinovics utca elágazójánál. Szívesen tartózkodott városunkban. 1907. november 30-án halt meg Budapesten.

Emlékezete: Emlékművét 1928. szeptember 2-án avatták fel. Anyaga: vörös homokkő, bronz plakettel, amelyet Csiszár Gyula szobrászművész készített. Felirata: Kompolthy Tivadar hírlapíró, a Balaton kultusz első úttörőjének emlékére emeltette az Almádi Kör 1928.

Veszprém városa díszpolgári címmel tüntette ki hírlapírói és nyomdai kiadói munkásságáért.

Időrend

• 1870: Fiuméban tengerésznövendék, 1871-ben végzett a Collegio Nautico e Commerciale tengerészeti főtanodában.
• 1871. december. 14: két társával elhagyta az osztrák-magyar tengerészetet, áthajózott az USA-ba, majd megfordult Dél-Amerikában és Afrikában.
• 1873: hazatért, a Bihar, a Debrecen és a Reform munk.
• 1875. június 6 - 1876. március 31: a Veszprém hetilap felelős szerkesztője, majd három évig ismét tengerészként szolgál.
• 1878: elején hazatér, és megnősül, hosszújáratú tengerészkapitányi vizsgát tett
• 1879. július 20: a Váci Közlöny felelős szerkesztője,
• 1880. november 28: a Veszprém és melléklapja, a Hivatalos Értesítő felelős szerkesztője és kiadója.
• 1881. október 1: megalapította a Veszprémi Független Hírlap hetilapot, melyet saját tulajdonú Petőfi nyomdájában nyomtatott és melynek 1881. október 1 - 1897. március 13: felelős szerkesztője, 1882. július - szeptember 23: lapvezére. 1896. december 31: mint kiadó a nyomdával együtt eladta (e lapból lett a Veszprém vármegye).
• 1889. február 16: az Almádi Híradó (egyetlen szám) szerkesztője, kiadója.
• 1897 Fia akadémiai tanulmányainak idejére Fiumében élt, rövid ideig a Fiume c. folyóirat szerkesztője, majd Budapestre költözött.

A Balaton-kultusz lelkes híve.

Kötődése Balatonalmádihoz

1883-tól az Almádi Fürdő Rt. jegyzője, a fürdőhely fejlesztője, népszerűsítője. Almádiban telket vásárol, házat épít a Remete patak mentén. Főként Balatonalmádiban tartózkodott szívesen, ahol utca viseli nevét és villája előtt emlékműve, Csiszár Gyula alkotása áll.

Munkái

• Tengeren és szárazföldön. Nagyvárad, 1879.
• Dalok a tengerről. Vác, 1880.
• Amerikában. (elb.) Veszprém, 1885.

Külső hivatkozás