„Kopácsi József” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb KOPÁCSY József (Vp., 1775. máj. 30.–Esztergom, 1847. szept. 17.) r. k. püspök. műfordító. =Élete= Iparos családból sz...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Kopacsy_Jozsef.jpg|200px|thumb]] |
| − | KOPÁCSY József ( | + | KOPÁCSY József (Veszprém, 1775. május 30. – Esztergom, 1847. szeptember 17.) római katolikus püspök. műfordító. |
=Élete= | =Élete= | ||
| − | Iparos családból származott, apja kőműves volt. A középiskolát Veszprémben, a teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1796-tól a Veszprémi Szeminárium tanulmányi felügyelője, majd az egyházmegyei hivatal titkára. 1798-ban Zircen áldozópappá szentelték, 1806-tól veszprémi plébános és kerületi esperes, 1807-től kanonok. Székesfehérvári megyéspüspökké 1821-ben, a veszprémi püspökség élére 1825. | + | Iparos családból származott, apja kőműves volt. A középiskolát Veszprémben, a teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1796-tól a Veszprémi Szeminárium tanulmányi felügyelője, majd az egyházmegyei hivatal titkára. 1798-ban Zircen áldozópappá szentelték, 1806-tól veszprémi plébános és kerületi esperes, 1807-től kanonok. Székesfehérvári megyéspüspökké 1821-ben, a veszprémi püspökség élére 1825. február 26-án nevezték ki. Az esztergomi érseki széket 1839. május 28-án azzal a kikötéssel foglalta el, hogy 3 évig a veszprémi püspökséget is kormányozhatja. A veszprémi tisztségéről 1842-ben mondott le. Veszprémben, 1834-ben tanítóképzőt alapított, 1836-ban pedig megáldotta a piaristák új templomát. Szülei házának átalakításával létrehozta a Jeruzsálem-hegyi iskolát. Korának egyik leghíresebb egyházi szónoka, jó politikusa és ügyes békéltetője volt. Anyagilag támogatta és művelte is az irodalmat, segítette a tudományok fejlődését. Nyomtatásban jelentek meg a beszédei. Lefordította Fleury Claudius: Az izraelitáknak és keresztényeknek szokásaik és erkölcseik c. művet, amely 1801–1802-ben, Veszprémben, két kötetben jelent meg. Kézai Simon krónikájának nyomdai költségeit, Toldy Ferenc kiadásában ő fedezte. 1833-ban elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvezést, 1838-ban nyomtatásban kiadta az egyházmegye térképét, amelyet Vízer István mérnökkel készíttetett. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. – Sírja az esztergomi Székesegyházban. |
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
*SZILASY János emlékbeszéde. = Akadémiai Értesítő, 1847. 10. sz. | *SZILASY János emlékbeszéde. = Akadémiai Értesítő, 1847. 10. sz. | ||
*Veszprémi egyházmegye névtára. Veszprém, 1975. | *Veszprémi egyházmegye névtára. Veszprém, 1975. | ||
| − | *LADOCSI Gáspár: A janzenista | + | *LADOCSI Gáspár: A janzenista Kopácsi József. = Egyházak a változó világban. Esztergom, 1992. |
| − | *MOLNÁR Jánosné: Az ezeréves magyariskola múltjából. = Napló, 1996. | + | *MOLNÁR Jánosné: Az ezeréves magyariskola múltjából. = Napló, 1996. szeptember 11. |
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
{{DEFAULTSORT:Kopacsi Jozsef}} | {{DEFAULTSORT:Kopacsi Jozsef}} | ||
A lap jelenlegi, 2017. április 28., 13:59-kori változata
KOPÁCSY József (Veszprém, 1775. május 30. – Esztergom, 1847. szeptember 17.) római katolikus püspök. műfordító.
Élete
Iparos családból származott, apja kőműves volt. A középiskolát Veszprémben, a teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1796-tól a Veszprémi Szeminárium tanulmányi felügyelője, majd az egyházmegyei hivatal titkára. 1798-ban Zircen áldozópappá szentelték, 1806-tól veszprémi plébános és kerületi esperes, 1807-től kanonok. Székesfehérvári megyéspüspökké 1821-ben, a veszprémi püspökség élére 1825. február 26-án nevezték ki. Az esztergomi érseki széket 1839. május 28-án azzal a kikötéssel foglalta el, hogy 3 évig a veszprémi püspökséget is kormányozhatja. A veszprémi tisztségéről 1842-ben mondott le. Veszprémben, 1834-ben tanítóképzőt alapított, 1836-ban pedig megáldotta a piaristák új templomát. Szülei házának átalakításával létrehozta a Jeruzsálem-hegyi iskolát. Korának egyik leghíresebb egyházi szónoka, jó politikusa és ügyes békéltetője volt. Anyagilag támogatta és művelte is az irodalmat, segítette a tudományok fejlődését. Nyomtatásban jelentek meg a beszédei. Lefordította Fleury Claudius: Az izraelitáknak és keresztényeknek szokásaik és erkölcseik c. művet, amely 1801–1802-ben, Veszprémben, két kötetben jelent meg. Kézai Simon krónikájának nyomdai költségeit, Toldy Ferenc kiadásában ő fedezte. 1833-ban elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvezést, 1838-ban nyomtatásban kiadta az egyházmegye térképét, amelyet Vízer István mérnökkel készíttetett. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. – Sírja az esztergomi Székesegyházban.
Irodalom
- SZILASY János emlékbeszéde. = Akadémiai Értesítő, 1847. 10. sz.
- Veszprémi egyházmegye névtára. Veszprém, 1975.
- LADOCSI Gáspár: A janzenista Kopácsi József. = Egyházak a változó világban. Esztergom, 1992.
- MOLNÁR Jánosné: Az ezeréves magyariskola múltjából. = Napló, 1996. szeptember 11.
