„Lőrincze Lajos” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb LŐRINCZE Lajos (Szentgál, 1915. nov. 24.–Bp., 1993 okt. 11.) nyelvész, tanár. =Élete= A Pápai Református Kollégium diákja...”) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | [[Image: | + | [[Image:Lorincze_Lajos.jpg|200px|thumb]] |
− | LŐRINCZE Lajos (Szentgál, 1915. | + | LŐRINCZE Lajos (Szentgál, 1915. november 24. – Budapest, 1993 október 11.) nyelvész, tanár. |
=Élete= | =Élete= | ||
9. sor: | 9. sor: | ||
==Művei== | ==Művei== | ||
− | *Földrajzi neveink élete. | + | *Földrajzi neveink élete. Budapest, 1947. |
− | *Földrajzi névgyűjtésünk múltja, jelen állása és feladatai. | + | *Földrajzi névgyűjtésünk múltja, jelen állása és feladatai. Budapest, 1949. |
− | *Magyar nyelvjárási bibliográfia. (Társszerző.) | + | *Magyar nyelvjárási bibliográfia. (Társszerző.) Budapest, 1951. |
− | *Szempontok és adatok személyneveink újabb kori történetéhez. | + | *Szempontok és adatok személyneveink újabb kori történetéhez. Budapest, 1952. |
− | *Nyelv és élet. | + | *Nyelv és élet. Budapest, 1953. |
− | *A Magyar Nyelvatlasz anyaggyűjtésének módszere. | + | *A Magyar Nyelvatlasz anyaggyűjtésének módszere. Budapest, 1955. |
− | *Édes anyanyelvünk. | + | *Édes anyanyelvünk. Budapest, 1961. |
− | *Nyelvőrségen. | + | *Nyelvőrségen. Budapest, 1968. |
− | *Emberközpontú nyelvművelés. | + | *Emberközpontú nyelvművelés. Budapest, 1980. |
*Bilingérezés. Szógyűjtemény Szentgál XVIII–XIX. századi nyelvéből. Veszprém, 1989. | *Bilingérezés. Szógyűjtemény Szentgál XVIII–XIX. századi nyelvéből. Veszprém, 1989. | ||
*Megnől az ember szíve. Veszprém, 1993. | *Megnől az ember szíve. Veszprém, 1993. | ||
23. sor: | 23. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
− | *BÁRCZI Géza: | + | *BÁRCZI Géza: Lőrincze Lajos, Nyelv és élet. = Magyar Nyelv, 1953. |
− | *KERESZTURY Dezső: Nyelvünk és kultúránk. | + | *KERESZTURY Dezső: Nyelvünk és kultúránk. Budapest, 1985. |
− | *BENKŐ Loránd: | + | *BENKŐ Loránd: Lőrincze Lajos. = Magyar Nyelv, 1986. 4. sz. |
*POMOGÁTS Béla: A nemzet katedráján. = Új Horizont 1993. 3. sz. | *POMOGÁTS Béla: A nemzet katedráján. = Új Horizont 1993. 3. sz. | ||
− | *ELEKFI László: Emlékezés | + | *ELEKFI László: Emlékezés Lőrincze Lajosra. = Zeneszó, 1993. 9. sz. |
+ | *Meghalt Lőrincze Lajos. = Új Horizont, 1993. 6. sz. | ||
*T. Gy. – T. V.: “hogy földműves és akadémikus egyaránt megértse.” = Megyei Pedagógiai Körkép, ép, 1994. 1. sz. | *T. Gy. – T. V.: “hogy földműves és akadémikus egyaránt megértse.” = Megyei Pedagógiai Körkép, ép, 1994. 1. sz. | ||
− | *Búcsú | + | *Búcsú Lőrincze Lajostól. (Többektől.) = Új Horizont, 1994. 1. sz. |
− | *ELEKFI László: Sajog az ember szíve. Meghalt | + | *ELEKFI László: Sajog az ember szíve. Meghalt Lőricze Lajos. = Új Horizont, 1994. 2. sz. |
*Búcsú ~tól (GRÉTSY László és társszerzők.) = Magyar Nyelvőr, 1994. 1. sz. | *Búcsú ~tól (GRÉTSY László és társszerzők.) = Magyar Nyelvőr, 1994. 1. sz. | ||
− | *SZATMÁRI ISTVÁN: | + | *SZATMÁRI ISTVÁN: Lőrincze Lajos. = Confessio, 1994. 1. sz. |
{{DEFAULTSORT:Lorincze Lajos}} | {{DEFAULTSORT:Lorincze Lajos}} | ||
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. augusztus 12., 12:55-kori változata
LŐRINCZE Lajos (Szentgál, 1915. november 24. – Budapest, 1993 október 11.) nyelvész, tanár.
