„Dalányi József” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
''Lakner József'' 1937-ig (írói álneve: “regős”, “animalo”) (Egeraracsa, 1911. május 22. - Budapest, 2002. febr. 20.) tanító, tanár, népművelő. | ''Lakner József'' 1937-ig (írói álneve: “regős”, “animalo”) (Egeraracsa, 1911. május 22. - Budapest, 2002. febr. 20.) tanító, tanár, népművelő. | ||
− | === Élete === | + | === Élete === |
+ | |||
1930-ban a Csurgói Tanítóképzőben végzett. 1935-1936-ban az Esztergomi Egyházi Karnagyképzőben, 1944-ben a Budapesti Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet. 1930-1931-ben Pacsán helyettes tanító, az 1931-1934-es években az Egyházasfalui Népfőiskolán (Sopron megye) tanító, 1935 és 1949 között Ajkán kántor-tanító, karnagy, igazgató, 1943-tól 1957-ig Szentkirályszabadján tanár, népművelő. 1958 és 1963 között segédmunkás a veszprémi téglagyárban, a Nyugat-dunántúli Vízügynél, és a Heim Pál Gyermekkórházban. 1963-tól 1973-ig [[Vörösberény]]ben és Gyulafirátóton tanár, népművelő. Sokáig [[Balatonalmádi]]ban élt családjával. 1946-1947-ben a Veszprém Megyei Pedagógus Szakszervezet titkára. Kutatási területe a cigány folklór. | 1930-ban a Csurgói Tanítóképzőben végzett. 1935-1936-ban az Esztergomi Egyházi Karnagyképzőben, 1944-ben a Budapesti Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet. 1930-1931-ben Pacsán helyettes tanító, az 1931-1934-es években az Egyházasfalui Népfőiskolán (Sopron megye) tanító, 1935 és 1949 között Ajkán kántor-tanító, karnagy, igazgató, 1943-tól 1957-ig Szentkirályszabadján tanár, népművelő. 1958 és 1963 között segédmunkás a veszprémi téglagyárban, a Nyugat-dunántúli Vízügynél, és a Heim Pál Gyermekkórházban. 1963-tól 1973-ig [[Vörösberény]]ben és Gyulafirátóton tanár, népművelő. Sokáig [[Balatonalmádi]]ban élt családjával. 1946-1947-ben a Veszprém Megyei Pedagógus Szakszervezet titkára. Kutatási területe a cigány folklór. | ||
− | === Kitüntetései === | + | === Kitüntetései === |
− | + | ||
− | + | ||
− | === Művei === | + | :1964-ben Kiváló Népművelő |
− | : Kései vallomás. (Memoár.) 1993. | + | :1994-ben Ajka város Díszpolgára kitüntetést kapott. |
− | : Kelével, Bogánccsal Tüskevárig. Fekete István 100 ismeretlen levele. 1994. | + | |
− | : Balaton északkeleti öble. Balatonalmádi története. (Kézirat.) 1984. | + | === Művei === |
− | : Indiától a Bakonyig. Cigány folklór. (Kézirat. Lakihegyi Népfőiskola könyvtára.) 1992. | + | |
− | : Jancsi és Juliska. (Háromfelvonásos zenés mesejáték.) (Kézirat.) Három mesejátéka kéziratban: Nagymama varázsigéje (3 felv.), Varázsital (3 felv.), Bakonyi Jancsi és Juliska (2 felv.). | + | :Kései vallomás. (Memoár.) 1993. |
+ | :Kelével, Bogánccsal Tüskevárig. Fekete István 100 ismeretlen levele. 1994. | ||
+ | :Balaton északkeleti öble. Balatonalmádi története. (Kézirat.) 1984. | ||
+ | :Indiától a Bakonyig. Cigány folklór. (Kézirat. Lakihegyi Népfőiskola könyvtára.) 1992. | ||
+ | :Jancsi és Juliska. (Háromfelvonásos zenés mesejáték.) (Kézirat.) Három mesejátéka kéziratban: Nagymama varázsigéje (3 felv.), Varázsital (3 felv.), Bakonyi Jancsi és Juliska (2 felv.). | ||
Több újságban, folyóiratban, antológiában jelentek meg honismereti, cigány folklórral kapcsolatos elbeszélései, cikkei. | Több újságban, folyóiratban, antológiában jelentek meg honismereti, cigány folklórral kapcsolatos elbeszélései, cikkei. | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | == Külső hivatkozás == | + | :Magyar hárfás cigányok története. = Múzeumi Értesítő, 1965. I.: Antológia. Szeged, 1937. |
− | {{Sablon:Vpel}} | + | :Pedagógiai ki kicsoda. Bp., 1997. |
+ | :Devecseri Újság 2000. május. | ||
+ | :TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003. | ||
+ | |||
+ | == Külső hivatkozás == | ||
+ | |||
+ | {{Sablon:Vpel}} | ||
− | [[ | + | [[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]] |
A lap 2011. március 25., 18:54-kori változata
Lakner József 1937-ig (írói álneve: “regős”, “animalo”) (Egeraracsa, 1911. május 22. - Budapest, 2002. febr. 20.) tanító, tanár, népművelő.
Tartalomjegyzék
Élete
1930-ban a Csurgói Tanítóképzőben végzett. 1935-1936-ban az Esztergomi Egyházi Karnagyképzőben, 1944-ben a Budapesti Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet. 1930-1931-ben Pacsán helyettes tanító, az 1931-1934-es években az Egyházasfalui Népfőiskolán (Sopron megye) tanító, 1935 és 1949 között Ajkán kántor-tanító, karnagy, igazgató, 1943-tól 1957-ig Szentkirályszabadján tanár, népművelő. 1958 és 1963 között segédmunkás a veszprémi téglagyárban, a Nyugat-dunántúli Vízügynél, és a Heim Pál Gyermekkórházban. 1963-tól 1973-ig Vörösberényben és Gyulafirátóton tanár, népművelő. Sokáig Balatonalmádiban élt családjával. 1946-1947-ben a Veszprém Megyei Pedagógus Szakszervezet titkára. Kutatási területe a cigány folklór.
Kitüntetései
- 1964-ben Kiváló Népművelő
- 1994-ben Ajka város Díszpolgára kitüntetést kapott.
Művei
- Kései vallomás. (Memoár.) 1993.
- Kelével, Bogánccsal Tüskevárig. Fekete István 100 ismeretlen levele. 1994.
- Balaton északkeleti öble. Balatonalmádi története. (Kézirat.) 1984.
- Indiától a Bakonyig. Cigány folklór. (Kézirat. Lakihegyi Népfőiskola könyvtára.) 1992.
- Jancsi és Juliska. (Háromfelvonásos zenés mesejáték.) (Kézirat.) Három mesejátéka kéziratban: Nagymama varázsigéje (3 felv.), Varázsital (3 felv.), Bakonyi Jancsi és Juliska (2 felv.).
Több újságban, folyóiratban, antológiában jelentek meg honismereti, cigány folklórral kapcsolatos elbeszélései, cikkei.
- Magyar hárfás cigányok története. = Múzeumi Értesítő, 1965. I.: Antológia. Szeged, 1937.
- Pedagógiai ki kicsoda. Bp., 1997.
- Devecseri Újság 2000. május.
- TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.
Külső hivatkozás
Veszprém megyei életrajzi lexikon |