„Szent Erzsébet liget” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
− | Almádi legnagyobb közhasznú zöldterülete a Bajcsy-Zsilinszky útnál levő vasúti átjárótól a Wesselényi strandig húzódó parkterület, amelyet északról a vasútvonal, délről pedig a Balaton határol. Értékes növényállománya alapján természetvédelmi területté lett nyilvánítva (170/1977. VB. hat.) 1977-ben, majd 2015-ben a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése alapján (15/2015. (V.4.) ö.r.) helyi jelentőségű védett természeti területként megmaradt a védettsége. | + | [[Balatonalmádi|Almádi]] legnagyobb közhasznú zöldterülete a Bajcsy-Zsilinszky útnál levő vasúti átjárótól a Wesselényi strandig húzódó parkterület, amelyet északról a vasútvonal, délről pedig a Balaton határol. Értékes növényállománya alapján természetvédelmi területté lett nyilvánítva (170/1977. VB. hat.) 1977-ben, majd 2015-ben a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése alapján (15/2015. (V.4.) ö.r.) helyi jelentőségű védett természeti területként megmaradt a védettsége. |
A park területe 10 hektár. Uralkodó fafajok a fehér- és feketenyár és a fehérfűz. Kiemelkedő érték a nagyméretű mocsáriciprus, a platánsor és a piramis-fűzfabokor. Az 1950-es években több fafaj "szomorú" változatát telepítették, majd tiszafa, oszlopostuja, nehézszagú-boróka és több örökzöld cserjével gazdagították a gyűjteményt. Érdekes a narancsvörös vesszőjű fűz kettős fasora, valamint a narancseperfa. | A park területe 10 hektár. Uralkodó fafajok a fehér- és feketenyár és a fehérfűz. Kiemelkedő érték a nagyméretű mocsáriciprus, a platánsor és a piramis-fűzfabokor. Az 1950-es években több fafaj "szomorú" változatát telepítették, majd tiszafa, oszlopostuja, nehézszagú-boróka és több örökzöld cserjével gazdagították a gyűjteményt. Érdekes a narancsvörös vesszőjű fűz kettős fasora, valamint a narancseperfa. | ||
− | A park fásítása az 1890-1896 közötti időszakban kezdődött. Az 1893-ban megalakított Almádi Fürdő Részvénytársaság alapító okiratában almádi fürdő felvirágoztatása volt a legfőbb célkitűzés. Ennek érdekében munkálkodásuk folyamatos volt, aminek szinte egyetlen ma is | + | A park fásítása az 1890-1896 közötti időszakban kezdődött. Az 1893-ban megalakított [[Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (I. rész)|Almádi Fürdő Részvénytársaság]] alapító okiratában almádi fürdő felvirágoztatása volt a legfőbb célkitűzés. Ennek érdekében munkálkodásuk folyamatos volt, aminek szinte egyetlen ma is |
látható eredménye a parti sétány. | látható eredménye a parti sétány. | ||
− | A park kialakításának kezdeményezése Véghely Dezső alispán, almádi birtokos nevéhez kapcsolható. Közvetlenül a parti sáv kivételével fásításra került sor, amelynek következtében már 1901-re szép nagy fák voltak a park területén. A rendezetlen parti sávban nem volt | + | A park kialakításának kezdeményezése [[Véghely Dezső]] alispán, almádi birtokos nevéhez kapcsolható. Közvetlenül a parti sáv kivételével fásításra került sor, amelynek következtében már 1901-re szép nagy fák voltak a park területén. A rendezetlen parti sávban nem volt |
épített partfal, csupán nádas, függetlenül attól, hogy a fürdőház és a gőzhajó kikötő már jóval régebb óta működött. 1902-ben került sor a part rendezésére, melynek során a nádast kivágták és feltöltötték a területet. Megépítették az új mólót valamint a zenepavilont. Ugyan | épített partfal, csupán nádas, függetlenül attól, hogy a fürdőház és a gőzhajó kikötő már jóval régebb óta működött. 1902-ben került sor a part rendezésére, melynek során a nádast kivágták és feltöltötték a területet. Megépítették az új mólót valamint a zenepavilont. Ugyan | ||