Élete
A Pápai Református Kollégium diákja, a Képzőtársaság aktív tagja. Első írásai az iskola évkönyveiben és a Kollégiumi Lapokban jelenek meg. A budapesti tudományegyetemen Eötvös-kollégistaként szerzett tanári oklevelet. Két évig, 1943–1945-ben Pápán tanított. Szentgál határnevei adtak indítékot doktori értekezéséhez (Földrajzi neveink élete) is. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1954-től a Magyar Nyelvőr felelős szerkesztője. Ebben a munkában a veszprémi születésű Simonyi Zsigmond utóda. 1952-től az Édes Anyanyelvünk műsor szerkesztője a rádióban, 1979 után a szerkesztőbizottság elnöke. 1963-tól hasonló műsora volt a televízióban is. Előadásainak nagy szerepe volt a nyelvi műveltség és az anyanyelvi ismeretek terjesztésében. Felbecsülhetetlen értékű az a munka, amelyet a Magyarok Világszövetségében az anyanyelvi konferenciák szervezésével, a határon kívül élő magyarok összefogásáért, nemzettudatuk ápolásáért, nyelvi ízlésük nemesítéséért végzett. Szentgálon az általános iskola falán emléktábla, a lépcsőházban bronz dombormű, Domokos Béla alkotása őrzi emlékét. Munkássága elismeréseként 1970-ben Állami-díjat, 1981-ben Apáczai-díjat, 1992-ben Pais Dezső-díjat, 1992-ben Kosztolányi-díjat kapott.
Művei
- Földrajzi neveink élete. Budapest, 1947.
- Földrajzi névgyűjtésünk múltja, jelen állása és feladatai. Budapest, 1949.
- Magyar nyelvjárási bibliográfia. (Társszerző.) Budapest, 1951.
- Szempontok és adatok személyneveink újabb kori történetéhez. Budapest, 1952.
- Nyelv és élet. Budapest, 1953.
- A Magyar Nyelvatlasz anyaggyűjtésének módszere. Budapest, 1955.
- Édes anyanyelvünk. Budapest, 1961.
- Nyelvőrségen. Budapest, 1968.
- Emberközpontú nyelvművelés. Budapest, 1980.
- Bilingérezés. Szógyűjtemény Szentgál XVIII–XIX. századi nyelvéből. Veszprém, 1989.
- Megnől az ember szíve. Veszprém, 1993.
Irodalom
- BÁRCZI Géza: Lőrincze Lajos, Nyelv és élet. = Magyar Nyelv, 1953.
- KERESZTURY Dezső: Nyelvünk és kultúránk. Budapest, 1985.
- BENKŐ Loránd: Lőrincze Lajos. = Magyar Nyelv, 1986. 4. sz.
- POMOGÁTS Béla: A nemzet katedráján. = Új Horizont 1993. 3. sz.
- ELEKFI László: Emlékezés Lőrincze Lajosra. = Zeneszó, 1993. 9. sz.
- Meghalt Lőrincze Lajos. = Új Horizont, 1993. 6. sz.
- T. Gy. – T. V.: “hogy földműves és akadémikus egyaránt megértse.” = Megyei Pedagógiai Körkép, ép, 1994. 1. sz.
- Búcsú Lőrincze Lajostól. (Többektől.) = Új Horizont, 1994. 1. sz.
- ELEKFI László: Sajog az ember szíve. Meghalt Lőricze Lajos. = Új Horizont, 1994. 2. sz.
- Búcsú ~tól (GRÉTSY László és társszerzők.) = Magyar Nyelvőr, 1994. 1. sz.
- SZATMÁRI ISTVÁN: Lőrincze Lajos. = Confessio, 1994. 1. sz.