A lap jelenlegi, 2016. július 26., 17:07-kori változata

VERES Péter (Balmazújváros, 1897. január 6. – Budapest, 1970. április 16.) író.

Élete

Négy elemit végzett, cseléd, bojtár, napszámos, részes arató, vasúti pályamunkás volt. Sokat olvasott és így szerzett átlagon felüli műveltséget. 1914-től részt vett az agrárszocialista mozgalomban. 1922-ben alapító tagja az MSZDP balmazújvárosi szervezetének, 1937-ben a Márciusi Front, 1939-ben a Nemzeti Parasztpárt egyik alapítója, 1945-től a párt felszámolásáig, 1949-ig annak elnöke. A háború alatt a szellemi ellenállás meghatározó egyénisége, 1945 után a parasztság érdekeinek kifejezője. 1945–1947-ben a Földbirtokrendező Tanács elnöke, majd 1947–1948-ban honvédelmi miniszter. 1948-ban kiszorult a politikából és visszatért az irodalomhoz. 1954–1957-ben a Magyar Írók Szövetségének elnöke, 1956. októberében a Petőfi Párt egyik irányítója. Első írása, nyílt levele 1928-ban jelent meg a Századunkban. Első könyve, Az Alföld parasztsága (szociográfia) 1936-ban került az olvasók kezébe. Az irodalomnak közvetlen közösségnevelő, társadalmi funkciót szánt. A népi írói mozgalom tagjaként felfogására a szegényparasztság képviseleti és felszabadítási lehetőségeit kereső, erkölcsi, nemzeti és szocialista töltésű paraszti radikalizmus a jellemző. Az ötvenes évek második felétől a visszatekintés, a polgári és a népi erkölcs ütközései, a népben-nemzetben való gondolkodás hatja át munkásságát. Megjelennek írásaiban az új rend iránti kételyek is. Balatonakarattya községgel és a Balaton vidékével még 1945 előtt, Kodolányi Jánoshoz fűződő barátsága révén került közelebbi kapcsolatba. Az ötvenes évek közepétől saját háza volt Balatonakarattyán, évente több hetet töltött itt. Cikkeiben és megnyilatkozásaiban gyakran fejezi ki türelmetlenségét a tó körüli falvak gondjairól. Levél Balaton-ügyben c. cikkében (Jelenkor, 1963.) azt írja ...a Balaton-környék maga egy kis ország, mindenre van itt alkalmas föld. Csak jó gazda és sok jó munkás kellene hozzá... Későbbi cikkeiben és egyéb megnyilatkozásaiban is gyakran fejezte ki türelmetlenségét a tó mögötti falvak gondjairól, gazdasági lehetőségeiről és társadalmi mulasztásairól.

Művei

• Az Alföld parasztsága. Budapest, 1936.
• Számadás. Budapest, 1937.
• Gyepsor. Budapest, 1940.
• Falusi krónika. Budapest, 1941.
• Szűk esztendő. Budapest, 1942.
• Pályamunkások. Budapest, 1951.
• Almáskert. Budapest, 1954.
• A Balogh-család története. (1. Szolgaság, 2. Szegények szerelme, 3. János és Julcsa.) Budapest, 1961.
• A kelletlen lány. Budapest, 1960.
• Az ország útján. Budapest, 1965.
• Bölcs és balgatag őseink. 1968.
• Olvasónapló. Budapest, 1962.; 1984.; 1986.
• Párbeszéd a Balatonról. Fonyód, 1968.

Irodalom

• NÁDASDI Péter: A tölgyfa árnyékában. Vallomások apámról, 1974. Veres Péter emlék-összeállítások. = Tiszatáj, 1974., Alföld, 1975.
• BATA Imre: Veres Péter pályája a felszabadulás után. = Kortárs, 1985.
• ABAFFY Csilla: Veres Péter kéziratos hagyatéka. Budapest, 1991.
• VERES István: Apám mellett, apám helyett. Budapest, 1994.
• Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Budapest, 1994.
• ILLÉS Lajos: Levelezés Veres Péterrel. = Új Horizont, 1999. 2. sz.