A lap 2010. november 12., 17:48-kori változata

Wiki formázási alapjai

Kétféle módszer használható a szövegek formázásakor.

1. A kiválasztott vagy új szócikkek szerkesztésénél minden esetben az alap wikiszerkesztő jelenik meg, ha ezt választjuk akkor mindig saját magunk gépeljük be a formázásokat jelölő karaktereket.
2. Választhatjuk a Rich Editor gombra kattintva a bővebb szövegszerkető lehetőségét, melynek segítségével a könnyű és gyorsan formázás.

Tagolás

A különböző részeket fejezetekkel lehet elválasztani (mint fent a Tagolás), a fejezetcímnek kívánt szöveget egyenlőségjelek (=) közé kell tenni ehhez. Ha több egyenlőségjel közé kerül a cím, akkor hátrább kerül a hierarchiában, alcím lesz (túl mély bontást nem érdemes használni a nehéz áttekinthetőség végett). A főcímek két pár egyenlőségjel közé kell kerüljenek (egy párt nem használnunk).

Példa:

== Főcím ==
=== Alcím ===

Szövegszerkesztő módban: Formátum - Fejléc1, 2 ...

Bővebben: Wikipédia: Szakasz

Listák

Alapvetően háromféle lista létezik, a pontozott, a számozott és a definíció lista. A pontozott esetén a csillag (*) karaktert kell elhelyezni a sor előtt, a számozott esetén pedig a kettős keresztet (#) . A definíció listában a pontosvessző (;) jelöli a címet, míg kettőspont (:) a definíciót. Ha több karaktert használunk, egy többszintű listát kapunk (számozott lista esetén a számozás minden szinten külön megy). A két forma tetszés (és szükség) szerint egymásba is ágyazható. Mindenik lista megszakad, az első üres sornál (új bekezdésnél).

Példa:

*első szint
**második szint
**#harmadik szint
**#;harmadik szint - tétel
**#:definíció

A szövegszerkesztő két lehetőséged ad számozott és nem számozott lista.

Előformázott szöveg

Ha egy sort szóközzel kezdesz, akkor a sor úgy jelenik meg, ahogy beírtad (rögzített szélességű betűvel). Ezt főleg a programok forráskódja (esetleg algoritmus pszeudokódja) vagy ASCII-art esetén ajánlott használni. Figyelni kell arra, hogy a hosszú sorok nem lesznek automatikusan törve, így azok kilóghatnak az olvasómezőből, megnehezítve az olvasást. Éppen ezért folyószöveget nem szabad szóközzel kezdeni, csak ha a sorokat folyamatosan törjük manuálisan (egy-egy újsorral).

Példa:

Az összes példa
ilyen formában van 
megadva

Hivatkozások

A Wikipédia cikkeire belső hivatkozásokkal lehet mutatni (a kék linkek létező cikkeket, a pirosak még nem létezőket jelölnek). A linkekben kerülni kell a ragozott alakokat, azokat a linken kívül, vagy alternatív névként kell írni. Az alternatív nevek hasznosak ragozás esetén (persze nem csak), ilyenkor csak a | karakter utáni név jelenik meg a cikkben. Hasznos trükk a névterek és egyértelműsítő zárójelek gyors eltüntetésére a csővarázs: a szögletes zárójelek közé beírod a cikk teljes nevét, kiteszed utána a | karaktert, s a program automatikusan elvégzi a többit.

Külső (nem a Wikipédia cikkeire mutató) hivatkozásokat is lehet használni, főként forrásmegjelölésre, folyószövegben nem ajánlott a használata. A teljes URL címet (http://...) egy pár szögletes zárójel közé kell tenni, a cím után szóközzel elválasztva alternatív nevet lehet megadni - a cikkben ez jelenik meg kattintható szövegként, nem az URL.

Példa:

[[Wikipédia]]
 [[Wikipédia|Wikipédiát]] - ragozás alternatív névvel a | utáni rész jelenik meg, 
   de a helyes alakra hivatkozik
 [[budai vár]]at - a rag egyesítve lesz a linkkel, viszont a helyes alakra mutat
 [[Wikipédia:Homokozó|Homokozó]] csak Homokozó fog megjelenni
 [http://www.google.hu Google]

Médiafájlok beszúrása

Fejezetek

''Dőlt szöveg''

Segítség itt