„A kőszínház oszlopai” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „''Helye:'' Kiserdő (Balatonfüred) ''Felirata:'' Ezek az oszlopok az 1831-ben nemzeti áldozatkészségből emelt füredi színházat, a Dunántúl elsõ magyar kőszín...”)
 
1. sor: 1. sor:
 +
[[Image:koszinhaz.JPG|thumb|right|200px]]
 +
 +
 
''Helye:'' Kiserdő (Balatonfüred)
 
''Helye:'' Kiserdő (Balatonfüred)
  
''Felirata:'' Ezek az oszlopok az 1831-ben nemzeti áldozatkészségből emelt füredi színházat, a Dunántúl elsõ magyar kőszínházát díszítették. 1878-ban a színház lebontásakor földbe kerültek. 1958-ban az egykori nyári színkör helyén újra felállíttatta őket Balatonfüred Község Tanácsa.
+
''Felirata:'' Ezek az oszlopok az 1831-ben nemzeti áldozatkészségből emelt füredi színházat, a Dunántúl első magyar kőszínházát díszítették. 1878-ban a színház lebontásakor földbe kerültek. 1958-ban az egykori nyári színkör helyén újra felállíttatta őket Balatonfüred Község Tanácsa.
  
 
''Felavatva:'' 1961. július 3.
 
''Felavatva:'' 1961. július 3.
11. sor: 14. sor:
 
A hat oszlop csak 1835-ben került a homlokzatra. A keszthelyi kőből faragott dór oszlopokat gróf Festetics László ajándékozta. A színház épülete már 1868-ban életveszélyessé vált, de csak 1878-ban bontották le, amikor helyén megkezdték a Gyógyterem építését. Az oszlopok 1912-ben kerültek elő a földből, sokáig hányódtak, majd a Gyógyterem falához támasztva 1945-ben megégtek, de épen maradtak. 1958-ban állították fel a Kiserdőben, az 1860-ban épült és 1935-ben
 
A hat oszlop csak 1835-ben került a homlokzatra. A keszthelyi kőből faragott dór oszlopokat gróf Festetics László ajándékozta. A színház épülete már 1868-ban életveszélyessé vált, de csak 1878-ban bontották le, amikor helyén megkezdték a Gyógyterem építését. Az oszlopok 1912-ben kerültek elő a földből, sokáig hányódtak, majd a Gyógyterem falához támasztva 1945-ben megégtek, de épen maradtak. 1958-ban állították fel a Kiserdőben, az 1860-ban épült és 1935-ben
 
lebontott nyári színkör bejáratának helyén. Az emlékmű avatási ünnepségen a SZOT Szanatórium dísztermében leplezték le Gábor Móricz festőművész Kisfaludy Sándorról, a színház életrehívójáról készített festményét. Este a Nemzeti Színház művészei az író jelenlétében előadták Németh László A két Bolyai című drámáját.
 
lebontott nyári színkör bejáratának helyén. Az emlékmű avatási ünnepségen a SZOT Szanatórium dísztermében leplezték le Gábor Móricz festőművész Kisfaludy Sándorról, a színház életrehívójáról készített festményét. Este a Nemzeti Színház művészei az író jelenlétében előadták Németh László A két Bolyai című drámáját.
 +
 +
[[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]][[Category:Balatonfüred]]

A lap 2014. január 29., 19:14-kori változata

Koszinhaz.JPG


Helye: Kiserdő (Balatonfüred)

Felirata: Ezek az oszlopok az 1831-ben nemzeti áldozatkészségből emelt füredi színházat, a Dunántúl első magyar kőszínházát díszítették. 1878-ban a színház lebontásakor földbe kerültek. 1958-ban az egykori nyári színkör helyén újra felállíttatta őket Balatonfüred Község Tanácsa.

Felavatva: 1961. július 3.

Avató: Dr. Cenner Mihály színháztörténész

Anyaga: fehér márvány

A hat oszlop csak 1835-ben került a homlokzatra. A keszthelyi kőből faragott dór oszlopokat gróf Festetics László ajándékozta. A színház épülete már 1868-ban életveszélyessé vált, de csak 1878-ban bontották le, amikor helyén megkezdték a Gyógyterem építését. Az oszlopok 1912-ben kerültek elő a földből, sokáig hányódtak, majd a Gyógyterem falához támasztva 1945-ben megégtek, de épen maradtak. 1958-ban állították fel a Kiserdőben, az 1860-ban épült és 1935-ben lebontott nyári színkör bejáratának helyén. Az emlékmű avatási ünnepségen a SZOT Szanatórium dísztermében leplezték le Gábor Móricz festőművész Kisfaludy Sándorról, a színház életrehívójáról készített festményét. Este a Nemzeti Színház művészei az író jelenlétében előadták Németh László A két Bolyai című drámáját.