„Béri Balogh Ádám” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb BÉRI BALOGH Ádám, Balogh Ádám (Muraszombat? 1664-1668-Buda, 1711. febr. 6.) kuruc brigadéros, főszolgabíró. =Élete= A ...”)
(Nincs különbség)

A lap 2011. május 18., 13:42-kori változata

BÉRI BALOGH Ádám, Balogh Ádám (Muraszombat? 1664-1668-Buda, 1711. febr. 6.) kuruc brigadéros, főszolgabíró.

Élete

A Béri előnév használata a 16. század végétől vált rendszeressé a családban. Birtokaik Vas és Sopron vármegyében voltak. II. Rákóczi Ferenc hadvezére, rettenthetetlen bátorságáról nevezetes vakmerő portyázó. Fiatalon Csobánc várában szolgált, a gyalogság vajdájaként részt vett a törököt kiűző háborúban. 1695-ben Sopron vármegye rábaközi járásának főszolgabírója. A következő évben Rábakovácsiba költözött, 1698-tól Tolnában élt. 1700-ban a sárvári járás főszolgabírójává választották, 1703-ban már a kemenesaljai járásban töltötte be ugyanezt a pozíciót. 1704-ben csatlakozott Rákóczi Ferenchez, aki kapitánnyá nevezte ki, 1709-ben már brigadéros. Mindvégig a Dunántúlon harcolt. Meghódította Kőszeget, portyázott Bécs alatt. Miután az első dunántúli hadjárat összeomlott, hűséget esküdött a császárnak, de hamarosan visszapártolt a kurucokhoz. 1706-ban részt vett a győrvári (ahol megsebesült) és a kölesdi győztes csatákban. Balatonkenese községnél 1707. február 10-én győzelmet aratott a császári csapatok felett. Ennek emlékét őrzik a polgármesteri hivatal, valamint Honvéd Üdülő falán elhelyezett táblák. Két emléktáblája van Külsővaton is, egyik a Polgármesteri Hivatal, a másik az Idősek Napközi Otthona falán. 1710. október 28-án, Szekszárd határában a császáriak, Pállfy János tábornok fogságába került. Halálra ítélték és Pesten, a belvárosi templom előtti téren, 1711. február 6-án lefejezték.

Irodalom

  • TÓTH Gyula: ~ kuruc brigadéros. Bp., 1958.
  • ESZE Tamás: ~. 1-3. r. = V. Szle, 1962. 1-3. sz.
  • VITÁNYI János: ~ a nevem. (r.) Bp., 1958.