„Aschner Lipót” változatai közötti eltérés
a |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image:Aschner_Lipót.jpg|thumb]] | [[Image:Aschner_Lipót.jpg|thumb]] | ||
| − | (Asakürt, 1872. | + | (Asakürt, 1872. január 27. – Budapest, 1952. február 6.) gyárigazgató. |
| − | + | == Élete == | |
A polgári iskola elvégzése után évekig kereskedőként dolgozott. 1896-ban lett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. dolgozója, 1921-től vezérigazgatója. Tagja több iparvállalatnak és egyesületnek. 1944-ben a Gestapó elhurcolta. 1948-tól haláláig az államosított Egyesült Izzó igazgatója. 1935-től ma is meghatározó ipartelepítést hajtott végre [[Ajka|Ajkán]]: a bánya mellé telepítette a világ első kripton-gyárát, bővítette a csingervölgyi erőművet, megvásárolta és korszerűsítette az Ajkai Téglagyárat, elindította az Ajkai Erőmű építését, megkezdette az aknamélyítést [[Padrag]]on. Az ajkai iparmedencét 6 év alatt Magyarország egyik leggazdaságosabb ipari területévé változtatta. Az 1944. évi német megszállás után a Gestapo Mauthausenbe hurcolta, még az év végén, fogolycsere révén Svájcba került. A magyar kormány kérésére hazajött, és 1951-ig az államosított Egyesült Izzó alelnöke volt. | A polgári iskola elvégzése után évekig kereskedőként dolgozott. 1896-ban lett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. dolgozója, 1921-től vezérigazgatója. Tagja több iparvállalatnak és egyesületnek. 1944-ben a Gestapó elhurcolta. 1948-tól haláláig az államosított Egyesült Izzó igazgatója. 1935-től ma is meghatározó ipartelepítést hajtott végre [[Ajka|Ajkán]]: a bánya mellé telepítette a világ első kripton-gyárát, bővítette a csingervölgyi erőművet, megvásárolta és korszerűsítette az Ajkai Téglagyárat, elindította az Ajkai Erőmű építését, megkezdette az aknamélyítést [[Padrag]]on. Az ajkai iparmedencét 6 év alatt Magyarország egyik leggazdaságosabb ipari területévé változtatta. Az 1944. évi német megszállás után a Gestapo Mauthausenbe hurcolta, még az év végén, fogolycsere révén Svájcba került. A magyar kormány kérésére hazajött, és 1951-ig az államosított Egyesült Izzó alelnöke volt. | ||
| − | ==== | + | == Irodalom == |
| + | *KOZMA Károly: Az ajkai szénbányászat története. Vp., 1991. | ||
| + | *KOZMA Károly: Az ajkai erőmű története. Ajka, 1996. | ||
| + | *NÉMETH József: A szénszáltól a fénycsőig. Bp., 1996. | ||
| + | *TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003. | ||
| − | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Ajka]] | |
| − | + | ||
| − | [[Category: | + | |
A lap 2013. április 13., 17:18-kori változata
(Asakürt, 1872. január 27. – Budapest, 1952. február 6.) gyárigazgató.
Élete
A polgári iskola elvégzése után évekig kereskedőként dolgozott. 1896-ban lett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. dolgozója, 1921-től vezérigazgatója. Tagja több iparvállalatnak és egyesületnek. 1944-ben a Gestapó elhurcolta. 1948-tól haláláig az államosított Egyesült Izzó igazgatója. 1935-től ma is meghatározó ipartelepítést hajtott végre Ajkán: a bánya mellé telepítette a világ első kripton-gyárát, bővítette a csingervölgyi erőművet, megvásárolta és korszerűsítette az Ajkai Téglagyárat, elindította az Ajkai Erőmű építését, megkezdette az aknamélyítést Padragon. Az ajkai iparmedencét 6 év alatt Magyarország egyik leggazdaságosabb ipari területévé változtatta. Az 1944. évi német megszállás után a Gestapo Mauthausenbe hurcolta, még az év végén, fogolycsere révén Svájcba került. A magyar kormány kérésére hazajött, és 1951-ig az államosított Egyesült Izzó alelnöke volt.
Irodalom
- KOZMA Károly: Az ajkai szénbányászat története. Vp., 1991.
- KOZMA Károly: Az ajkai erőmű története. Ajka, 1996.
- NÉMETH József: A szénszáltól a fénycsőig. Bp., 1996.
- TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.
