„Kopácsi József” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb KOPÁCSY József (Vp., 1775. máj. 30.–Esztergom, 1847. szept. 17.) r. k. püspök. műfordító. =Élete= Iparos családból sz...”)
 
a
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:Kopácsy_József.jpg|thumb]]
+
[[Image:Kopacsy_Jozsef.jpg|200px|thumb]]
  
KOPÁCSY József (Vp., 1775. máj. 30.–Esztergom, 1847. szept. 17.) r. k. püspök. műfordító.
+
KOPÁCSY József (Veszprém, 1775. május 30. – Esztergom, 1847. szeptember 17.) római katolikus püspök. műfordító.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
  
Iparos családból származott, apja kőműves volt. A középiskolát Veszprémben, a teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1796-tól a Veszprémi Szeminárium tanulmányi felügyelője, majd az egyházmegyei hivatal titkára. 1798-ban Zircen áldozópappá szentelték, 1806-tól veszprémi plébános és kerületi esperes, 1807-től kanonok. Székesfehérvári megyéspüspökké 1821-ben, a veszprémi püspökség élére 1825. febr. 26-án nevezték ki. Az esztergomi érseki széket 1839. május 28-án azzal a kikötéssel foglalta el, hogy 3 évig a veszprémi püspökséget is kormányozhatja. A veszprémi tisztségéről 1842-ben mondott le. Veszprémben, 1834-ben tanítóképzőt alapított, 1836-ban pedig megáldotta a piaristák új templomát. Szülei házának átalakításával létrehozta a Jeruzsálem-hegyi iskolát. Korának egyik leghíresebb egyházi szónoka, jó politikusa és ügyes békéltetője volt. Anyagilag támogatta és művelte is az irodalmat, segítette a tudományok fejlődését. Nyomtatásban jelentek meg a beszédei. Lefordította Fleury Claudius: Az izraelitáknak és keresztényeknek szokásaik és erkölcseik c. művet, amely 1801–1802-ben, Veszprémben, két kötetben jelent meg. Kézai Simon krónikájának nyomdai költségeit, Toldy Ferenc kiadásában ő fedezte. 1833-ban elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvezést, 1838-ban nyomtatásban kiadta az egyházmegye térképét, amelyet Vízer István mérnökkel készíttetett. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. – Sírja az esztergomi Székesegyházban.
+
Iparos családból származott, apja kőműves volt. A középiskolát Veszprémben, a teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1796-tól a Veszprémi Szeminárium tanulmányi felügyelője, majd az egyházmegyei hivatal titkára. 1798-ban Zircen áldozópappá szentelték, 1806-tól veszprémi plébános és kerületi esperes, 1807-től kanonok. Székesfehérvári megyéspüspökké 1821-ben, a veszprémi püspökség élére 1825. február 26-án nevezték ki. Az esztergomi érseki széket 1839. május 28-án azzal a kikötéssel foglalta el, hogy 3 évig a veszprémi püspökséget is kormányozhatja. A veszprémi tisztségéről 1842-ben mondott le. Veszprémben, 1834-ben tanítóképzőt alapított, 1836-ban pedig megáldotta a piaristák új templomát. Szülei házának átalakításával létrehozta a Jeruzsálem-hegyi iskolát. Korának egyik leghíresebb egyházi szónoka, jó politikusa és ügyes békéltetője volt. Anyagilag támogatta és művelte is az irodalmat, segítette a tudományok fejlődését. Nyomtatásban jelentek meg a beszédei. Lefordította Fleury Claudius: Az izraelitáknak és keresztényeknek szokásaik és erkölcseik c. művet, amely 1801–1802-ben, Veszprémben, két kötetben jelent meg. Kézai Simon krónikájának nyomdai költségeit, Toldy Ferenc kiadásában ő fedezte. 1833-ban elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvezést, 1838-ban nyomtatásban kiadta az egyházmegye térképét, amelyet Vízer István mérnökkel készíttetett. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. – Sírja az esztergomi Székesegyházban.
  
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
11. sor: 11. sor:
 
*SZILASY János emlékbeszéde. = Akadémiai Értesítő, 1847. 10. sz.
 
*SZILASY János emlékbeszéde. = Akadémiai Értesítő, 1847. 10. sz.
 
*Veszprémi egyházmegye névtára. Veszprém, 1975.
 
*Veszprémi egyházmegye névtára. Veszprém, 1975.
*LADOCSI Gáspár: A janzenista ~. = Egyházak a változó világban. Esztergom, 1992.
+
*LADOCSI Gáspár: A janzenista Kopácsi József. = Egyházak a változó világban. Esztergom, 1992.
*MOLNÁR Jánosné: Az ezeréves magyariskola múltjából. = Napló, 1996. szept. 11.
+
*MOLNÁR Jánosné: Az ezeréves magyariskola múltjából. = Napló, 1996. szeptember 11.
  
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]
 
{{DEFAULTSORT:Kopacsi Jozsef}}
 
{{DEFAULTSORT:Kopacsi Jozsef}}

A lap jelenlegi, 2017. április 28., 13:59-kori változata

Kopacsy Jozsef.jpg

KOPÁCSY József (Veszprém, 1775. május 30. – Esztergom, 1847. szeptember 17.) római katolikus püspök. műfordító.

Élete

Iparos családból származott, apja kőműves volt. A középiskolát Veszprémben, a teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1796-tól a Veszprémi Szeminárium tanulmányi felügyelője, majd az egyházmegyei hivatal titkára. 1798-ban Zircen áldozópappá szentelték, 1806-tól veszprémi plébános és kerületi esperes, 1807-től kanonok. Székesfehérvári megyéspüspökké 1821-ben, a veszprémi püspökség élére 1825. február 26-án nevezték ki. Az esztergomi érseki széket 1839. május 28-án azzal a kikötéssel foglalta el, hogy 3 évig a veszprémi püspökséget is kormányozhatja. A veszprémi tisztségéről 1842-ben mondott le. Veszprémben, 1834-ben tanítóképzőt alapított, 1836-ban pedig megáldotta a piaristák új templomát. Szülei házának átalakításával létrehozta a Jeruzsálem-hegyi iskolát. Korának egyik leghíresebb egyházi szónoka, jó politikusa és ügyes békéltetője volt. Anyagilag támogatta és művelte is az irodalmat, segítette a tudományok fejlődését. Nyomtatásban jelentek meg a beszédei. Lefordította Fleury Claudius: Az izraelitáknak és keresztényeknek szokásaik és erkölcseik c. művet, amely 1801–1802-ben, Veszprémben, két kötetben jelent meg. Kézai Simon krónikájának nyomdai költségeit, Toldy Ferenc kiadásában ő fedezte. 1833-ban elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvezést, 1838-ban nyomtatásban kiadta az egyházmegye térképét, amelyet Vízer István mérnökkel készíttetett. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. – Sírja az esztergomi Székesegyházban.

Irodalom

  • SZILASY János emlékbeszéde. = Akadémiai Értesítő, 1847. 10. sz.
  • Veszprémi egyházmegye névtára. Veszprém, 1975.
  • LADOCSI Gáspár: A janzenista Kopácsi József. = Egyházak a változó világban. Esztergom, 1992.
  • MOLNÁR Jánosné: Az ezeréves magyariskola múltjából. = Napló, 1996. szeptember 11.