„Balatonites balatonicus” változatai közötti eltérés
4. sor: | 4. sor: | ||
Az ammonitesek a földtörténeti középkor élőlényei voltak. A triász korban éltek, mintegy 240 millió évvel ezelőtt. Balatonfüreden több helyen is megtalálták maradványait (György-hegy, Farkókkő). A triász időszak középső részének alsó része, az anizuszi emelet, mely 245 millió évvel ezelőttől, 237 millió évvel ezelőttig tartott. Ezen időköz közepét nevezik a tudományban Pelsonian, pelsói, azaz Balatoni alemeletnek. Ebben az időközben éltek az egykori világtengerekben a Balatonites nemzetség fajai, köztük a Balatonites balatonicus. A Balatonites balatonicus faj maradványai szórványosan más európai lelőhelyeken is előfordulnak, de másutt viszonylag ritkák. Balatonfüred környékén azonban rendkívül gyakoriak. A Balaton-felvidéken összesen hét lelőhelye ismert. Egyik, Balatonfüredhez közeli lelőhelyét [[Id. Lóczy Lajos|Lóczy Lajos]] világhírű geológus, földrajz-tudós fedezte fel 1907-ben. | Az ammonitesek a földtörténeti középkor élőlényei voltak. A triász korban éltek, mintegy 240 millió évvel ezelőtt. Balatonfüreden több helyen is megtalálták maradványait (György-hegy, Farkókkő). A triász időszak középső részének alsó része, az anizuszi emelet, mely 245 millió évvel ezelőttől, 237 millió évvel ezelőttig tartott. Ezen időköz közepét nevezik a tudományban Pelsonian, pelsói, azaz Balatoni alemeletnek. Ebben az időközben éltek az egykori világtengerekben a Balatonites nemzetség fajai, köztük a Balatonites balatonicus. A Balatonites balatonicus faj maradványai szórványosan más európai lelőhelyeken is előfordulnak, de másutt viszonylag ritkák. Balatonfüred környékén azonban rendkívül gyakoriak. A Balaton-felvidéken összesen hét lelőhelye ismert. Egyik, Balatonfüredhez közeli lelőhelyét [[Id. Lóczy Lajos|Lóczy Lajos]] világhírű geológus, földrajz-tudós fedezte fel 1907-ben. | ||
Bordákkal, csomókkal díszített vázuk, klasszikus csiga formájuk igen esztétikus, dekoratív ősmaradvánnyá teszi őket. | Bordákkal, csomókkal díszített vázuk, klasszikus csiga formájuk igen esztétikus, dekoratív ősmaradvánnyá teszi őket. | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
A lap 2018. november 29., 18:07-kori változata
Az ammonitesek a földtörténeti középkor élőlényei voltak. A triász korban éltek, mintegy 240 millió évvel ezelőtt. Balatonfüreden több helyen is megtalálták maradványait (György-hegy, Farkókkő). A triász időszak középső részének alsó része, az anizuszi emelet, mely 245 millió évvel ezelőttől, 237 millió évvel ezelőttig tartott. Ezen időköz közepét nevezik a tudományban Pelsonian, pelsói, azaz Balatoni alemeletnek. Ebben az időközben éltek az egykori világtengerekben a Balatonites nemzetség fajai, köztük a Balatonites balatonicus. A Balatonites balatonicus faj maradványai szórványosan más európai lelőhelyeken is előfordulnak, de másutt viszonylag ritkák. Balatonfüred környékén azonban rendkívül gyakoriak. A Balaton-felvidéken összesen hét lelőhelye ismert. Egyik, Balatonfüredhez közeli lelőhelyét Lóczy Lajos világhírű geológus, földrajz-tudós fedezte fel 1907-ben.
Bordákkal, csomókkal díszített vázuk, klasszikus csiga formájuk igen esztétikus, dekoratív ősmaradvánnyá teszi őket.
"Balatonfüred e jellegzetes ősmaradványa kapcsolódik a városhoz, a Balatonhoz és Lóczy Lajoshoz. Balatonfüred minden szempontból alkalmas arra, hogy a szívgyógyászok mellett, a triász időszak ammoniteszeinek kutatásával foglalkozó szakembereknek is zarándokhelye, konferencia központja legyen."
A Balatonfüred Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 16/2014.(XI. 18.) határozata alapján |