„István király” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb ISTVÁN király, I. István, Szent István (Esztergom, 967–977?–1038. aug. 15.) magyar király. Szent István, Géza fejedelem fia...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Istvan_kiraly.jpg|200px|thumb]] |
| − | ISTVÁN király, I. István, Szent István (Esztergom, | + | ISTVÁN király, I. István, Szent István (Esztergom, 967 – 977?–1038. augusztus 15.) magyar király. Szent István, Géza fejedelem fia, Magyarország első királya. |
=Élete= | =Élete= | ||
| − | 997-ben, atyja halála után vette át az ország irányítását. 1000-ben II. Szilveszter pápa koronát küldött számára. Első csatáját Veszprém környékén vívta, legyőzte a somogyi Koppányt. Az ország területét megyékre osztotta, ezek központjában székelt a megye élére kinevezett ispán. Tíz püspökséget, illetve érsekséget alapított, köztük a veszprémit. A püspökség hiteles, évszám nélkül készült alapítólevelének megírását 1009-re teszik. Több bencés apátságot alapított, köztük a bakonybélit is. Fiához, Imre herceghez írt intelmei a szokások és erkölcsök elrendezésének, az ország kormányzásának kérdéseit, az uralkodó kötelességeit tárgyalja. Egyes kutatók szerint nem István írta, de megírásában közreműködött. Székesfehérváron temették el. 1083-ban Imre fiával és Gellért püspökkel együtt szentté avatták. Királyszentistván község nevében és a faluban róla elnevezett parkban egy | + | 997-ben, atyja halála után vette át az ország irányítását. 1000-ben II. Szilveszter pápa koronát küldött számára. Első csatáját Veszprém környékén vívta, legyőzte a somogyi Koppányt. Az ország területét megyékre osztotta, ezek központjában székelt a megye élére kinevezett ispán. Tíz püspökséget, illetve érsekséget alapított, köztük a veszprémit. A püspökség hiteles, évszám nélkül készült alapítólevelének megírását 1009-re teszik. Több bencés apátságot alapított, köztük a bakonybélit is. Fiához, Imre herceghez írt intelmei a szokások és erkölcsök elrendezésének, az ország kormányzásának kérdéseit, az uralkodó kötelességeit tárgyalja. Egyes kutatók szerint nem István írta, de megírásában közreműködött. Székesfehérváron temették el. 1083-ban Imre fiával és Gellért püspökkel együtt szentté avatták. Királyszentistván község nevében és a faluban róla elnevezett parkban egy egész alakos faszoborral, Nagy András alkotásával őrzi első királyunk emlékét. Veszprémben a vár északi végében áll István király és Gizella szobra, Ispánki József alkotása. Szentkirályszabadján díszkút, a Somló tetején emlékmű tiszteleg első királyunk előtt. |
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *A veszprémi püspökség római oklevéltára. - Monumenta romana episcopatus Veszprimiensis. (Szerk. összeáll.: FRAKNÓI Vilmos, LUKCSICS József). 1-6. köt. | + | *A veszprémi püspökség római oklevéltára. - Monumenta romana episcopatus Veszprimiensis. (Szerk. összeáll.: FRAKNÓI Vilmos, LUKCSICS József). 1-6. köt. Budapest, 1896-1907. |
| − | *GYŐRFFY György: István király emlékezete. | + | *GYŐRFFY György: István király emlékezete. Budapest, 1971., 2. kiad. 1987. |
| − | *GYÖRFFY György: István király és műve. | + | *GYÖRFFY György: István király és műve. Budapest, 1977. |
| − | *GYÖRFFY Rózsa: Új magyar legendárium. Szent magyarok történetei. | + | *GYÖRFFY Rózsa: Új magyar legendárium. Szent magyarok történetei. Budapest, 1988. |
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. november 30., 18:45-kori változata
ISTVÁN király, I. István, Szent István (Esztergom, 967 – 977?–1038. augusztus 15.) magyar király. Szent István, Géza fejedelem fia, Magyarország első királya.
Élete
997-ben, atyja halála után vette át az ország irányítását. 1000-ben II. Szilveszter pápa koronát küldött számára. Első csatáját Veszprém környékén vívta, legyőzte a somogyi Koppányt. Az ország területét megyékre osztotta, ezek központjában székelt a megye élére kinevezett ispán. Tíz püspökséget, illetve érsekséget alapított, köztük a veszprémit. A püspökség hiteles, évszám nélkül készült alapítólevelének megírását 1009-re teszik. Több bencés apátságot alapított, köztük a bakonybélit is. Fiához, Imre herceghez írt intelmei a szokások és erkölcsök elrendezésének, az ország kormányzásának kérdéseit, az uralkodó kötelességeit tárgyalja. Egyes kutatók szerint nem István írta, de megírásában közreműködött. Székesfehérváron temették el. 1083-ban Imre fiával és Gellért püspökkel együtt szentté avatták. Királyszentistván község nevében és a faluban róla elnevezett parkban egy egész alakos faszoborral, Nagy András alkotásával őrzi első királyunk emlékét. Veszprémben a vár északi végében áll István király és Gizella szobra, Ispánki József alkotása. Szentkirályszabadján díszkút, a Somló tetején emlékmű tiszteleg első királyunk előtt.
Irodalom
- A veszprémi püspökség római oklevéltára. - Monumenta romana episcopatus Veszprimiensis. (Szerk. összeáll.: FRAKNÓI Vilmos, LUKCSICS József). 1-6. köt. Budapest, 1896-1907.
- GYŐRFFY György: István király emlékezete. Budapest, 1971., 2. kiad. 1987.
- GYÖRFFY György: István király és műve. Budapest, 1977.
- GYÖRFFY Rózsa: Új magyar legendárium. Szent magyarok történetei. Budapest, 1988.
