„Évfordulók” változatai közötti eltérés

A lap 2014. január 15., 16:16-kori változata

110 éve...

1883. november 28-án tartotta alakuló közgyűlését az Almádi Fürdő Részvénytársaság, amikor kimondták megalakulásukat és egyuttal elfogadták az alapszabályokat is. A cégbírósági bejegyzésre 1894. április 17-i dátummal került sor az alábbi szöveggel:

"Ezen részvénytársaság az 1883. évi november hó 28. napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett.

A vállalat tárgya: a közönségnek jutányos ellátása mellett kényelmes fürdőhelyet állítani, egyszersmind a részvényeseknek anyagi nyereséget biztosítani. Tartama 1884. évi március 1-ső napjától kezdendő 50 év. Alaptőke tízezer forint elosztva száz db névre és egyenként száz forintról szóló részvényre. A társulati hirdetmények a Veszprémi Független Hírlapban, ennek megszűntével falragaszok útján tétetnek közzé.

Az igazgatóság 15 tagból áll: 1883. évi november 28-án választattak, nevezetesen: Brenner Lőrinc elnök, Balogh Károly alelnök, Kiss István pénztárnok, dr. Jánosi Sándor ügyvéd titkár, Krausz József ellenőr és könyvvezető, Kindl Béla, Czollenstein Ferenc, Nagy Jakab, Megyeri József, Hetessy Dániel, Krisztián József, dr. Fischer Béla, Kurcz Rudolf, Horváth János, Huszár János választmányi tagok."

A nyilvántartásból folyamatosan követhetők az igazgató választmány személyi változásai. Almádi szempontjából jelentős volt, hogy dr. Jánosi Sándor 1885. május 5-i lemondásával dr. Óváry Ferenc lett a titkár, majd 1900. március 21-től elnök. Ezt a pozíciót a részvénytársaság megszűnéséig megtartotta. Másik igen fontos személyiség Véghely Dezső alispán, aki 1886. február 28-tól 1897-ben bekövetkezett haláláig volt tagja az igazgatóságnak.

Az alapszabály 44 paragrafusból állt, amelyet kis füzetben 1888-ban Veszprémben adott ki Kompolthy Tivadar Petőfi könyvnyomda és irodalmi intézete. A mindenre kiterjedő alapszabály XII. paragrafusa kimondja: „A részvények tulajdonosai nők is lehetnek, és az ezekkel összekötött jogokat ezen alapszabályok szerint gyakorolhatják.” Mai szemmel nézve elég meglepő kitétel...

A társaság fennállása alatt rengeteget tett Almádiért, megvetették Almádi fürdőhely alapjait. Megalakulásukkal egy időben munkához láttak, megvették a Huber-féle szőlőbirtokot, a rajta lévő épület lett a Hattyú vendéglő. 1884. június 22-én nyitotta meg Brenner Lőrinc, a részvénytársaság elnöke a fürdőévadot és a vendéglőt „amelyhez egy gyönyörű szép nyári ét- és táncterem építtetett.” Ez a lendület végigkísérte a részvénytársaság működését. Megvették és továbbépítették a fürdőházat, kikötőt, könyvtárt, légsátrakat, szállodát építettek, szobrokat emeltek, mozgósították a szőlőtulajdonosokat a fürdőhely csinosítására, szinte semmi nem történt nélkülük.

Az 1918. november 10-én megtartott rendkívüli közgyűlés elhatározta a felszámolást, ami a szabályok szerint, rendben megtörtént. A cégbíróság nyilvántartási könyvében 1920 december 24-én kelt feljegyzés szerint: „Ezen cég megszűnése bejegyeztetett.” A részvénytársaság 37 éves fennállása alatt vált Almádi szőlőhegyből kedvelt fürdőhellyé.

500 éve...

1493-ban kelt az a szőlőbirtok adásvételéről szóló, latin nyelvű oklevél, amelyikben először találkozhatunk Almádi nevével. Néhány szó az oklevélből: ...vineam.....in promontorio possessionis Zarbewren in loco Almádi vo-cato sitam... / ... szőlő .... Vörösberény falu szőlőhegyén .... Almádi területén ..../ Még két e korból származó oklevél említi Almádit, 1505-ben és 1519-ben. Ezek a legrégebbi, a település történetének igen fontos írásos emlékei.

Forrás

Új Almádi Újság^[1] http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1993/UAU_1993_12.pdf

Külső hivatkozás

1. ↑ Új Almádi Újság honlapja