„Balatonfüredi Városi Könyvtár” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | =A balatonfüredi Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény története= | + | =A balatonfüredi Városi Könyvtár és |
+ | |||
+ | Helytörténeti Gyűjtemény története= | ||
Balatonfüred első kölcsönkönyvtárát Edelmann Károly hozta létre, az 1800-as évek közepén. | Balatonfüred első kölcsönkönyvtárát Edelmann Károly hozta létre, az 1800-as évek közepén. |
A lap 2013. december 5., 11:50-kori változata
=A balatonfüredi Városi Könyvtár és
Helytörténeti Gyűjtemény története=
Balatonfüred első kölcsönkönyvtárát Edelmann Károly hozta létre, az 1800-as évek közepén.
A könyvtár csak a nyári hónapokban tartott nyitva, tehát igazodott a fürdőhelyen jelentkező igényekhez. A fürdőtelep szívében levő Horváth-házban fogadta látogatóit, olvasóit. Edelmann halála (1854) után a könyvtár más tulajdonába került, még néhány idényig működhetett, megszűnésének pontos ideje sem ismert. A XIX – XX. században több balatonfüredi könyvtár is működött, így a XIX. század közepétől mintegy száz éven keresztül (1945-ig) majdnem mindig volt legalább egy könyvtár, ahol az olvasni vágyók kielégíthették igényeiket. A jelenlegi könyvtár elődjét 1949-ben nyitották meg népkönyvtár elnevezéssel, amelyet 1953-ban községi, majd 1954-ben járási könyvtárrá szerveztek át.
1954-ben a könyvtárnak átadták a Kossuth u. 26. sz. épületet, az egykori községházát. 1963-ban a könyvhét alkalmából avatták fel az új könyvtárat, a Vízmű volt épületében, majd annak lebontásakor átköltöztették a Vasas Művelődési Házba (1971).
Az épület eredetileg református gyülekezeti háznak épült (1934). 1980-ban kiderült, hogy gombás fertőzés támadta meg az épület falait és a berendezést, véglegesen alkalmatlanná vált az épület feladatai ellátására. 1980 és 1987 között a könyvtár ideiglenesen a Bagolyvárban került elhelyezésre.
1987. május 28-án nyitották meg a visszaköltözött könyvtár felújított épületét, az ünnepi könyvhét megyei megnyitójával egybekötve. Önálló területet kapott a gyerekkönyvtár, a zeneműtár, a folyóirat-olvasó.
A könyvkölcsönzés mellett lehetőség nyílt folyóirat- és újságkölcsönzésre, fénymásolásra, zenehallgatásra, hanganyag másolására. A 90-es évek elején sor került a könyvtár számítógépparkkal történő felszerelésére, amit azóta is folyamatosan korszerűsítenek. 1993. augusztus 19-én új egységgel gyarapodott az intézmény, megnyílt a Helytörténeti Gyűjtemény, amelyben helyet kapott a könyvtár helyismereti gyűjteménye, a Zákonyi- és a Lipták-hagyaték.
1994-ben a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán elnyert támogatás felhasználásával a könyvtár igen komoly mértékben tudta fejleszteni videótárát. 1994 augusztusában a könyvtárban könyvesbolt is nyílt, amely időközben már megszűnt.
1994-2004 Új helyén a könyvtár állománya a csaknem három évtized alatt 70 000 kötetesre növekedett. Épületében nemcsak a saját szervezésében tartott rendezvények kerülnek lebonyolításra, hanem helyet ad más szervezetek, intézmények rendezvényeinek is.
1996. január 1-től a könyvtárat összevonták a városi művelődési központtal. Az intézmény Aranyhíd Kulturális Szolgáltató Intézet néven kezdte meg működését.
Intézményrészei: Városi Könyvtár, Városi Művelődési Központ, Városi Helytörténeti Gyűjtemény voltak.
Az Aranyhíd Kulturális Szolgáltató Intézet 2003. június 30-ával megszűnt. 2003. július 1-ével különvált a könyvtár és a művelődési központ.
A Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény intézményrészei: Könyvtár (Kossuth Lajos u. 35.), helytörténeti gyűjtemény (Arany János u. 12.)
Intézményvezetők:
1953 – 1954. Fülöp József, 1955 – 1956. Varga Béla, 1956 – 1989. Rosta Róbertné, 1989 – 1997. Györgyné Juhász Katalin, 1997-től Sárköziné Sárovits Hajnalka igazgatók.
Városi Helytörténeti Gyűjtemény - a Városi Könyvtár helyismereti különgyűjteménye.
1993. augusztus 19-én Simon Károly polgármester avatta fel a gyűjtemény épületét és egyúttal megnyitotta a „ Balatonfüred 100 éve képeslapokon” című kiállítást. Elmondta, hogy a városi képviselő-testület szívvel – lélekkel szavazott a helytörténeti gyűjtemény létrehozására. A gyűjtemény megalakulása óta rendszeresek a kiállítások az épület kiállítótermében vagy más külső helyszínen. A legnagyobb szabású a - több mint fél évig nyitva tartó - várostörténeti kiállítás volt a Bagolyvári Galériában. A következő jelentősebb tárlat - az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából - „A szabadságharc füredi emlékei” címmel nyílt meg a gyűjtemény épületében.
2004 nyarán nyílt emlékkiállítás a füredi születésű festőművész, Protiwinsky Ferenc alkotásaiból a Jókai Emlékmúzeumban.
Jelenleg a füredi polgárok által a gyűjteménynek ajándékozott dokumentumokból látható kiállítás „ Köszönet a füredieknek” címmel.
A nagyszabású kiállítások mellett rendszeresek a 3 – 4 tárlóban elhelyezett — általában egy-egy évfordulóhoz, személyhez kapcsolódó — kamarakiállítások, illetve megemlékezések (pl.: 75 éves az Ipartestület, Pap Gábor emlékkiállítás Balatonarácson, postatörténeti kiállítás, Deák Ferenc emlékkiállítás, Holocaust emlékkiállítás).
Kiadványaink:
1994 óta minden évben megjelenik a „Füredi évfordulók” adott évre vonatkozó füzete, 1995-ben Karika Erzsébet: Zákonyi Ferenc bibliográfia, 1996-ban a „Fejezetek Balatonfüred történetéből” , 1997-ben a „... szép magyar hazánknak tündérvidéke...” , 1998-ban. a „Csajághy Gábor emlékezete", 2001-től megjelenik a " Füredi História " című helytörténeti folyóirat, évente 3 számmal, 2003-ban az „Üdvözlet Balatonfüredről”, 2004-ben „A mindig szép Balaton” és az „Aranyhíd” című kötetek jelentek meg a könyvtár és a Helytörténeti Gyűjtemény gondozásában.
A Helytörténeti Gyűjtemény vezetői: 1993 – 2000 Németh Ákosné, 2001-től Elek Miklós.
A Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület 1994. december 15-én alakult meg 25 taggal a Városi Helytörténeti Gyűjteményben, amely ma is az otthona. Nem véletlen, hogy ott, hiszen a gyűjtemény feladata azonos az egyesület céljaival, kölcsönösen segítik egymás munkáját. Az egyesület elnökéül Dr. Horváth Mihály professzort, titkárának Németh Ákosnét választották. Jelenleg az egyesület elnöke Szenfnerné Varga Anikó, titkára Elek Miklós.