„Monbrécia (Kovács nyaraló)” változatai közötti eltérés

A lap 2013. március 29., 18:10-kori változata

„A villa három szintesen épült, több terasszal és külső lépcsővel. Az alsó részen, a földszinten volt a nagy konyha, mosókonyha, kamra, a házmester lakás, előtte pedig az úgynevezett „hüselő”, fonott bútorokkal.

Az alsó szintről lépcső vezetett fel a folyosóra, amelyről középen a Balatonra nézően helyezkedett el a nagy ebédlő, előtte a dohányzó, jobbra a szalon a zongorával. Minden berendezés csodálatos Lingel bútorokból és herendi edényekből állt. A folyosón továbbá volt 3 vendégszoba (zöld, kék, sárga), a folyosó Öreghegy felőli részén 2 fürdőszoba, s a szalon mögött pedig egy nappali szoba, varrógéppel. Innen lépcső vezetett fel a felső szintre, ahol egy óriási szoba volt előtte hatalmas terasszal, mellette két oldalt kisebb szobák voltak. Központi fűtés és étellift is volt a házban. A villa körül csodálatos kert volt, rózsaszín futórózsákkal az utak mentén.

Kicsi fürdőmedence volt a kút mellett. A villa előtti téren szökőkút volt, egy kis amorozó spriccelte a vizet. A villát a veszprémi Csomay Kálmán építész tervezte és kivitelezte, a kerítést Lovas László almádi építészmérnök tervezte, henger alakú vöröskő oszlopokkal.”

Az épület részletes leírása után tekintsük át röviden a birtoklástörténeti adatokat. Az 1858 évi kataszteri iratok szerint a birtok tulajdonosa Vágó Farkas veszprémi „szijjártó” volt és a birtok a következő részekből állt:

1864-ben Behm Lajos, majd tőle 1867. Február 23-án Sörény Imre és neje Holczhauser Teréz vették meg, 500 osztrák értékű forintért, az időközben már

1 k.hold 975 négyszögölre változott nagyságú birtokot. Az 1882. Augusztus 27-én felfektetett önálló Almádi telekkönyvben ugyanezen adatok szerepelnek.

1917. Március 10-én történt bejegyzés szerint a három kiskorú Sörény gyerek, Imre, Julianna és Teréz örökölték a birtokot.

A birtok nagysága vétel folytán, az 1925. Augusztus 1-én történt bejegyzés szerint

2 k.hold 835 négyszögöl nagyságúra változott. Ezt megelőzően azonban az épülő vasút számára 717 négyszögölet kisajátítottak a Sörény birtokból, amelyet végső soron a vasút így kettévágott. Ugyanekkor parcellázásra is sor került és a birtokot több részre felosztották.

1925. szeptember 16-án kelt szerződés szerint ezekből 4 telket, összesen 1300 négyszögöl nagyságban, 110,500.000,- korona vételárért Kovács Anna virágüzlet tulajdonos, budapesti lakos vásárolta meg. Ezt az ügyletet 1926. Január 21-én telekkönyvezték.

A villa építésére vonatkozóan pontos adat nem ismert, de a korabeli képes levelezőlapok tanúsága szerint 1928-ban már állt az épület, amelyik akkoriban Almádi legnagyobb nyaralója volt. 1925-ben történt államosításáig a tulajdonos változatlanul Kovács Anna. Az állami tulajdonba vételeket rögzítő jegyzék szerint a villa 12 szobás, a tulajdonos nem lakik benne, az államosítás ellen felszólalt, amit a „felszólalás elutasítva” bejegyzés zár le.

A villa részletes ismertetését Dr. Tóthné Jády Eszternek, mint a családot és a villát jól ismerő szemtanú írásos közlésének köszönhetjük.

A Sörény-birtok történetéhez tartozik még, hogy Sörény Imre 1892-93-ban Almádi község választott bírája volt.

Forrás

Új Almádi Újság 1998. (10. évf.) 3. sz. 2. p.