„Zirc” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Zirc abbey.jpg|thumb|right|350px|Zirci Apátság látképe]] |
| + | |||
== Földrajzi elhelyezkedés == | == Földrajzi elhelyezkedés == | ||
| + | |||
Zirc város a Bakony hegység központi részén, a Zirci-medencében helyezkedik el. A Zirci medencét-Zirc várost-északról a Sestra-hegy (Szesztra-nővérek), észak-nyugatról a Pintér-hegy, dél-nyugatról a Három-hegy szegélyezi, bizonyos védelmet nyújtva az uralkodó szelektől. A keleti riányú nyitottságot a 20 hektáros Arborétum töri meg. A Magas-Bakony tájegység, melyen Zirc város és vonzáskörzete elterül, éghajlata hegyvidéki jellegű. Az évi középhőmérséklet 9 °C, január -3 °C, július +20 °C. Az átlagos évi csapadék 800 mm. A viszonylagosan sok csapadék ellenére sem gazdag a vidék felszíni vizekben. A dolomit- és mészkőhegyek elnyelik a csapadék jelentős részét. Az elnyelt csapadék kisebb hányada a hegység peremén karsztforrásként jut újra a felszínre. A Magas-Bakony folyóvizei csak ereknek,csermelyeknek, patakoknak nevezhetők az előbb felsorolt okok miatt. Évszakonként változó vízhozamuk a csapadék függvénye. A Zircen keresztülfolyó [[Cuha-patak|Cuha-patak]] a Zirci-medence forrásaiból táplálkozik és Vinye közelében folyik bele a Porvai-medence forrásainak vizeit összegyűjtő Hódos-ér. | Zirc város a Bakony hegység központi részén, a Zirci-medencében helyezkedik el. A Zirci medencét-Zirc várost-északról a Sestra-hegy (Szesztra-nővérek), észak-nyugatról a Pintér-hegy, dél-nyugatról a Három-hegy szegélyezi, bizonyos védelmet nyújtva az uralkodó szelektől. A keleti riányú nyitottságot a 20 hektáros Arborétum töri meg. A Magas-Bakony tájegység, melyen Zirc város és vonzáskörzete elterül, éghajlata hegyvidéki jellegű. Az évi középhőmérséklet 9 °C, január -3 °C, július +20 °C. Az átlagos évi csapadék 800 mm. A viszonylagosan sok csapadék ellenére sem gazdag a vidék felszíni vizekben. A dolomit- és mészkőhegyek elnyelik a csapadék jelentős részét. Az elnyelt csapadék kisebb hányada a hegység peremén karsztforrásként jut újra a felszínre. A Magas-Bakony folyóvizei csak ereknek,csermelyeknek, patakoknak nevezhetők az előbb felsorolt okok miatt. Évszakonként változó vízhozamuk a csapadék függvénye. A Zircen keresztülfolyó [[Cuha-patak|Cuha-patak]] a Zirci-medence forrásaiból táplálkozik és Vinye közelében folyik bele a Porvai-medence forrásainak vizeit összegyűjtő Hódos-ér. | ||
| 6. sor: | 8. sor: | ||
== Alapítás-újralapítás == | == Alapítás-újralapítás == | ||
| + | |||
Az ország legmagasabban fekvő (400 m) kisvárosát 1182-ben [[Image:THM 0002590845.jpg|thumb|right]]III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból érkező [[Ciszterciek|ciszterci szerzetesek]] alapították, majd a török hódoltság után 1712-től a sziléziai Heinrichau ciszterei építették újjá, európai hírű szellemi és gazdasági kultúrát, – ezzel térségi központot teremtve a [[Bakony|Bakony]] szívében. | Az ország legmagasabban fekvő (400 m) kisvárosát 1182-ben [[Image:THM 0002590845.jpg|thumb|right]]III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból érkező [[Ciszterciek|ciszterci szerzetesek]] alapították, majd a török hódoltság után 1712-től a sziléziai Heinrichau ciszterei építették újjá, európai hírű szellemi és gazdasági kultúrát, – ezzel térségi központot teremtve a [[Bakony|Bakony]] szívében. | ||
== Lakosság == | == Lakosság == | ||
| − | Zirc lakossága 1945-től 1990-ig folyamatosan növekedett. 1945-ben 3500, 1990-ben 7800 volt a város lakossága. Azóta azonban szinte folyamatosan csökkent. A ma 7 110 lakosú bakonyi „főváros” idegenforgalma kiemelkedő: megőrzött történelmi emlékeivel, kulturális programjaival, szolgáltatásaival és családias hangulatú vendégszeretetével évente százezernyi látogatót fogad. Zirc a bakonyi túraútvonalak kiindulópontja, környéke a hegység egyik legszebb, turisztikai szempontból is vonzó tája. | + | |