− | ekkor kerültek a parkba az első szobrok is: Petőfi, Kossuth és Rákóczi, majd Véghely Dezső halála után (1914-ben) állították az emlékpadot. | + | ekkor kerültek a parkba az első szobrok is: [[Petőfi Sándor mellszobra|Petőfi]], [[Kossuth Lajos mellszobra|Kossuth]] és [[II. Rákóczi Ferenc mellszobra|Rákóczi]], majd Véghely Dezső halála után (1914-ben) állították az [[Véghely Dezső emlékpad|emlékpadot]]. |
Hozzá kell tenni azonban, hogy a mai partvonal az 1960-as évek végén mintegy 8 méterrel beljebb került a Balatonba. | Hozzá kell tenni azonban, hogy a mai partvonal az 1960-as évek végén mintegy 8 méterrel beljebb került a Balatonba. |
A lap 2015. június 11., 18:23-kori változata
Almádi legnagyobb közhasznú zöldterülete a Bajcsy-Zsilinszky útnál levő vasúti átjárótól a Wesselényi strandig húzódó parkterület, amelyet északról a vasútvonal, délről pedig a Balaton határol. Értékes növényállománya alapján természetvédelmi területté lett nyilvánítva (170/1977. VB. hat.) 1977-ben, majd 2015-ben a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése alapján (15/2015. (V.4.) ö.r.) helyi jelentőségű védett természeti területként megmaradt a védettsége.
A park területe 10 hektár. Uralkodó fafajok a fehér- és feketenyár és a fehérfűz. Kiemelkedő érték a nagyméretű mocsáriciprus, a platánsor és a piramis-fűzfabokor. Az 1950-es években több fafaj "szomorú" változatát telepítették, majd tiszafa, oszlopostuja, nehézszagú-boróka és több örökzöld cserjével gazdagították a gyűjteményt. Érdekes a narancsvörös vesszőjű fűz kettős fasora, valamint a narancseperfa.
A park fásítása az 1890-1896 közötti időszakban kezdődött. Az 1893-ban megalakított Almádi Fürdő Részvénytársaság alapító okiratában almádi fürdő felvirágoztatása volt a legfőbb célkitűzés. Ennek érdekében munkálkodásuk folyamatos volt, aminek szinte egyetlen ma is látható eredménye a parti sétány.
A park kialakításának kezdeményezése Véghely Dezső alispán, almádi birtokos nevéhez kapcsolható. Közvetlenül a parti sáv kivételével fásításra került sor, amelynek következtében már 1901-re szép nagy fák voltak a park területén. A rendezetlen parti sávban nem volt épített partfal, csupán nádas, függetlenül attól, hogy a fürdőház és a gőzhajó kikötő már jóval régebb óta működött. 1902-ben került sor a part rendezésére, melynek során a nádast kivágták és feltöltötték a területet. Megépítették az új mólót valamint a zenepavilont. Ugyan ekkor kerültek a parkba az első szobrok is: Petőfi, Kossuth és Rákóczi, majd Véghely Dezső halála után (1914-ben) állították az emlékpadot.
Hozzá kell tenni azonban, hogy a mai partvonal az 1960-as évek végén mintegy 8 méterrel beljebb került a Balatonba.
A Nők a Balatonért Egyesület a Norvég pályázati rendszer keretében 2008-2009 évben mintegy 50 millió forint támogatáshoz jutott, amiből a park megújult. Nem csak a zöldfelületek megújítása és a meglévő növények fiatalítása volt projektelem, hanem a gyalogutak felújítása, utcabútorok, hulladékgyűjtők elhelyezése is megtörtént 2013-ban a "Kézfogás" Európa Szoborpark készült el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 keretében Balatonalmádi Város Önkormányzata által LEADER pályázaton elnyert támogatás és a városhoz kötődő polgárok önzetlen támogatása segítségével. Kortárs magyar és európai szobrászművészek ajánlották fel műveiket, ajándékként, illetve időszaki kiállításra.
Napjainkban a móló melletti játszótér és a strand melletti sétány felújítása történik.
[[Image:{{{címer}}}|left|20px]] | "Természetvédelmi terület, Balatonalmádi legrégebbi parkja."
A {{{település}}} Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság {{{határozat}}} határozata alapján |