„Vajkai Aurél” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
1. sor: 1. sor:
Wagenhuber Aurél (Kolozsvár, 1903. máj. 14.-Bp., 1987. nov. 29.) etnográfus, író, orvos.
+
{{InfoboxSzemély
[[Fájl:Vajkai.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Vajkai Aurél]]
+
|név=Vajkai Aurél
 +
|kép=Vajkai.jpg
 +
|település=Korozsvár
 +
|dátum=1903. május 14.
 +
|elhunyt=Budapest
 +
|halálozási idő=1987. november 29.
 +
|foglalkozása=etnográfus, író, orvos
 +
}}
 +
Wagenhuber Aurél (Kolozsvár, 1903. május 14. - Budapest, 1987. november 29.) etnográfus, író, orvos.
  
=== Élete ===
+
== Élete ==
 
Kassán tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán 1927-ben szerzett oklevelet. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939-1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941-1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött. Ez évtől 1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1959-től a történettudományok és a néprajz kandidátusa. 1950-től [[Balatonalmádi]]ban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. Végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik. A hegyközségben 1996 óta utca viseli a nevét. Tudományos munkássága a néprajz szinte minden területére kiterjedt. Néprajzi tanulmányai, monográfiái mellett számtalan művészeti, honismereti, idegenforgalmi tárgyú cikket és közel nyolcszáz zenekritikát publikált. Néprajzi munkásságát Győrffy István emlékéremmel, a népi orvoslás terén elért eredményeit pedig az Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya örökös elnök cím adományozásával ismerte el. Zenekritikáiért Péterfy Emlékplakettet kapott.
 
Kassán tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán 1927-ben szerzett oklevelet. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939-1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941-1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött. Ez évtől 1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1959-től a történettudományok és a néprajz kandidátusa. 1950-től [[Balatonalmádi]]ban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. Végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik. A hegyközségben 1996 óta utca viseli a nevét. Tudományos munkássága a néprajz szinte minden területére kiterjedt. Néprajzi tanulmányai, monográfiái mellett számtalan művészeti, honismereti, idegenforgalmi tárgyú cikket és közel nyolcszáz zenekritikát publikált. Néprajzi munkásságát Győrffy István emlékéremmel, a népi orvoslás terén elért eredményeit pedig az Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya örökös elnök cím adományozásával ismerte el. Zenekritikáiért Péterfy Emlékplakettet kapott.
  
=== Munkássága ===
+
== Munkássága ==
:Veszprém megye népi építkezése 1-2. Rész. = Népr. Ért, 1940. 1-2. sz.
+
*Veszprém megye népi építkezése 1-2. Rész. = Népr. Ért, 1940. 1-2. sz.
:A magyar népi táplálkozás kutatása. Bp., 1947.
+
*A magyar népi táplálkozás kutatása. Budapest, 1947.
:A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Bp., 1948.
+
*A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Budapest, 1948.
:A magyar népi orvoslás kutatása. Bp., 1948.
+
*A magyar népi orvoslás kutatása. Budapest, 1948.
:A Bakony néprajza. Bp., 1959.
+
*A Bakony néprajza. Budapest, 1959.
:Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Bp., 1959.
+
*Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest, 1959.
:Balatonmellék. Bp., 1964.
+
*Balatonmellék. Budapest, 1964.
:Lake Balaton. Bp., 1967.
+
*Lake Balaton. Budapest, 1967.
:Néprajzkutatás Veszprém megyében. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 13. Történelem. Veszprém, 1978.
+
*Néprajzkutatás Veszprém megyében. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 13. Történelem. Veszprém, 1978.
:Negyvennyolc a népművészetben. = Új. Hor., 1998. Különszám.  
+
*Negyvennyolc a népművészetben. = Új Horizont, 1998. Különszám.  
  