| + | Zirc lakossága 1945-től 1990-ig folyamatosan növekedett. 1945-ben 3500, 1990-ben 7800 volt a város lakossága. Azóta azonban szinte folyamatosan csökkent. A ma 7 110 lakosú bakonyi „főváros” idegenforgalma kiemelkedő: megőrzött történelmi emlékeivel, kulturális programjaival, szolgáltatásaival és családias hangulatú vendégszeretetével évente százezernyi látogatót fogad. Zirc a bakonyi túraútvonalak kiindulópontja, környéke a hegység egyik legszebb, turisztikai szempontból is vonzó tája. | ||
Zirc, a Bakony fővárosa ma egy dinamikusan fejlődő, jövőképpel rendelkező térségi központ. | Zirc, a Bakony fővárosa ma egy dinamikusan fejlődő, jövőképpel rendelkező térségi központ. | ||
| − | == Testvérvárosai == | + | == Testvérvárosai == |
| + | |||
Polheim, Németország (1990)<br>Barót, Románia (1990)<br>Nivala, Finnország (1998)<br> | Polheim, Németország (1990)<br>Barót, Románia (1990)<br>Nivala, Finnország (1998)<br> | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
| + | |||
Magyarország városai. szerk. Karvalics László. Bp., ÉGISZ Kiadó. 1996- | Magyarország városai. szerk. Karvalics László. Bp., ÉGISZ Kiadó. 1996- | ||
[[Category:Zirc]] | [[Category:Zirc]] | ||
A lap 2011. március 18., 13:08-kori változata
Tartalomjegyzék
Földrajzi elhelyezkedés
Zirc város a Bakony hegység központi részén, a Zirci-medencében helyezkedik el. A Zirci medencét-Zirc várost-északról a Sestra-hegy (Szesztra-nővérek), észak-nyugatról a Pintér-hegy, dél-nyugatról a Három-hegy szegélyezi, bizonyos védelmet nyújtva az uralkodó szelektől. A keleti riányú nyitottságot a 20 hektáros Arborétum töri meg. A Magas-Bakony tájegység, melyen Zirc város és vonzáskörzete elterül, éghajlata hegyvidéki jellegű. Az évi középhőmérséklet 9 °C, január -3 °C, július +20 °C. Az átlagos évi csapadék 800 mm. A viszonylagosan sok csapadék ellenére sem gazdag a vidék felszíni vizekben. A dolomit- és mészkőhegyek elnyelik a csapadék jelentős részét. Az elnyelt csapadék kisebb hányada a hegység peremén karsztforrásként jut újra a felszínre. A Magas-Bakony folyóvizei csak ereknek,csermelyeknek, patakoknak nevezhetők az előbb felsorolt okok miatt. Évszakonként változó vízhozamuk a csapadék függvénye. A Zircen keresztülfolyó Cuha-patak a Zirci-medence forrásaiból táplálkozik és Vinye közelében folyik bele a Porvai-medence forrásainak vizeit összegyűjtő Hódos-ér.
A város könnyen megközelíthető a 82-es főúton. Az 1896-ban épült Győr - Zirc - Veszprém vasútvonal is jó szolgálatot tesz a Magas-Bakonyban túrázni vágyó csoportok utazásához.;
Alapítás-újralapítás
Az ország legmagasabban fekvő (400 m) kisvárosát 1182-ben III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból érkező ciszterci szerzetesek alapították, majd a török hódoltság után 1712-től a sziléziai Heinrichau ciszterei építették újjá, európai hírű szellemi és gazdasági kultúrát, – ezzel térségi központot teremtve a Bakony szívében.
Lakosság
Zirc lakossága 1945-től 1990-ig folyamatosan növekedett. 1945-ben 3500, 1990-ben 7800 volt a város lakossága. Azóta azonban szinte folyamatosan csökkent. A ma 7 110 lakosú bakonyi „főváros” idegenforgalma kiemelkedő: megőrzött történelmi emlékeivel, kulturális programjaival, szolgáltatásaival és családias hangulatú vendégszeretetével évente százezernyi látogatót fogad. Zirc a bakonyi túraútvonalak kiindulópontja, környéke a hegység egyik legszebb, turisztikai szempontból is vonzó tája.
Zirc, a Bakony fővárosa ma egy dinamikusan fejlődő, jövőképpel rendelkező térségi központ.
Testvérvárosai
Polheim, Németország (1990)
Barót, Románia (1990)
Nivala, Finnország (1998)
Forrás
Magyarország városai. szerk. Karvalics László. Bp., ÉGISZ Kiadó. 1996-
