A lap 2014. január 8., 14:01-kori változata

A korabeli írásokból jól látszik Almádi századforduló körüli lendületes fejlődése. E lap korábbi számaiban megjelent helytörténeti ismertetések talán már adtak egy kis ízelítőt ebből. A lakosság száma az akkori adatok szerint 400 körüli, iskola nem volt, a gyerekek Vörösberénybe jártak tanulni.

1900-ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. "Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában."

1904 júliusában történt levélváltás dr. Óvári Ferenc és Berzeviczy miniszter között az iskola ügyében. A miniszter válaszából részlet: „...értesítlek, hogy a Veszprém vármegyei Almádi község iskoláját államosítottam és tanítóvá Rónay Károlyt neveztem ki..." Így lett Almádiban Állami Elemi Népiskola, amelynek ünnepélyes felavatására 1904. augusztus 14-én került sor.

1904 szeptemberében megkezdődött a tanítás. Érdemes néhány adatot idézni az iskola első anyakönyvének első lapjairól.

A tanulók száma a következő volt:

I. osztályos - 38

II. osztályos - 8

III. osztályos - 7

IV. osztályos - 13

Ismétlő - 13

összesen - 79

Itt meg kell említeni, hogy a négy elemi után két ismétlőt végeztek a gyerekek, akik nem tanultak tovább gimnáziumban, vagy egyéb középiskolában. Így volt az, hogy valakit hat elemit végzettnek mondtak.

Igen érdekesek a tanulók szüleinek foglalkozási adatai. Legtöbbnyire vincellér, napszámos és kevés földműves. Az első tanévben a fentiektől eltérő foglalkozású szülők a következők voltak: B. Harnócz Balázs ács Szabó Gyula szabó Bodor Márton fürdő alkalmazott Blesz György cipész Kozarics György kereskedő Balázs Pál községi szolga Kiss József kertész Prokesch János nyug. állomásfőnök Sváby Ödön jégkárbecslő Friebert Lajos kertész Fű János kőfaragó Nagy István uradalmi hajdú.

Ez az adatsor mutatja, hogy a 400 lakos elsősorban a szőlőművelésből élt, és csak 13 tanuló szüleinek foglalkozása volt ettől eltérő.

Iskola-felavatás. Az Almádi község által építtetett s állami kezelésbe átadott, illetve átvett állami elemi népiskolának felavatási ünnepélyét 1904. évi augusztus hó 14-én tartják meg.

A következő sorrendben:

1. Reggel 9 órakor hálaadó istenitisztelet a Margit-kápolnában.
2. 10 órakor „Hymnusz" az almádi-i műkedvelőkből alakult vegyes-kar éneke az iskolánál.
3. Az állami elemi népiskola helyiségének felszentelése Joó János vörösberényi róm. kath. plébános, fürdő-igazgató által.
4. A vegyes-kar énekli a „Tied vagyok, tied hazám" kezdetű hazafias dalt.
5. Ima, a protestáns felekezetek nevében tartja Gózon Gyula szentgáli ev. ref. lelkész, almádi-i birtokos.
6. C. Papp Sándor kir. tanfelügyelő, mint a m. kir. vallás- és közoktatásügyi kormány képviselője beszéde.
7. Dr. Óvári Ferencz orsz. képviselő Almádi község és az építtető-bizottság nevében ismerteti az iskolaépítés történetét és átadja az iskolát az almádi-i állami elemi iskolai gondnokságnak.
8. A gondnokság átveszi az iskolát és üdvözli a kinevezett tanítót.
9. Rónai Károly tanító beszéde.
10. Tanfelügyelő záróbeszéde.
11. „Szózat" énekli a vegyes-kar.
12. Társas-ebéd déli 1 órakor a „Hattyu"-ban. Ebéd után az uszó- és tennisverseny díjak kiosztása, s amennyiben a Tölgyessy Arthur-féle festmény sorsjegyei elkelnek, ennek a kisorsolása.

Forrás

Új Almádi Újság^[1] 1990. (2. évf.) 10. sz. 4 p.

Külső hivatkozás

1. ↑ Új Almádi Újság honlapja