A lap jelenlegi, 2011. május 26., 09:51-kori változata

ÉDES Gergely (Madar, 1763. jan. 24.-Tiszatarján, 1847. okt. 20.) ref. lelkész, költő.

Élete

Iskoláit Sárospatakon és Debrecenben végezte. A felvilágosodás eszméinek hatására fiatalon nyelvújítással és költészettel kezdett foglalkozni. Irt alkalmi költeményt, ódát, epigrammát. Sok műve kéziratban került az Akadémiára. A petri gulyás c. verse irodalmunk első műdala, amely szinte népdallá vált. 1797-ben áttelepült a Dunántúlra, rövid ideig Veszprémben, Nagyvázsonyban, Litéren, Balatonhenyén, majd 1817 és 1833 között Kupon lelkészkedett. Nagyvázsonyban, 1798-ban hónapokig nála vendégeskedett Csokonai Vitéz Mihály. Az esemény emlékét tábla örökíti meg a Kinizsi Pál u. 65. sz. ház falán. Élénk levelezést folytatott Kazinczyval. Kupon öntötte végleges formába A halhatatlanság c. terjedelmes elbeszélő költeményét, amelyből a magyar falu kesernyés realizmussal megrajzolt képe bontakozik ki. Sokat fordított, főként klasszikus görög és latin szerzők műveit.

Művei

• A természet könyve, avagy a természetből kimerített becses halhatatlanság. Kassa, 1793.
• Édes Gergely enyelgései, avagy időt töltő tréfás versei. Pozsony, 1793.
• Édes Gergely keservei és nyájaskodásai. Vác, 1803.
• Édes Gergely iramatai és danái. Vác, 1803.
• Eredeti oktató mesék. (Kiad.: ZSIGMOND Ferenc.) Bp., 1931.

Irodalom

• Édes Gergely élete. = Figyelő, 1878. 5. Köt.
• ABAFI Lajos: ~ és fia Albert. = Figyelő, 1884. 5. sz.
• KATSÁNYI Sándor: A Parlagi Múzsa költője. ~ dunántúli évei. = Életünk, 1968. 2. sz.
• KECSKÉS András: A magyar verselméleti gondolkodás története. Bp., 1991.
• HEGEDÜS Géza: ~ (1763-1847). = Magyar irodalom arcképcsarnoka. 1. Köt. Bp., 1992. - CSILLAG István: ~ emlékezete. Pápa, 1999.