„Páhány János” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb PÁHÁNY János (Bp., 1889. jan. 12.–Pápa, 1967. aug. 4.) kántortanító. =Élete= Az alap és középiskola elvégzése után 1...”) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | [[Image: | + | [[Image:Pahany_Janos.jpg|200px|thumb]] |
− | PÁHÁNY János ( | + | PÁHÁNY János (Budapest, 1889. január 12. – Pápa, 1967. augusztus 4.) kántortanító. |
=Élete= | =Élete= | ||
9. sor: | 9. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
− | *SZIKLAY János: | + | *SZIKLAY János: Páhány János. = Dunántúli kultúrmunkások. Veszprém, 1936. |
*TÓTH Dezső: Egy igazi néptanító. = Megyei Pedagógiai Körkép, 1989. 3–4. sz. | *TÓTH Dezső: Egy igazi néptanító. = Megyei Pedagógiai Körkép, 1989. 3–4. sz. | ||
{{DEFAULTSORT:Pahany Janos}} | {{DEFAULTSORT:Pahany Janos}} | ||
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2017. május 30., 17:22-kori változata
PÁHÁNY János (Budapest, 1889. január 12. – Pápa, 1967. augusztus 4.) kántortanító.
Élete
Az alap és középiskola elvégzése után 1907-ben, a Budai Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Még abban az évben elfoglalta munkahelyét Adásztevelen a ref. elemi iskolában. Itt tanított 1919-ig, amikor elnyerte a dákai ref. iskola tanítói állását. Nyugdíjba mentéig, 1948 közepéig volt a falu mindenese. 1926-ban igazgatói kinevezést kapott. Pályafutása alatt fejlődött az elemi iskola 8 osztályos általános iskolává és 1944-ben lett teljessé a 8 osztály, amikor 90 gyermeket tanított egyedül a községben. Kiváló tanítói munkássága elismeréseként a Pápai Református Egyházmegye kuratóriumának tagjává és a Vármegyei Tanítóegyesület alelnökévé választották. Bemutató tanításokat tartott a Pápai Tanítóképző hallgatóinak. Már Adásztevelen énekkart alakított és ezt tette Dákán is. A dákai énekkar hamarosan ismertté vált a környéken. Jó kapcsolata volt a községben élő Batthyány Ilona grófnővel, aki anyagiakkal is támogatta népművelői munkáját. 1926-ban cigányzenekar alakult, az 1920-as években, majd 1938-ban gazdasági iskolát, ezüstkalászos tanfolyamot szervezett. Elnöke az általa szervezett Gazdakörnek, a Hitelszövetkezetnek és a levente egyesületnek. Vezetője az olvasókörnek, az ifjúsági szervezetnek és a tűzoltó egyesületnek. Pályafutása utolsó évében a 48-as forradalom centenáriumán ösztönzésére a falu ifjúsága több mint 200 hársfát telepített a főutcán. Nyugdíjazása után Pápára költözött.
Irodalom
- SZIKLAY János: Páhány János. = Dunántúli kultúrmunkások. Veszprém, 1936.
- TÓTH Dezső: Egy igazi néptanító. = Megyei Pedagógiai Körkép, 1989. 3–4. sz.