„Horváth Gyula (erdőmérnök)” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „HORVÁTH Gyula (Révfülöp, 1932. ápr. 2.–Ajka, 2010. máj. 8.) erdőmérnök. Apja: Horváth János mezőgazdasági dolgozó. =Élete= 1951-ben a pécsi Janus Panno...”)
 
(Nincs különbség)

A lap jelenlegi, 2011. június 8., 10:29-kori változata

HORVÁTH Gyula (Révfülöp, 1932. ápr. 2.–Ajka, 2010. máj. 8.) erdőmérnök. Apja: Horváth János mezőgazdasági dolgozó.

Élete

1951-ben a pécsi Janus Pannonius Általános Gimnáziumban érettségizett. A Soproni Erdőmérnöki Főiskolán (Egyetemen) 1955-ben erdőmérnöki oklevelet, 1988-ban egyetemi doktori címet szerzett. 1956–1957-ben Középsomogyi Állami Erdőgazdaságban műszaki előadó, Kaposváron. 1958–1960-ban az Országos Erdészeti Főigazgatóság Szombathelyi Erdőrendezőségén tervezőmérnök. 1960–1963-as években a Balatonfelvidéki Állami Erdőgazdaság Nagyvázsonyi Erdészeténél műszaki előadó, erdészetvezető, majd 1963-tól 1967-ig a padragkúti erdészet erdészetvezetője. 1967 és 1992 között Veszprémi Erdőgazdaság Rt. erdőtanácsosa. Nevéhez fűződik Ajkán a szürke, ill. vörös iszapból „épített” salakhegyek rekultivációja, fásítása, s ezzel a környezetszennyezés csökkentése. 1963-tól tanácstag Nagyvázsonyban, 1971 és 1985 között Ajkán. 1985-től 1994-ig az Ajkai Városszépítő Egyesület (alapító) elnöke, 1994-től elnökségi tagja. Kutatásainak tereülete: az ökológia és az ökonómia komplex egymásra hatása természetvédelmi célból. A veszélyes ipari hulladékok (széntüzelésű erőművi salak, timföldgyári vörös iszap) káros hatásainak csökkentése nagyüzemi méretekben kivitelezhető erdős rekultivációval. – Sírja az ajkai Új temetőben.

Díjai

  • 1967 Erdészet kiváló dolgozója.
  • 1969, 1975 Kiváló Dolgozó. 1974, 1980 Ajka Városért (Pro Urbe).
  • 1979 Széchenyi István kitüntető plakett.
  • Érdemes Társadalmi Munkás.
  • 1980 Haza Szolgálatáért Érdemérem, ezüst.
  • Eredményes Fásítási Munkáért dicsérő oklevél.
  • 1984 Érdemes Társadalmi Munkáért.
  • 1986 Kiváló Munkáért.
  • 1987 Kiváló Társadalmi Munkáért.
  • 1989 Eredményes Fásításért emlékérem.

Művei

Számos dolgozata, előadása, korreferátuma, cikke stb. közül megjelent az Erdőben (3), az Erdészeti Lapokban (10), az MTA–VEAB Értesítőben (2), a Magyar Mezőgazdaságban, az ajkai Városszépítők Lapjában. Kéziratai (11) megtalálhatók a Mérnök és Vezetőképző Intézetben, az Erdészeti és Faipari Egyetemen, a Veszprémi Erdőgazdaságban. Találmányát (70%-ban saját) közölte a Szabadalmi Közlöny.