„Altorjai Sándor” változatai közötti eltérés
a |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | ALTORJAI Sándor, Adler Sándor (Maklár, 1933. | + | ALTORJAI Sándor, Adler Sándor (Maklár, 1933. január 26. - Szigliget, 1979. október 10.) festőművész. |
| − | =Élete= | + | == Élete == |
| − | Gyógyszerésznek készült, majd 1963-ban a Képzőművészeti Főiskolán, Barcsay Jani, Fónyi Géza és Hinz Gyula tanítványaként szerzett oklevelet. A hatvanas-hetvenes évek magyar avantgárd művészetének egyik legjelentősebb alakja. Gyógyszerészi tanulmányok után a festői pályát választotta. 1958 és 1963 között a Képzőművészeti Főiskolán Fenyő A. Endre, Fónyi Géza, Hincz Gyula és Barcsay Jenő tanítványa. A sümegi, a salgótarjáni, a hódmezővásárhelyi és a kecskeméti művésztelepek résztvevője. Járt tanulmányúton, Moszkvában, Leningrádban, Prágában és Párizsban. 1965 után visszavonult Szigligetre, de a fővárosi avantgárd események aktív szereplője, kísérleti művek készítője maradt. Művészetében a szürreális-szürnaturális ábrázolásmód és a dadaista felfogás is megjelenik. Nem idegen tőle a lírai érzelmesség és a koncepcionális gondolkodás sem. Önálló kiállítása 1971-ben a budapesti Mednyánszky Teremben. Emlékkiállítása 1980-ban, az Óbudai Galériában, 1990-ben Székesfehérváron volt. Hagyatékának nagyobb része a diszeli Első Magyar Látványtár törzsanyagához tartozik. | + | Gyógyszerésznek készült, majd 1963-ban a Képzőművészeti Főiskolán, Barcsay Jani, [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B3nyi_G%C3%A9za Fónyi Géza] és [http://hu.wikipedia.org/wiki/Hincz_Gyula Hinz Gyula] tanítványaként szerzett oklevelet. A hatvanas-hetvenes évek magyar avantgárd művészetének egyik legjelentősebb alakja. Gyógyszerészi tanulmányok után a festői pályát választotta. 1958 és 1963 között a Képzőművészeti Főiskolán Fenyő A. Endre, Fónyi Géza, Hincz Gyula és Barcsay Jenő tanítványa. A sümegi, a salgótarjáni, a hódmezővásárhelyi és a kecskeméti művésztelepek résztvevője. Járt tanulmányúton, Moszkvában, Leningrádban, Prágában és Párizsban. 1965 után visszavonult Szigligetre, de a fővárosi avantgárd események aktív szereplője, kísérleti művek készítője maradt. Művészetében a szürreális-szürnaturális ábrázolásmód és a dadaista felfogás is megjelenik. Nem idegen tőle a lírai érzelmesség és a koncepcionális gondolkodás sem. Önálló kiállítása 1971-ben a budapesti Mednyánszky Teremben. Emlékkiállítása 1980-ban, az Óbudai Galériában, 1990-ben Székesfehérváron volt. Hagyatékának nagyobb része a diszeli Első Magyar Látványtár törzsanyagához tartozik. |
| − | ==Irodalom== | + | == Irodalom == |
*SZABÓ György: Lényeg és forma. = Élet és Irodalom, 1971. márc. 20. | *SZABÓ György: Lényeg és forma. = Élet és Irodalom, 1971. márc. 20. | ||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
*BARANYAY András: ~ hét levele magyarázatokkal. = Mozgó Világ, 1980. 9. sz. | *BARANYAY András: ~ hét levele magyarázatokkal. = Mozgó Világ, 1980. 9. sz. | ||
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Szigliget]] |
A lap 2013. április 11., 16:24-kori változata
ALTORJAI Sándor, Adler Sándor (Maklár, 1933. január 26. - Szigliget, 1979. október 10.) festőművész.
Élete
Gyógyszerésznek készült, majd 1963-ban a Képzőművészeti Főiskolán, Barcsay Jani, Fónyi Géza és Hinz Gyula tanítványaként szerzett oklevelet. A hatvanas-hetvenes évek magyar avantgárd művészetének egyik legjelentősebb alakja. Gyógyszerészi tanulmányok után a festői pályát választotta. 1958 és 1963 között a Képzőművészeti Főiskolán Fenyő A. Endre, Fónyi Géza, Hincz Gyula és Barcsay Jenő tanítványa. A sümegi, a salgótarjáni, a hódmezővásárhelyi és a kecskeméti művésztelepek résztvevője. Járt tanulmányúton, Moszkvában, Leningrádban, Prágában és Párizsban. 1965 után visszavonult Szigligetre, de a fővárosi avantgárd események aktív szereplője, kísérleti művek készítője maradt. Művészetében a szürreális-szürnaturális ábrázolásmód és a dadaista felfogás is megjelenik. Nem idegen tőle a lírai érzelmesség és a koncepcionális gondolkodás sem. Önálló kiállítása 1971-ben a budapesti Mednyánszky Teremben. Emlékkiállítása 1980-ban, az Óbudai Galériában, 1990-ben Székesfehérváron volt. Hagyatékának nagyobb része a diszeli Első Magyar Látványtár törzsanyagához tartozik.
Irodalom
- SZABÓ György: Lényeg és forma. = Élet és Irodalom, 1971. márc. 20.
- PILINSZKY János: Egy festőművész halálára. = Élet és Irodalom, 1979. okt. 20.
- BEKE László: Egy gazdálkodó halálára. = M Nem, 1979. okt. 24.
- BARANYAY András: ~ hét levele magyarázatokkal. = Mozgó Világ, 1980. 9. sz.
