„Márföldy Aladár” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
1. sor: 1. sor:
[[Image:Márföldy_Aladár.jpg|thumb]]
+
{{InfoboxSzemély
(Bp., 1893. nov. 3.- Budapest, 1988. júl. 6.) építészmérnök.
+
|név=Márföldy Aladár
 +
|kép=Márföldy_Aladár.jpg
 +
|település=Budapest
 +
|dátum=1893. november 3.
 +
|elhunyt=Budapest
 +
|halálozási idő=1988. július 6.
 +
|foglalkozása=építészmérnök
 +
}}
  
=== Élete ===
+
(Budapest, 1893. november 3. - Budapest, 1988. július 6.) építészmérnök.
 +
 
 +
== Élete ==
 
Budapesten végezte iskoláit, a műegyetemen 1921-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Rövid ideig egy magánmérnöki irodában gyakornok, 1922-ben, Veszprémben alkalmazták. 1924-ben kinevezték a város főmérnökének, 1929-ben életfogytiglan megerősítették főmérnöki állását. Fő feladata a városrendezési terv kimunkálása és annak megvalósítása. Ekkor alakult ki a Margit templom körüli kislakásos telep, az Ányos és Sziklay u. új temető. Rendezték a Kossuth utca, a Cserhát, a Búzapiac és a Rákóczi tér (ma Óváros tér) környékét. Elkészítette a Hősi Kapu tervét. A háborús károkról fényképeket készített. 1945-ben eredményesen tárgyalt a németekkel a városi közművek, köztük a robbantásra előkészített Viadukt megmentése érdekében. A háború után jól megszervezte a romeltakarítást és az újjáépítést. 1946-ban állásából elbocsátották, később a városból [[Balatonalmádi]]ba költözött. Székesfehérvárott figuránsként, majd földmérő mérnökként dolgozott. A Balatonfüredi Szívkórház főmérnökeként ment nyugdíjba. Irányította a szívkórház rekonstrukcióját, több nyaralót tervezett a Balaton északi partján.  
 
Budapesten végezte iskoláit, a műegyetemen 1921-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Rövid ideig egy magánmérnöki irodában gyakornok, 1922-ben, Veszprémben alkalmazták. 1924-ben kinevezték a város főmérnökének, 1929-ben életfogytiglan megerősítették főmérnöki állását. Fő feladata a városrendezési terv kimunkálása és annak megvalósítása. Ekkor alakult ki a Margit templom körüli kislakásos telep, az Ányos és Sziklay u. új temető. Rendezték a Kossuth utca, a Cserhát, a Búzapiac és a Rákóczi tér (ma Óváros tér) környékét. Elkészítette a Hősi Kapu tervét. A háborús károkról fényképeket készített. 1945-ben eredményesen tárgyalt a németekkel a városi közművek, köztük a robbantásra előkészített Viadukt megmentése érdekében. A háború után jól megszervezte a romeltakarítást és az újjáépítést. 1946-ban állásából elbocsátották, később a városból [[Balatonalmádi]]ba költözött. Székesfehérvárott figuránsként, majd földmérő mérnökként dolgozott. A Balatonfüredi Szívkórház főmérnökeként ment nyugdíjba. Irányította a szívkórház rekonstrukcióját, több nyaralót tervezett a Balaton északi partján.  
  
=== Munkái ===
+
== Munkái ==
: Reflexiók Veszprém városrendezéséhez. 1-2. rész. = Vpi. Hírl, 1925. nov. 8.
+
*Reflexiók Veszprém városrendezéséhez. 1-2. rész. = Veszprémi Hírlap, 1925. november 8.
: Veszprém forgalmi és közlekedési viszonyai a múltban és jelenben. 1-3. r. = Vpi. Hírl, 1927. jan. 26-jún. 1.
+
*Veszprém forgalmi és közlekedési viszonyai a múltban és jelenben. 1-3. r. = Veszprémi Hírlap, 1927. január 26 - június 1.
: Az építkezések közgazdasági jelentőségéről és a lakásépítő szövetkezetekről. 1926.  
+
*Az építkezések közgazdasági jelentőségéről és a lakásépítő szövetkezetekről. 1926.  
  
=== Irodalom ===
+
== Irodalom ==
: Mi vezette Veszprém építőit? = Vpi. Hírl, 1943. dec. 25.
+
*Mi vezette Veszprém építőit? = Veszprémi Hírlap, 1943. december 25.
: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. Bp., 1993.
+
*Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. Budapest, 1993.
: Gyulaváriné Lovassy Klára: Veszprém építői. -. = Vpi. Szle, 1994. 2. sz.
+
*Gyulaváriné Lovassy Klára: Veszprém építői. Márföldy Aladár. = Veszprémi Szemle, 1994. 2. sz.
  
 
== Külső hivatkozás  ==
 
== Külső hivatkozás  ==

A lap 2014. február 4., 18:45-kori változata

Márföldy Aladár
180px
Született: Budapest
1893. november 3.
Elhunyt: Budapest
1988. július 6.
Pályafutása
Foglalkozása: építészmérnök



(Budapest, 1893. november 3. - Budapest, 1988. július 6.) építészmérnök.

Élete

Budapesten végezte iskoláit, a műegyetemen 1921-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Rövid ideig egy magánmérnöki irodában gyakornok, 1922-ben, Veszprémben alkalmazták. 1924-ben kinevezték a város főmérnökének, 1929-ben életfogytiglan megerősítették főmérnöki állását. Fő feladata a városrendezési terv kimunkálása és annak megvalósítása. Ekkor alakult ki a Margit templom körüli kislakásos telep, az Ányos és Sziklay u. új temető. Rendezték a Kossuth utca, a Cserhát, a Búzapiac és a Rákóczi tér (ma Óváros tér) környékét. Elkészítette a Hősi Kapu tervét. A háborús károkról fényképeket készített. 1945-ben eredményesen tárgyalt a németekkel a városi közművek, köztük a robbantásra előkészített Viadukt megmentése érdekében. A háború után jól megszervezte a romeltakarítást és az újjáépítést. 1946-ban állásából elbocsátották, később a városból Balatonalmádiba költözött. Székesfehérvárott figuránsként, majd földmérő mérnökként dolgozott. A Balatonfüredi Szívkórház főmérnökeként ment nyugdíjba. Irányította a szívkórház rekonstrukcióját, több nyaralót tervezett a Balaton északi partján.

Munkái

  • Reflexiók Veszprém városrendezéséhez. 1-2. rész. = Veszprémi Hírlap, 1925. november 8.
  • Veszprém forgalmi és közlekedési viszonyai a múltban és jelenben. 1-3. r. = Veszprémi Hírlap, 1927. január 26 - június 1.
  • Az építkezések közgazdasági jelentőségéről és a lakásépítő szövetkezetekről. 1926.

Irodalom

  • Mi vezette Veszprém építőit? = Veszprémi Hírlap, 1943. december 25.
  • Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. Budapest, 1993.
  • Gyulaváriné Lovassy Klára: Veszprém építői. Márföldy Aladár. = Veszprémi Szemle, 1994. 2. sz.

Külső hivatkozás

Veszprém megyei életrajzi lexikon