A lap 2011. május 13., 09:58-kori változata

(Bellus, 1909. nov. 3.-Bp., 1979. szept. 5.) tanár, zoológus.

Élete

Esztergomban végzett tanítóképzőt, majd tíz évig Kisterenyén tanított, 1939-től a Budapesti Tankerületi Főigazgatóság munkatársa volt. 1945-től a pesterzsébeti elemi iskola igazgatója, később biológus szakfelügyelő, emellett megszerezte a biológia-kémia szakos tanári oklevelet is. 1951-ben kezdeményezte a Pesterzsébeti Múzeum létrehozását. Nyugdíjba vonulása, 1972 után a Magyar Természettudományi Múzeumban dolgozott. Csaknem 40 évesen kezdett el foglalkozni a gubacsokkal, illetőleg azok okozóival. Munkásságával jelentős mértékben járult hozzá az ország gubacsfaunájának feltárásához. Óriási gyűjteményét a Természettudományi Múzeumnak ajándékozta. A Bakony természeti képe programba 1963-ban kapcsolódott be, és egy évtizedes munkássága eredményeképpen a hegység a gubacsok szempontjából Magyarország legjobban feltárt tájegységévé vált. A Kárpát-medencéből ismert mintegy 1000 gubacsképző fajnak több mint felét kimutatta a Bakonyban. Megjelent 46 cecidológiai tanulmánya közül 8 csak a Bakonnyal foglalkozik. Tanulmányai a Rovartani Közlemények, az Állattani Közlemények, és az Acta Agronomica Hungarica c. szaklapokban jelentek meg. Jelentős érem és pénzgyűjteménye volt, több mint hatvan numizmatikai írása látott napvilágot.

Művei

• A Bakony zoocecidiumai. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 14. Természettudomány. Veszprém, 1979.

Irodalom

• PAPP Jenő: Emlékezés Ambrus Bélára (1909-1979). = Vp. Megy. Múz. Közlem. 16. Veszprém, 1981.
• TÓTH Sándor: A Bakony természetvilágának kutatói: - (1909-1979). = Napló, 1991. okt. 30. (Magyar múzeumi arcképcsarnok: †Bp., 1979. aug. 22.)