„Szent Imre templom” változatai közötti eltérés
| 6. sor: | 6. sor: | ||
A templom alapkövét a trianoni tragédia 10. évfordulóján rakták le 1930. június 4-én és mindössze öt hónappal később november 5-én, Szent Imre herceg ünnepén az ünnepelt Szent tiszteletére már meg is történt a felszentelés. A templom Medgyasszay István tervei alapján erdélyi magyaros stílusban épült „néma imádságként” az ég felé mutatva a nagy magyar hazáért, nemzetünk megmaradásáért. A templom belső építészeti terveit Veszely Géza építészmérnök készítette. Falképeit Bicskei Karle János festette 1955-ben. A plébánia első lelkipásztorai Deák János Szulpic OFM., és Kreutz József voltak. Majd 1936-tól 1987-ig Dr. Pintér Sándor vezette a plébániát és lett megalapozója Almádi szépen fejlődő, virágzó hitéletének. | A templom alapkövét a trianoni tragédia 10. évfordulóján rakták le 1930. június 4-én és mindössze öt hónappal később november 5-én, Szent Imre herceg ünnepén az ünnepelt Szent tiszteletére már meg is történt a felszentelés. A templom Medgyasszay István tervei alapján erdélyi magyaros stílusban épült „néma imádságként” az ég felé mutatva a nagy magyar hazáért, nemzetünk megmaradásáért. A templom belső építészeti terveit Veszely Géza építészmérnök készítette. Falképeit Bicskei Karle János festette 1955-ben. A plébánia első lelkipásztorai Deák János Szulpic OFM., és Kreutz József voltak. Majd 1936-tól 1987-ig Dr. Pintér Sándor vezette a plébániát és lett megalapozója Almádi szépen fejlődő, virágzó hitéletének. | ||
| − | [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Egyházi_épületek]][[Category:Balatonalmádi Értéktár | + | [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Egyházi_épületek]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]] |
A lap 2014. március 3., 15:28-kori változata
A balatonalmádi Szent Imre plébániát 1934. november 1-i határozatával alapította Dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök. Korábban Almádi az ősi Vörösberényi Plébániához tartozott. Temploma nem volt, csak egy kis kápolna a szép fekvésű szőlők között, amelyet 1883-ban építettek Szent Margit tiszteletére.
A múlt század első évtizedeiben,a Balaton „felfedezése” azonban magával hozta a part menti települések viszonylag gyors fejlődését, lélekszámban való gyarapodását. Egyre többen telepedtek le itt véglegesen, így a Szent Margit kápolna kicsinek bizonyult. A húszas évek végére érett meg a helyzet arra, hogy az egyházközség saját templom építésébe fogjon. Az építkezés előkészítésében, lebonyolításában nagy érdemeket szerzett Dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő, felsőházi tag; aki építési telket adományozott az egyházközségnek és jelentős pénzbeli adományaival is folyamatosan segítette a templom építést. 1939-ben tőle vásárolta meg az egyházközség plébániaépületnek az un. Tulipán nyaralót is. Az egyház részéről az akkori vörösberényi plébános Gyöngyössy Imre felügyelte és segítette a munkálatokat.
A templom alapkövét a trianoni tragédia 10. évfordulóján rakták le 1930. június 4-én és mindössze öt hónappal később november 5-én, Szent Imre herceg ünnepén az ünnepelt Szent tiszteletére már meg is történt a felszentelés. A templom Medgyasszay István tervei alapján erdélyi magyaros stílusban épült „néma imádságként” az ég felé mutatva a nagy magyar hazáért, nemzetünk megmaradásáért. A templom belső építészeti terveit Veszely Géza építészmérnök készítette. Falképeit Bicskei Karle János festette 1955-ben. A plébánia első lelkipásztorai Deák János Szulpic OFM., és Kreutz József voltak. Majd 1936-tól 1987-ig Dr. Pintér Sándor vezette a plébániát és lett megalapozója Almádi szépen fejlődő, virágzó hitéletének.
