A lap jelenlegi, 2011. június 2., 17:57-kori változata

GIZELLA királyné (985 körül–Passau, 1065. máj. 7.) II. Henrik bajor herceg lánya, IV. Henrik német-római császár húga.

Élete

Géza fejedelem 995-ben kérte meg a kezét fia, a későbbi I. István számára. A házasságkötés 996 körül történhetett. Valószínűleg öt gyermeke született, de a nagykorúságot csak Imre érte meg. István életében előmozdította a keresztény hit terjedését, jövedelméből vállalta templomok felszerelését. Veszprém völgyében apácakolostort alapított. István király halála, majd Aba Sámuel bukása után Bajorországba tért vissza, ahol a Passaui Apácakolostor főnökasszonyaként halt meg. A kolostorban temették el, sírja és 1095-ben készült sírfelirata fennmaradt. Egyes források szerint Veszprém városát Ő választotta a királynék koronázási helyéül és tette így a királynék városává. A város nagy tisztelettel ápolja ezt az ezeréves hagyományát. Veszprém központjában szép hangulatú udvar vette fel nevét. A város Gizella-díjat alapított, évenként Gizella-napokat szervez. 1938-ban készült és a vár északi végén áll István király és Gizella királyné szobra, a város egyik jelképe, Ispánky József alkotása. A Szent Mihály-székesegyház szentélyében díszes ereklyetartóban (Zoltán Győző és Kovács Erzsébet alkotása) 1996 óta őrzik Gizella királyné karcsontját. Az ereklyetartó a Passauban lévő sírhoz hasonló, fölötte látható Gizella szobra.

Irodalom

• SZÁNTÓ Konrád: Boldog ~ első magyar királyné élete. Bp., 1988.
• GYÖRFFY Rózsa: Új magyar legendárium. Szent magyarok történetei. Bp., 1988.
• Gizella és kora. = Felolvasó ülések az Árpád-korból 1. Vp., 1993. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 4.)
• LÁSZLÓ Gyula: Veszprém, a királyasszony otthona. = Új Horizont, 1995. 4–5. sz.
• Boldog Gizella királyné. (Szerk.: CSISZÁR Miklósné.) Vp., 1996.
• SOLTÉSZ István: ~, az első. = Új Horizont, 1999. 2. sz.