„Esterházy Ferenc (főkancellár)” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb ESTERHÁZY Ferenc, galánthai (1715. szept. 19.–1785. nov. 7.) főkancellár. Esterházy Károly egri püspök bátyja. =Él...”) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | [[Image: | + | [[Image:Esterhazy_Ferenc_1715.jpg|200px|thumb]] |
− | ESTERHÁZY Ferenc, galánthai (1715. | + | ESTERHÁZY Ferenc, galánthai (1715. szeptember 19. – 1785. november 7.) főkancellár. Esterházy Károly egri püspök bátyja. |
=Élete= | =Élete= | ||
7. sor: | 7. sor: | ||
Részt vett az 1741. évi országgyűlésen, 1760-ban Moson megye főispánja lett. A magyar kancellária élére 1766-ban került, 1783-tól két évig horvát bán is volt. Az ő kormányzása idején hajtották végre hazánkban az úrbér szabályozását és a nagy tanügyi reformokat is. Nagyon művelt és olvasott főúr volt, cseklészi kastélyában szép könyvtárat gyűjtött össze. II. Józseffel szemben a magyar alkotmány, a nemesi és egyházi kiváltságok védelmezőjeként lépett fel. 1763-ban tallósi kastélyában hozták létre az első állami árvaházat. A pápai városi kórház főbejáratának előterében olvasható emléktábla szerint 1757-ben Ő alapította ezt az intézményt. | Részt vett az 1741. évi országgyűlésen, 1760-ban Moson megye főispánja lett. A magyar kancellária élére 1766-ban került, 1783-tól két évig horvát bán is volt. Az ő kormányzása idején hajtották végre hazánkban az úrbér szabályozását és a nagy tanügyi reformokat is. Nagyon művelt és olvasott főúr volt, cseklészi kastélyában szép könyvtárat gyűjtött össze. II. Józseffel szemben a magyar alkotmány, a nemesi és egyházi kiváltságok védelmezőjeként lépett fel. 1763-ban tallósi kastélyában hozták létre az első állami árvaházat. A pápai városi kórház főbejáratának előterében olvasható emléktábla szerint 1757-ben Ő alapította ezt az intézményt. | ||
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. október 4., 12:40-kori változata
ESTERHÁZY Ferenc, galánthai (1715. szeptember 19. – 1785. november 7.) főkancellár. Esterházy Károly egri püspök bátyja.
Élete
Részt vett az 1741. évi országgyűlésen, 1760-ban Moson megye főispánja lett. A magyar kancellária élére 1766-ban került, 1783-tól két évig horvát bán is volt. Az ő kormányzása idején hajtották végre hazánkban az úrbér szabályozását és a nagy tanügyi reformokat is. Nagyon művelt és olvasott főúr volt, cseklészi kastélyában szép könyvtárat gyűjtött össze. II. Józseffel szemben a magyar alkotmány, a nemesi és egyházi kiváltságok védelmezőjeként lépett fel. 1763-ban tallósi kastélyában hozták létre az első állami árvaházat. A pápai városi kórház főbejáratának előterében olvasható emléktábla szerint 1757-ben Ő alapította ezt az intézményt.