„Dalányi József” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
1. sor: 1. sor:
 +
[[Image:Dalányi_József.jpg|thumb]]
 +
 
''Lakner József'' 1937-ig (írói álneve: “regős”, “animalo”) (Egeraracsa, 1911. május 22. - Budapest, 2002. febr. 20.) tanító, tanár, népművelő.  
 
''Lakner József'' 1937-ig (írói álneve: “regős”, “animalo”) (Egeraracsa, 1911. május 22. - Budapest, 2002. febr. 20.) tanító, tanár, népművelő.  
  
20. sor: 22. sor:
 
Több újságban, folyóiratban, antológiában jelentek meg honismereti, cigány folklórral kapcsolatos elbeszélései, cikkei.  
 
Több újságban, folyóiratban, antológiában jelentek meg honismereti, cigány folklórral kapcsolatos elbeszélései, cikkei.  
  
:Magyar hárfás cigányok története. = Múzeumi Értesítő, 1965. I.: Antológia. Szeged, 1937.  
+
:Magyar hárfás cigányok története. = Múzeumi Értesítő, 1965.
 +
 
 +
==Irodalom==
 +
 
 +
:Antológia. Szeged, 1937.  
 
:Pedagógiai ki kicsoda. Bp., 1997.  
 
:Pedagógiai ki kicsoda. Bp., 1997.  
 
:Devecseri Újság 2000. május.  
 
:Devecseri Újság 2000. május.  

A lap 2011. május 24., 13:57-kori változata

Lakner József 1937-ig (írói álneve: “regős”, “animalo”) (Egeraracsa, 1911. május 22. - Budapest, 2002. febr. 20.) tanító, tanár, népművelő.

Élete

1930-ban a Csurgói Tanítóképzőben végzett. 1935-1936-ban az Esztergomi Egyházi Karnagyképzőben, 1944-ben a Budapesti Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet. 1930-1931-ben Pacsán helyettes tanító, az 1931-1934-es években az Egyházasfalui Népfőiskolán (Sopron megye) tanító, 1935 és 1949 között Ajkán kántor-tanító, karnagy, igazgató, 1943-tól 1957-ig Szentkirályszabadján tanár, népművelő. 1958 és 1963 között segédmunkás a veszprémi téglagyárban, a Nyugat-dunántúli Vízügynél, és a Heim Pál Gyermekkórházban. 1963-tól 1973-ig Vörösberényben és Gyulafirátóton tanár, népművelő. Sokáig Balatonalmádiban élt családjával. 1946-1947-ben a Veszprém Megyei Pedagógus Szakszervezet titkára. Kutatási területe a cigány folklór.

Kitüntetései

1964-ben Kiváló Népművelő
1994-ben Ajka város Díszpolgára kitüntetést kapott.

Művei

Kései vallomás. (Memoár.) 1993.
Kelével, Bogánccsal Tüskevárig. Fekete István 100 ismeretlen levele. 1994.
Balaton északkeleti öble. Balatonalmádi története. (Kézirat.) 1984.
Indiától a Bakonyig. Cigány folklór. (Kézirat. Lakihegyi Népfőiskola könyvtára.) 1992.
Jancsi és Juliska. (Háromfelvonásos zenés mesejáték.) (Kézirat.) Három mesejátéka kéziratban: Nagymama varázsigéje (3 felv.), Varázsital (3 felv.), Bakonyi Jancsi és Juliska (2 felv.).

Több újságban, folyóiratban, antológiában jelentek meg honismereti, cigány folklórral kapcsolatos elbeszélései, cikkei.

Magyar hárfás cigányok története. = Múzeumi Értesítő, 1965.

Irodalom

Antológia. Szeged, 1937.
Pedagógiai ki kicsoda. Bp., 1997.
Devecseri Újság 2000. május.
TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.

Külső hivatkozás

Veszprém megyei életrajzi lexikon