„Márföldy Aladár” változatai közötti eltérés
a |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | + | {{InfoboxSzemély | |
− | + | |név=Márföldy Aladár | |
+ | |kép=Márföldy_Aladár.jpg | ||
+ | |település=Budapest | ||
+ | |dátum=1893. november 3. | ||
+ | |elhunyt=Budapest | ||
+ | |halálozási idő=1988. július 6. | ||
+ | |foglalkozása=építészmérnök | ||
+ | }} | ||
− | + | (Budapest, 1893. november 3. - Budapest, 1988. július 6.) építészmérnök. | |
+ | |||
+ | == Élete == | ||
Budapesten végezte iskoláit, a műegyetemen 1921-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Rövid ideig egy magánmérnöki irodában gyakornok, 1922-ben, Veszprémben alkalmazták. 1924-ben kinevezték a város főmérnökének, 1929-ben életfogytiglan megerősítették főmérnöki állását. Fő feladata a városrendezési terv kimunkálása és annak megvalósítása. Ekkor alakult ki a Margit templom körüli kislakásos telep, az Ányos és Sziklay u. új temető. Rendezték a Kossuth utca, a Cserhát, a Búzapiac és a Rákóczi tér (ma Óváros tér) környékét. Elkészítette a Hősi Kapu tervét. A háborús károkról fényképeket készített. 1945-ben eredményesen tárgyalt a németekkel a városi közművek, köztük a robbantásra előkészített Viadukt megmentése érdekében. A háború után jól megszervezte a romeltakarítást és az újjáépítést. 1946-ban állásából elbocsátották, később a városból [[Balatonalmádi]]ba költözött. Székesfehérvárott figuránsként, majd földmérő mérnökként dolgozott. A Balatonfüredi Szívkórház főmérnökeként ment nyugdíjba. Irányította a szívkórház rekonstrukcióját, több nyaralót tervezett a Balaton északi partján. | Budapesten végezte iskoláit, a műegyetemen 1921-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Rövid ideig egy magánmérnöki irodában gyakornok, 1922-ben, Veszprémben alkalmazták. 1924-ben kinevezték a város főmérnökének, 1929-ben életfogytiglan megerősítették főmérnöki állását. Fő feladata a városrendezési terv kimunkálása és annak megvalósítása. Ekkor alakult ki a Margit templom körüli kislakásos telep, az Ányos és Sziklay u. új temető. Rendezték a Kossuth utca, a Cserhát, a Búzapiac és a Rákóczi tér (ma Óváros tér) környékét. Elkészítette a Hősi Kapu tervét. A háborús károkról fényképeket készített. 1945-ben eredményesen tárgyalt a németekkel a városi közművek, köztük a robbantásra előkészített Viadukt megmentése érdekében. A háború után jól megszervezte a romeltakarítást és az újjáépítést. 1946-ban állásából elbocsátották, később a városból [[Balatonalmádi]]ba költözött. Székesfehérvárott figuránsként, majd földmérő mérnökként dolgozott. A Balatonfüredi Szívkórház főmérnökeként ment nyugdíjba. Irányította a szívkórház rekonstrukcióját, több nyaralót tervezett a Balaton északi partján. | ||
− | + | == Munkái == | |
− | + | *Reflexiók Veszprém városrendezéséhez. 1-2. rész. = Veszprémi Hírlap, 1925. november 8. | |
− | + | *Veszprém forgalmi és közlekedési viszonyai a múltban és jelenben. 1-3. r. = Veszprémi Hírlap, 1927. január 26 - június 1. | |
− | + | *Az építkezések közgazdasági jelentőségéről és a lakásépítő szövetkezetekről. 1926. | |
− | + | == Irodalom == | |
− | + | *Mi vezette Veszprém építőit? = Veszprémi Hírlap, 1943. december 25. | |
− | + | *Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. Budapest, 1993. | |
− | + | *Gyulaváriné Lovassy Klára: Veszprém építői. Márföldy Aladár. = Veszprémi Szemle, 1994. 2. sz. | |
== Külső hivatkozás == | == Külső hivatkozás == |
A lap 2014. február 4., 18:45-kori változata
Márföldy Aladár | |||||
180px | |||||
Született: | Budapest | ||||
1893. november 3. | |||||
Elhunyt: | Budapest | ||||
1988. július 6. | |||||
Pályafutása | |||||
Foglalkozása: | építészmérnök | ||||
(Budapest, 1893. november 3. - Budapest, 1988. július 6.) építészmérnök.
Tartalomjegyzék
Élete
Budapesten végezte iskoláit, a műegyetemen 1921-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Rövid ideig egy magánmérnöki irodában gyakornok, 1922-ben, Veszprémben alkalmazták. 1924-ben kinevezték a város főmérnökének, 1929-ben életfogytiglan megerősítették főmérnöki állását. Fő feladata a városrendezési terv kimunkálása és annak megvalósítása. Ekkor alakult ki a Margit templom körüli kislakásos telep, az Ányos és Sziklay u. új temető. Rendezték a Kossuth utca, a Cserhát, a Búzapiac és a Rákóczi tér (ma Óváros tér) környékét. Elkészítette a Hősi Kapu tervét. A háborús károkról fényképeket készített. 1945-ben eredményesen tárgyalt a németekkel a városi közművek, köztük a robbantásra előkészített Viadukt megmentése érdekében. A háború után jól megszervezte a romeltakarítást és az újjáépítést. 1946-ban állásából elbocsátották, később a városból Balatonalmádiba költözött. Székesfehérvárott figuránsként, majd földmérő mérnökként dolgozott. A Balatonfüredi Szívkórház főmérnökeként ment nyugdíjba. Irányította a szívkórház rekonstrukcióját, több nyaralót tervezett a Balaton északi partján.
Munkái
- Reflexiók Veszprém városrendezéséhez. 1-2. rész. = Veszprémi Hírlap, 1925. november 8.
- Veszprém forgalmi és közlekedési viszonyai a múltban és jelenben. 1-3. r. = Veszprémi Hírlap, 1927. január 26 - június 1.
- Az építkezések közgazdasági jelentőségéről és a lakásépítő szövetkezetekről. 1926.
Irodalom
- Mi vezette Veszprém építőit? = Veszprémi Hírlap, 1943. december 25.
- Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. Budapest, 1993.
- Gyulaváriné Lovassy Klára: Veszprém építői. Márföldy Aladár. = Veszprémi Szemle, 1994. 2. sz.
Külső hivatkozás
Veszprém megyei életrajzi lexikon |