A lap jelenlegi, 2011. május 30., 09:47-kori változata

ERDÉLYI Zoltán, szentpéteri (Kecskemét, 1872. ápr. 5.–Bp., 1915. febr. 6. ) író, újságíró.

Élete

Iskoláit Szegeden végezte, 1899-ben a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be. Pályáját hírlapíróként kezdte, több lapnak volt munkatársa, 1898-tól két évig Veszprémben a Veszprémvármegye c. hetilapot szerkesztette. 1901-től minisztériumi tisztviselő. A nép-nemzeti irányt követte, némileg városiasabb hangú, de konzervatív szemléletű írásaiban. A múlt század utolsó évtizedeiben három verseskötete jelent meg. A Vesztett boldogság (1897.) és a Bazsalikom. c. elbeszéléséért az MTA kitüntette.

Művei

• Május. (v.) Bp., 1892.
• Tündérlagzi. (Mese.) Bp., 1894.
• Epizódok. (v.) Bp., 1896.
• Vesztett boldogság. (Verses rege.) Bp., 1898.
• Dózsa György, vagy a parasztlázadás 1514-ben. Bp., 1899.
• Margitsziget és más kisebb költői elbeszélések. Bp., 1901.
• Hunyadi János és kora. Bp., 1903.
• Bazsalikom. (Költői elbeszélés.) Bp., 1909.
• A hazaáruló. (Színmű.) Bp., 1913.

Irodalom

• IMRE László: A magyar verses regény. Bp., 1990.