„Békefi Antal (tanár, népzenekutató, zeneszerző)” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb BÉKEFI Antal (Bakonyoszlop, 1926. máj. 19.-Szombathely, 1982. szept. 27.) tanár, népzenekutató, zeneszerző. =Élete= Székesfeh...”) |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
=Élete= | =Élete= | ||
| − | Székesfehérvárott és Győrben járt középiskolába. 1946-1949-es években Budapesten szerzett énektanári és egyházkarnagyi oklevelet, közben szülőhelyén kántortanítóként dolgozott. 1955-1957-ben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában Sugár Rezső tanítványaként zeneszerzést tanult. 1946-tól 1950-ig Bakonyoszlopon tanított. 1950 és 1959 között Zircen általános iskolai énektanár, kórusok és zenekarok vezetője, hangversenyek szervezője, a Reguly Antal Tájmúzeum alapítója és vezetője. 1959-től haláláig a szombathelyi Tanárképző Főiskolán tanszékvezető tanár. 1978-1982-es években a grazi zeneművészeti főiskola oberschützeni kihelyezett tagozatának vendégtanára. Szombathelyi főiskolai, középiskolai és munkáskórusok karnagya. Gyűjtötte Veszprém és Vas megye népzenéjét. Munkadalkutatásai kiterjedtek a teljes magyar nyelvterületre. Néprajzi, zenetörténeti és népzenei témákról tanulmányai, cikkei jelentek meg. A száz éves múltra visszatekintő irodalmi és zenei gyűjtés anyagát, több mint száz szöveggel és dallammal gazdagította. Kórusműveket és dalokat is írt. Bakonyoszlopon a szülőházának falán, Zircen a volt lakóházán tábla őrzi emlékét. Bakonyoszlopon, Szombathelyen utcát, Zircen utcát, | + | Székesfehérvárott és Győrben járt középiskolába. 1946-1949-es években Budapesten szerzett énektanári és egyházkarnagyi oklevelet, közben szülőhelyén kántortanítóként dolgozott. 1955-1957-ben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában Sugár Rezső tanítványaként zeneszerzést tanult. 1946-tól 1950-ig Bakonyoszlopon tanított. 1950 és 1959 között Zircen általános iskolai énektanár, kórusok és zenekarok vezetője, hangversenyek szervezője, a Reguly Antal Tájmúzeum alapítója és vezetője. 1959-től haláláig a szombathelyi Tanárképző Főiskolán tanszékvezető tanár. 1978-1982-es években a grazi zeneművészeti főiskola oberschützeni kihelyezett tagozatának vendégtanára. Szombathelyi főiskolai, középiskolai és munkáskórusok karnagya. Gyűjtötte Veszprém és Vas megye népzenéjét. Munkadalkutatásai kiterjedtek a teljes magyar nyelvterületre. Néprajzi, zenetörténeti és népzenei témákról tanulmányai, cikkei jelentek meg. A száz éves múltra visszatekintő irodalmi és zenei gyűjtés anyagát, több mint száz szöveggel és dallammal gazdagította. Kórusműveket és dalokat is írt. Bakonyoszlopon a szülőházának falán, Zircen a volt lakóházán tábla őrzi emlékét. Bakonyoszlopon, Szombathelyen utcát, Zircen utcát, közművelődési intézményt és művelődési társaskört neveztek el róla. 1994-ben (posztumusz) Zirc város díszpolgára címet kapta. |
==Művei== | ==Művei== | ||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
*OLSVAI Imre: ~, a zenepedagógus, a népzenekutató. = Új Hor, 1993. 1. sz. | *OLSVAI Imre: ~, a zenepedagógus, a népzenekutató. = Új Hor, 1993. 1. sz. | ||
| − | [[Category:Életrajzok]] | + | [[Category:Zirc]][[Category:Életrajzok]] |
A lap 2015. április 20., 12:14-kori változata
BÉKEFI Antal (Bakonyoszlop, 1926. máj. 19.-Szombathely, 1982. szept. 27.) tanár, népzenekutató, zeneszerző.
Élete
Székesfehérvárott és Győrben járt középiskolába. 1946-1949-es években Budapesten szerzett énektanári és egyházkarnagyi oklevelet, közben szülőhelyén kántortanítóként dolgozott. 1955-1957-ben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában Sugár Rezső tanítványaként zeneszerzést tanult. 1946-tól 1950-ig Bakonyoszlopon tanított. 1950 és 1959 között Zircen általános iskolai énektanár, kórusok és zenekarok vezetője, hangversenyek szervezője, a Reguly Antal Tájmúzeum alapítója és vezetője. 1959-től haláláig a szombathelyi Tanárképző Főiskolán tanszékvezető tanár. 1978-1982-es években a grazi zeneművészeti főiskola oberschützeni kihelyezett tagozatának vendégtanára. Szombathelyi főiskolai, középiskolai és munkáskórusok karnagya. Gyűjtötte Veszprém és Vas megye népzenéjét. Munkadalkutatásai kiterjedtek a teljes magyar nyelvterületre. Néprajzi, zenetörténeti és népzenei témákról tanulmányai, cikkei jelentek meg. A száz éves múltra visszatekintő irodalmi és zenei gyűjtés anyagát, több mint száz szöveggel és dallammal gazdagította. Kórusműveket és dalokat is írt. Bakonyoszlopon a szülőházának falán, Zircen a volt lakóházán tábla őrzi emlékét. Bakonyoszlopon, Szombathelyen utcát, Zircen utcát, közművelődési intézményt és művelődési társaskört neveztek el róla. 1994-ben (posztumusz) Zirc város díszpolgára címet kapta.
Művei
- A kis aranykígyó. (bem. 1951.)
- A feneketlen tó. (bem. 1959.) Bp., 1962.
- A tarka-barka kiscsibe. (bem. 1967.)
- Bakonyi népdalok. Veszprém, 1955.; 2. bőv. kiad. Veszprém, 1977.
- A bakonyi szegény ember dalai. Veszprém, 1966.
- Vasi népdalok. Szombathely, 1976.
- A kőfejtők dallamos munkaritmusai és jelzőkiáltásai. Bp. 1978.
- A bakonyi pásztorok zenei élete. 1-2. r. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 10. Köt. Veszprém. 1971.
Irodalom
- HORVÁTH Margit: ~, a zenepedagógus. Emlékezés. = Vasi Szemle, 1983. 3. sz.
- BODA Lászlóné: ~. Bibliográfia. Szombathely, 1990. (Vasi életrajzi bibliográfiák 25.)
- NÉMETH István: A Bakony szerelmese... Emlékezés ~ra. = Megyei Pedagógiai Körkép, 1990. 2. sz.
- FONAY Tibor: Csak tiszta forrásból: Gyermekversek dallama. = Új Horizont, 1992. 2. sz.
- KÁLMÁN Attila: “Léghajója” egyre feljebb emelkedik. ~ emlékezete. = Új Horizont, 1993. 1. sz.
- OLSVAI Imre: ~, a zenepedagógus, a népzenekutató. = Új Hor, 1993. 1. sz.
