„Ángyán Béla (orvos)” változatai közötti eltérés
a (Ángyán Béla lapot átneveztem Ángyán Béla (orvos) névre) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image:Ángyán_Béla.jpg|thumb]] | [[Image:Ángyán_Béla.jpg|thumb]] | ||
− | 1910-től vörösberényi (Szentistván [Szentkirályszabadja], 1849. | + | 1910-től vörösberényi (Szentistván [Szentkirályszabadja], 1849. június 17. - Balatonfüred, 1920. január 1.) orvos, belgyógyász. |
− | =Élete= | + | ==Élete== |
− | 1868 és 1870 között a Pápai Református Főiskolán teológiát hallgatott, 1876-ban Budapesten orvosi diplomát, a következő esztendőben sebészi oklevelet szerzett. Az I. Sz. Belklinika gyakornoka, 1885-ben egyetemi magántanár, ugyanabban az évben a Rókus Kórház orvosa, 1889-től pedig főorvosa. 1908-ban kidolgozta a munkásbiztosítási orvosi tanács szabályzatának tervezetét, és még ebben az évben kinevezték a tanács elnökévé. 1919-ben, a Tanácsköztársaság időszakában | + | 1868 és 1870 között a Pápai Református Főiskolán teológiát hallgatott, 1876-ban Budapesten orvosi diplomát, a következő esztendőben sebészi oklevelet szerzett. Az I. Sz. Belklinika gyakornoka, 1885-ben egyetemi magántanár, ugyanabban az évben a Rókus Kórház orvosa, 1889-től pedig főorvosa. 1908-ban kidolgozta a munkásbiztosítási orvosi tanács szabályzatának tervezetét, és még ebben az évben kinevezték a tanács elnökévé. 1919-ben, a Tanácsköztársaság időszakában [[Balatonfüred]]en tartózkodott. Értékesek a járványok kóroktanát, a kolerát és az influenzát tárgyaló tanulmányai. Tudományos dolgozatai az Orvosi Hetilapban, az Orvosi Archívumban és a Magyar Balneológiai Értesítőben jelentek meg. Irt belgyógyászati tankönyvet is. |
==Művei== | ==Művei== | ||
17. sor: | 17. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Angyan Bela}} | {{DEFAULTSORT:Angyan Bela}} | ||
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Balatonfüred]] |
A lap 2013. április 12., 09:55-kori változata
1910-től vörösberényi (Szentistván [Szentkirályszabadja], 1849. június 17. - Balatonfüred, 1920. január 1.) orvos, belgyógyász.
Élete
1868 és 1870 között a Pápai Református Főiskolán teológiát hallgatott, 1876-ban Budapesten orvosi diplomát, a következő esztendőben sebészi oklevelet szerzett. Az I. Sz. Belklinika gyakornoka, 1885-ben egyetemi magántanár, ugyanabban az évben a Rókus Kórház orvosa, 1889-től pedig főorvosa. 1908-ban kidolgozta a munkásbiztosítási orvosi tanács szabályzatának tervezetét, és még ebben az évben kinevezték a tanács elnökévé. 1919-ben, a Tanácsköztársaság időszakában Balatonfüreden tartózkodott. Értékesek a járványok kóroktanát, a kolerát és az influenzát tárgyaló tanulmányai. Tudományos dolgozatai az Orvosi Hetilapban, az Orvosi Archívumban és a Magyar Balneológiai Értesítőben jelentek meg. Irt belgyógyászati tankönyvet is.
Művei
- A cholera gyógyításáról. Bp., 1886.
- A cholera indica kór- és gyógytana. Bp., 1891.
Irodalom
- VÁZSONYI VARGA Béla: Veszprém nagyjai A-tól Z-ig. = Vpi Hét, 1992. nov. 27.