„Aschner Lipót” változatai közötti eltérés
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | [[Image:Aschner_Lipót.jpg|thumb]] | |
| − | + | ||
(Asakürt, 1872. jan. 27.–Bp., 1952. febr. 6.) gyárigazgató. | (Asakürt, 1872. jan. 27.–Bp., 1952. febr. 6.) gyárigazgató. | ||
| 10. sor: | 9. sor: | ||
KOZMA Károly: Az ajkai szénbányászat története. Vp., 1991. – KOZMA Károly: Az ajkai erőmű története. Ajka, 1996. – NÉMETH József: A szénszáltól a fénycsőig. Bp., 1996. – TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003. | KOZMA Károly: Az ajkai szénbányászat története. Vp., 1991. – KOZMA Károly: Az ajkai erőmű története. Ajka, 1996. – NÉMETH József: A szénszáltól a fénycsőig. Bp., 1996. – TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003. | ||
| + | |||
| + | [[Category:Életrajzok]] | ||
A lap 2011. május 13., 12:50-kori változata
(Asakürt, 1872. jan. 27.–Bp., 1952. febr. 6.) gyárigazgató.
Élete:
A polgári iskola elvégzése után évekig kereskedőként dolgozott. 1896-ban lett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. dolgozója, 1921-től vezérigazgatója. Tagja több iparvállalatnak és egyesületnek. 1944-ben a Gestapó elhurcolta. 1948-tól haláláig az államosított Egyesült Izzó igazgatója. 1935-től ma is meghatározó ipartelepítést hajtott végre Ajkán: a bánya mellé telepítette a világ első kripton-gyárát, bővítette a csingervölgyi erőművet, megvásárolta és korszerűsítette az Ajkai Téglagyárat, elindította az Ajkai Erőmű építését, megkezdette az aknamélyítést Padragon. Az ajkai iparmedencét 6 év alatt Magyarország egyik leggazdaságosabb ipari területévé változtatta. Az 1944. évi német megszállás után a Gestapo Mauthausenbe hurcolta, még az év végén, fogolycsere révén Svájcba került. A magyar kormány kérésére hazajött, és 1951-ig az államosított Egyesült Izzó alelnöke volt.
Irodalom:
KOZMA Károly: Az ajkai szénbányászat története. Vp., 1991. – KOZMA Károly: Az ajkai erőmű története. Ajka, 1996. – NÉMETH József: A szénszáltól a fénycsőig. Bp., 1996. – TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.