=== Irodalom ===
+
== Irodalom ==
: GUNDA Béla: ~ 70 éves. = Ethn, 1974. 4. sz.
+
*GUNDA Béla: Vajkai Aurél 70 éves. = Ethn, 1974. 4. sz.
: PETÁNOVICS Katalin: Dr. ~ 75 éves. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 14. Történelem. Veszprém, 1979. (Munkásságának bibliográfiája.)
+
*PETÁNOVICS Katalin: Dr. Vajkai Aurél 75 éves. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 14. Történelem. Veszprém, 1979. (Munkásságának bibliográfiája.)
: MATYIKÓ SEBESTYÉN József: A Balaton-mellék néprajztudósa. ~ról. = Somogyi Honism, 1986. 1. sz.
+
*MATYIKÓ SEBESTYÉN József: A Balaton-mellék néprajztudósa. Vajkai Aurélról. = Somogyi Honismeret, 1986. 1. sz.
: LACKOVITS Emőke: Búcsú ~tól. = Néprajzi Hírek, 1987. 2. sz.
+
*LACKOVITS Emőke: Búcsú Vajkai Auréltól. = Néprajzi Hírek, 1987. 2. sz.
: UZSOKI András: ~ ravatalánál. = Hor, 1988. 1. sz.
+
*UZSOKI András: Vajkai Aurél ravatalánál. = Horizont, 1988. 1. sz.
: BALASSA Iván: ~. Kolozsvár, 1903. máj. 14.- Bp., 1987. nov. 29. = Ethn, 1989. 1-4. sz. - ÉRI István: ~. = Bakony-balatoni kalendárium 2003. Veszprém, 2002.
+
*BALASSA Iván: Vajkai Aurél. Kolozsvár, 1903. máj. 14.- Budapest, 1987. nov. 29. = Ethn, 1989. 1-4. sz.
 +
*ÉRI István: Vajkai Aurél. = Bakony-balatoni kalendárium 2003. Veszprém, 2002.
  
 
== Külső hivatkozás  ==
 
== Külső hivatkozás  ==

A lap 2014. február 5., 19:00-kori változata

Vajkai Aurél
Vajkai.jpg
Született: Korozsvár
1903. május 14.
Elhunyt: Budapest
1987. november 29.
Pályafutása
Foglalkozása: etnográfus, író, orvos


Wagenhuber Aurél (Kolozsvár, 1903. május 14. - Budapest, 1987. november 29.) etnográfus, író, orvos.

Élete

Kassán tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán 1927-ben szerzett oklevelet. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939-1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941-1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött. Ez évtől 1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1959-től a történettudományok és a néprajz kandidátusa. 1950-től Balatonalmádiban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. Végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik. A hegyközségben 1996 óta utca viseli a nevét. Tudományos munkássága a néprajz szinte minden területére kiterjedt. Néprajzi tanulmányai, monográfiái mellett számtalan művészeti, honismereti, idegenforgalmi tárgyú cikket és közel nyolcszáz zenekritikát publikált. Néprajzi munkásságát Győrffy István emlékéremmel, a népi orvoslás terén elért eredményeit pedig az Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya örökös elnök cím adományozásával ismerte el. Zenekritikáiért Péterfy Emlékplakettet kapott.

Munkássága

  • Veszprém megye népi építkezése 1-2. Rész. = Népr. Ért, 1940. 1-2. sz.
  • A magyar népi táplálkozás kutatása. Budapest, 1947.
  • A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Budapest, 1948.
  • A magyar népi orvoslás kutatása. Budapest, 1948.
  • A Bakony néprajza. Budapest, 1959.
  • Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest, 1959.
  • Balatonmellék. Budapest, 1964.
  • Lake Balaton. Budapest, 1967.
  • Néprajzkutatás Veszprém megyében. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 13. Történelem. Veszprém, 1978.
  • Negyvennyolc a népművészetben. = Új Horizont, 1998. Különszám.

Irodalom

  • GUNDA Béla: Vajkai Aurél 70 éves. = Ethn, 1974. 4. sz.
  • PETÁNOVICS Katalin: Dr. Vajkai Aurél 75 éves. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 14. Történelem. Veszprém, 1979. (Munkásságának bibliográfiája.)
  • MATYIKÓ SEBESTYÉN József: A Balaton-mellék néprajztudósa. Vajkai Aurélról. = Somogyi Honismeret, 1986. 1. sz.
  • LACKOVITS Emőke: Búcsú Vajkai Auréltól. = Néprajzi Hírek, 1987. 2. sz.
  • UZSOKI András: Vajkai Aurél ravatalánál. = Horizont, 1988. 1. sz.
  • BALASSA Iván: Vajkai Aurél. Kolozsvár, 1903. máj. 14.- Budapest, 1987. nov. 29. = Ethn, 1989. 1-4. sz.
  • ÉRI István: Vajkai Aurél. = Bakony-balatoni kalendárium 2003. Veszprém, 2002.

Külső hivatkozás

Veszprém megyei életrajzi lexikon