„Káptalanfüred kialakulása” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | <center>(Szemelvények a korabeli sajtóból)</center> | + | <center>(Szemelvények a korabeli sajtóból)</center> <center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> |
| − | <center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> | + | Az e néven ismert településrész ma már teljes egészében [[Balatonalmádi]]hoz tartozik. Parcellázása idején 1931-ben csak kisebb része volt Almádi terület, nagyobbik része Alsóörshöz, így Zala megyéhez tartozott. Mindkét területrész a veszprémi káptalan birtoka volt. Így történhetett meg az a szokatlan eset, hogy két megye két településéhez tartozó területet egyidejűleg, egy egységként parcellázzanak fel. A korabeli szóhasználat szerint a ''„Káptalan erdeje"'' néven ismert területet parcellázták fel, amelynek nagysága 100 katasztrális hold volt, 40-80 éves fenyő és tölgyfákból álló erdő borította. Legmagasabb pontja 65 m-rel van magasabban a Balaton vízszintjénél. Magas fekvésénél fogva száraz az altalaja, levegője por és páramentes, erdős hegyek védik a bakonyi szelektől. Nyári és téli üdülésre egyaránt alkalmas. A területet átszeli a Budapest-Tapolca vasúti fővonal és a telep középpontjában csatlakozik bele a Veszprém-Alsóörsi szárnyvonal. |
| − | + | Víz, erdő, műút és vasút ilyen szerencsés összetalálkozása egyetlen a maga nemében az egész Balaton partján. Így sommáz a cikk ismeretlen szerzője. Minden egyes telek kész park és a rajta kibányászható kő igen alkalmas az épületek felépítésére. Tervbe van véve a telep csatornázása és vízzel való ellátása, amelynek egy telekre jutó összes költsége az előzetes számítások szerint nem múlja fölül egy kút építési költségeit. Így vélekedett annak idején a cikk szerzője. | |
| − | + | A telkek nagysága különböző, 200 négyszögöltől felfelé. A veszprémi káptalan által megállapított egységárak négyszögölenként 3-12 pengő között voltak, ''„mely árban a telken levő fák ára is bennfoglaltatik."'' A fizetési feltételek a következők voltak: A vételár 20 %-át kellett befizetni először. A többire 2% kamat mellett 24 havi törlesztési lehetőség volt. Egy összegben történő kifizetés esetén a vételárból 5% engedmény járt. A megnyilvánuló érdeklődés igazolja, hogy mind az árak, mind a feltételek kedvezőek voltak még a kispénzűeknek is. Kérdésként merül fel, miért ír erről ilyen részletességgel egy napilap. Ennek oka az volt, hogy egy déli parti, szintén káptalani parcellázás visszásságairól szóló cikküket félreértették és úgy vélték, a [[Káptalanfüred]]i parcellázásnál hasonló a helyzet. Ezért az újságíró az olvasói levelek hatására utánajárt az ügynek, a fent leírtakat találta igaznak. Sajnálatukat fejezték ki a félreérthetőség miatt. Így rendeződött egy félreértés, mi pedig gazdagabbak lettünk egy településünkre vonatkozó történettel, illetve adatsorral. | |
| − | + | == Forrás == | |
| − | + | [http://www.almadiujsag.pkkk.hu/ Új Almádi Újság]. 1989. (1. évf.) 3. sz. 2 p. | |
| − | [ | + | [[Category:Cikk,_tanulmányok]][[Category:Balatonalmádi]] |
| − | + | ||
| − | [[ | + | |
A lap 2011. március 10., 21:21-kori változata
Az e néven ismert településrész ma már teljes egészében Balatonalmádihoz tartozik. Parcellázása idején 1931-ben csak kisebb része volt Almádi terület, nagyobbik része Alsóörshöz, így Zala megyéhez tartozott. Mindkét területrész a veszprémi káptalan birtoka volt. Így történhetett meg az a szokatlan eset, hogy két megye két településéhez tartozó területet egyidejűleg, egy egységként parcellázzanak fel. A korabeli szóhasználat szerint a „Káptalan erdeje" néven ismert területet parcellázták fel, amelynek nagysága 100 katasztrális hold volt, 40-80 éves fenyő és tölgyfákból álló erdő borította. Legmagasabb pontja 65 m-rel van magasabban a Balaton vízszintjénél. Magas fekvésénél fogva száraz az altalaja, levegője por és páramentes, erdős hegyek védik a bakonyi szelektől. Nyári és téli üdülésre egyaránt alkalmas. A területet átszeli a Budapest-Tapolca vasúti fővonal és a telep középpontjában csatlakozik bele a Veszprém-Alsóörsi szárnyvonal.
Víz, erdő, műút és vasút ilyen szerencsés összetalálkozása egyetlen a maga nemében az egész Balaton partján. Így sommáz a cikk ismeretlen szerzője. Minden egyes telek kész park és a rajta kibányászható kő igen alkalmas az épületek felépítésére. Tervbe van véve a telep csatornázása és vízzel való ellátása, amelynek egy telekre jutó összes költsége az előzetes számítások szerint nem múlja fölül egy kút építési költségeit. Így vélekedett annak idején a cikk szerzője.
A telkek nagysága különböző, 200 négyszögöltől felfelé. A veszprémi káptalan által megállapított egységárak négyszögölenként 3-12 pengő között voltak, „mely árban a telken levő fák ára is bennfoglaltatik." A fizetési feltételek a következők voltak: A vételár 20 %-át kellett befizetni először. A többire 2% kamat mellett 24 havi törlesztési lehetőség volt. Egy összegben történő kifizetés esetén a vételárból 5% engedmény járt. A megnyilvánuló érdeklődés igazolja, hogy mind az árak, mind a feltételek kedvezőek voltak még a kispénzűeknek is. Kérdésként merül fel, miért ír erről ilyen részletességgel egy napilap. Ennek oka az volt, hogy egy déli parti, szintén káptalani parcellázás visszásságairól szóló cikküket félreértették és úgy vélték, a Káptalanfüredi parcellázásnál hasonló a helyzet. Ezért az újságíró az olvasói levelek hatására utánajárt az ügynek, a fent leírtakat találta igaznak. Sajnálatukat fejezték ki a félreérthetőség miatt. Így rendeződött egy félreértés, mi pedig gazdagabbak lettünk egy településünkre vonatkozó történettel, illetve adatsorral.
Forrás
Új Almádi Újság. 1989. (1. évf.) 3. sz. 2 p.
